néhàny verszt hosszat, vékony leveles palàból feléptilt sziklafalak kòzòtt, szuk
szurdokban folyik. Magànak a patak torkolatànak képe rendkivul festói, mert a
patak szuk szurdokàból, mintegy keskeny sziklakapuból tòr elo, mig a széles
vòlgyében méltósàgosan alàhompolygo Szàry-dzsasz, miutàn felvette amannak
vizeit, hirtelen egy hasonló, de sokkal hatalmasabb kanyón jàrhatatlan, kulissza-
szeru sziklafalai kozé ttìnik el. A Szàry-dzsasz balpartjàn, szemben a Berkut-’szu
torkolatàval, a szyrt-plaleau meredek, szakadékos falait a fuggolegesen allò
rétegek fejei olyan festói sziklacsoportokkal kóronàzzàk, mintha vaiami règi,
omladozó vàrromok tekintenének ala a széditó mélységre. Kis pihenót tartottunk
itt, hogy bevàrjuk a karavànt. Ezalatt a sziklavadon érdekes madàrvilàgàt figyel-
tem meg, a melybol kiilónosen az ìgénytelen kiilseju szikla-fecske (Hirundo
rupestris), a pompàs karmin-vòròs hajnalmadàr ( Tychodroma muraria), a.
fehérfarku nagy szirti galamb (Columba rupestris) és Kòzép-Àzsia csinos kis
pataki billegetóje (Motacilla personata) volt nagyobb szàmmal képviselve.
A szurdok felett nyiló széles vòlgy szakasztott olyan jellegu, mint a
Kuljii vòlgye a Torpu-szyrt làbànàl. A széles, tàgas medenczét tòbbé-kevésbbé
meredek szyrt-falak veszik koriil, a medencze fenekét pedig sima konglo-
meràt-padok tòltik meg, a melyekbe a folyó mélyen bevàgta àgyat, mint
volgyet a vòlgybe; ezen a legalsó szinten aztàn a folyó tejszinu, zavaros
vize majd szorosan òsszeszukulve, majd ismét szàmos agra szétterjedve,
méltósàgosan hòmpòlyóg a vòlgyfenék rétségei kòzótt. A partjait itt-ott
szegélyzó hatalmas kavics-padokon nem hiànyzott a Falcirostrà-k jellegzétes
alakja, az egyik kis szàz-on pedig, a melyen kereszttil kellett gàzolnunk,
felfedeztem az elsó példànyàt annak a madàrfajnak, a mely jellemzo ennek
a vidéknek magasan fekvó, vizenyos mocsaraira nézve. Ez a kozònséges
nagy sàrszalonkàhoz rendkivul hasonló sàrszalonka-faj (Scolopax hyemalis), a
mely egész éven àt a belso-àzsiai mocsaras, forràsokban gazdag magas
rónàkon tanyàzik, s még a legkeményebb télen is csak legfeljebb valamivél
lejebb huzódik a vòlgyekbe, a nélkiil azonban, hogy tulajdonképen melegebb
éghajlat alà vonulna.' Magànyos remeteéletet él, s e miatt a melancholikus
madarat a pàrzàsi idón kivtil csakis egyesével, de még igy is csak elvétve,.
szórvànyosan lehet talàlni, ugy, hogy a Scóìopax solitaria (Remete-szalonka)
név, a mit S zeverczov adott neki, sokkal jobban illik reà, mint a régebbi
elnevezése, „téli szalonka“ (Se. hyemalis), melyet a prioritàs kedvéért visel.
Még vaiami hàrem verszttel tovàbb lovagoltunk, _ egészen a széles
volgymedencze keleti végéig, à hol a vólgysikot elóreugró palagerincz szo-
ritja ossze. Ennek làbànàl csorgedezik a kristàlytiszta Keng-szti (széles viz)
patak észak felol jove, s ennek partjàn, a Szàry-dzsaszba vaiò torkolàsànak
kòzelében, iitottiik fel tanyànkat.
Mivel még nem volt nagyon késón délutàn, azonnal munkàhoz làttunk s-
jókora darabon felfelé meghalàsztuk a Keng-szu patakot, de a festfii sziklafalak-
kal koriilzàrt, gyònyóru zòld mezbe óltòzott volgy szemlélete jutalmazóbb volt,.
mint egesz haläszatunk.1 Közben-közben marmotäkra is eserkesztünk a melyek
fölös szämban elnek a folyomenti reteken. A legaläbb 50 m. magas konglomerät-
teraszon könnyen oda lehetett lopözkodni a különben ravasz ällatok föle, aztän
majdnem függölegesen lefele iränyzott lövessel leteritettük öket.
Mäsnap reggel hajnalhasadtakor azzal rontottak be hozzam O rüz-bek
es T emir, hogy tanyänktöl nem messze arkar-ok tüntek fei. Termeszetes,
hogy rögtön kiugrottam az agybol es hosszas czihelödes nelktil, csak puskät
es tävesövet felkapva, rohantam ki a jurtböl, bär vastag der fedte a täjekot,
s könnyü toilette-emben ugyancsak megborzongatott a fagyos szellö.
S csakugyan itt älldogältak az oly värva-värt Ovis poli karelini els6
peldänyai, ket juh es egy kis bäranyka, tolünk legaläbb ezer meternyire az
egyik sziklafokon, bizalmatlanul nezeget sätraink feie!
Nem ennek a könyvnek a feladata, hogy Belsö-Äzsia vad juhairöl
behatö rendszertani felvilägositäsokkal szolgäljon, de nem dllhatom meg,
hogy nehäny, inkäbb nyelveszeti megjegyzest ne tegyek ezen fajöknak, ügy,
mint altalaban a vadaknak itt szokäsos elnevezeseirdl. Ez ugyanis elso
sorban ethnografiailäig is erdekes, mäsreszt azonban nehäny ilyen elnevezes
belejutott az irodalomba is, a hol eppen eiegge alkalmasak arra, hogy zavart
idezzenek elö az illetö ällatoknak amügy sem egeszen tiszta rendszertani
alläsa es geografiai elterjedese tekinteteben.
Az oroszok jelenleg majdnem ältalänosan archaryi neven nevezik a vad-
juhokat, s az üjabb irodalomban, ügy lätszik, ezt a szöt kizärolag az Ovis poli, a
tulajdonkepeni Pamir-juh megjelölesere hasznäljäk. Ezenkivül azonban a regibb
es üjabb ritleiräsokban megtaläljuk meg az argalp es a kaesgar elnevezeseket is.
A csägatäj-törzsek dialektusainak gazdag szökincse van, s különösen
a termäszeti dolgokat illetik elnevezes tekinteteben behato reszletezessel ezek
:az eles megflgyelo-kepesseggel megäldott vadäsz- es päsztornepek. igy hat
csak termeszetes, hogy a videk föbb vadjainak kor es nem szerint külön-
böz6 neveket adnak, a melyeket aztän az utazok gyakran felreertve, mint
ältalänos megj eiölest S pars pro totiJiÄ hoztak be az irodalomba. A mint
mär emlitettem, a Tien-san török nepei minden vägott patajü vadat, a szarvastol
kezdve egesz a legnyomorultabb kis antilopig, hiik vagy kijik neven neveznek.
Ezert ezt a szöt, a mit eleg gyakran talälunk hibäsan a vadkeeskek meg-
jelölesekent az irodalomban, mint fajnevet egyszer s mindenkorra el keil
ejtenünk, s csakis gyüjtönevül szabad hasznälnunk.® A közepäzsiai szarvast
1 Farämara kifeszitett, öblös gyalogtaplö-ielevel halasztunk, a mibe hosszu pöznäkkal
hajtottuk bele a halakat. Kezdetleges haläszö möd ugy an, de a czelnak tökeletesen megfelel,
s az oroszok eloszeretettel uzik.
2 A hangsüly az utolsö szötagon van, mint minden török eredetü szöban.
3 Egyedüli kivetel a vaddisznö, a mit persze a mohammedanok nem tekintenek vada-
szatra valö ällatnak. Ennek valödi neve suska vagy donguz, de trefasan gyakran Itara-Jiiik-nek
is mondjak, a mi tökeletesen megfelel a nemet «Schwarzwild» kifejezesnek. Egy mäsik csüf-
neve a vadsertesnek uzun-morun, azaz «hosszüorru.»