S
I
li
l i Si IH
I l a
il I
hegylànczról, melyet a kirgizek Ucs-csat-tau-nak neveznek, s a mely a tulaj-
donképeni hatàrhegylàncz a Tarim-medencze felé.
Igy tehàt jókedvuenSlovagoltunk vissza a széditò hegyi òsvényen,
mi kòzben megeredt az òreg A t te i nyelve, s mindenféle rémhistóriàkat mesélt
az itteni tèi borzalmairól. Az ut keskenysége miatt persze sorban egymàs
mògòtt lovagoltunk. Az egyik kulonosen „érdekes“ helyen, a hol mintegy
100 méternyi ;jjiélység fenekén bòmbòlt fuggòlegesen alattunk a hàborgó
Szàry-dzsasz, mig az òsvény meredeken kapaszkodott fel vaiami, alig méter
széles szikla-pàrkàny keskeny szalagjàn, — ugy, hogy az efféle helyeken
kòvetett szokàsom szerint, a hegyoldal felóli làbammal szorosan a kengyelben
àllva, a màsikat, minden eshetòségre elkésziilve, szabadon, ugràsra készen
tartottamH- az òreg egyszerre csak ràm kiàlt, oly hangosan és silrgetve, hogy
azonnal megàllitottam a lovamat s szinte izgatva kérdeztem, hogy mi baj ?
„Azon a helyen, a hol éppen most àtlovagoltàl, fjjult télen a jeges utról
leesùszott egy ember lovastól, bele a Szàry-dzsaszba ; nem talàltak meg beidie
semnSi màs% csak a kucsmàjàt, meg az egyik csizmajat, mélyen alani a sziklàk
kò^òtt s ègèsz komolyan azt kivànta |z : Òreg, hogy szàlljak le a lóról s
nézzem meg alaposan a szerencsétle'nség helyét, mintha nem lett volna mar
az is untig elég, a mit csendes lovaglàs kòzben élveztem az ut kellemeiból !
A Kuruszai medenczéjébe visszaérve, elòbb meglàtogattuk ròvidesen a
két folyó egyesiilésének dèli partvidékét is, 1 azutàn pedig iparkodtunk a gàz-
lokhoZy hogy minél elòbb visszasiessixnk tanyànkra. A p in t vàrni lehetett,
a Kiiiju-szu vize napkòzben tisztességesen megnovekedett, s az àtkelés, bar
mar ismerttik az utat, sokkal nagyobb nehézséggel jàrt, mint délelòtt, ugy,
hogy T emir, a mikor végre a balpartra kikapaszkodtunk, hangos òròmujon-
gàsban tòri ki s kucsmàjàt diadalmasan lengette a feje fòlòtt.
10 óràja voltunk màr uton, s fgy : ugyancsak siettunk, hogy vadàsz-
prédànkat, a szirti foglyokat, elkészitsilk és elkoltstìk. Ebéd utàn azonban
csakhamar megint talpon voltunk, hogy elejtsiink néhàny példànyt a mindenfelé
hemzsegS nyulakból gyujteményem szàmàra. Rovid vadàszat révén 5 példàny
keriilt teritékrè, a melyeket azonnal ki is preparàltunk. A kujàn (nyul) a;
kirgizek szemében épp ugy tisztàtalan (haram) àllat szàmba megy, mint a
marmota (szur), azért zsàkmànyunk husàt mi is kidobtuk a sasok és keselyuk
prédàjàul.
A kòvetkezò napjjiaugusztus§|8-ika, kétszeres iinnep volt szàmomra,
mint òreg kiràlyunk szuletésnapja s mint Ilona-nap, a mi nekem kedves
csalàdi iiiinepem. Sajnos, nem volt éppen vasàrnapias, deriilt kék egiink.
Ejjel csendes esò kerekedett, a mely reggel, a midòn kiléptem a jurtból,
még mindig tartott, ugy, hogy az egész tagas szyrt-vòlgy vigasztalan szurke-
ségben teriilt el szemeim elòtt, .kodòsen, nedvesen, baràtsàgtalan hidegségben.
1 Làsd a 125. képet.