jelóltek, ònònmagàt csak
egyszeruen k'irg'iz- nek hfv-
ja. Az ezen utóbbi tòrzsre
szintén az irodalomban
hasznàlt burut elnevezés
mongol eredetn és a szom-
széd kalmùkkòktòl szàr-
mazik. Az egyszeruen
hasznàlt kirgiz nevet tehàt
kizàrólag csakis az ugy-'
nevezett kara-kirgizekre
szabadna alkalmazni (a kiknek ez, ugy làtszik, nem épen kedvelt gunyneviik),
tehàt csakis a hegyi lakókra, a kik a Pamir, az Alai, az Alexander-làncz és-
az egész Tien-san volgyeit lakjàk egészen kòriilbeliil a 80° Gr.-tól szàmitott
keleti hosszusàgig, s északra a transzili Ala-tau gerinczéig ; kazak vagy kaizak
(és sohasem a hasonlóképen téves „kìrgiz-kazak“ òsszetételbenj a neve az
òsszes tòbbi kirgiz-nek, tehàt azoknak is, a kikkel az Ili-vòlgyében érintkeztiink.
Az orosz „kozàk“ 1 az 6 nevét kétségtelenul hajdani nomàd szom-
szédjaitól a kazak-ókiòì szàrmaztatja ; egyikre sem vaiami hizelgò ez az elnevezés,
mert annyit jelent, mint csavargó, kóborló. Mindenesetre tévedésekre
adott alkalmat ez az azonos elnevezés, és ez vezethetett arra, hogy meg-
kiìlonbòztették òket „kirgiz-kozàk“ és „orosz-kozàk“ néwel, a mely elne-
vezések azutàn kiirthatatlanul meggyòkereztek az irodalomban.
Szàmtalanszor volt alkalmam a kazakok lakta vidékeken tapasztalui,
hogy ez az elnevezés félreértésekre vezet. Mig magam embereimmel vaiò
beszélgetésem kòzben a mi kozàkjainkat oruz-kazàkok-nak, azaz „óroszSi
kozàkoknak“ neveztem, addig a nomàdok, ugy vettem észre; hogy a „kazak“
és a „szakal-kazak“ kòzòtt tesznek kiilònbséget, az utóbbival jelòlve a ,,sza-
kàllas kozàkokat“, azaz orosz-kozàkokat, a kiknek rendesen dusan no ez a
férfldiszòk, mig a tòròk népeknek csak gyéren fejlodik.2
A kòvetkezòben arra fogok tòrekedni, hogy^a tényleg megilletò neveket
ismét jogaikba segitsem, s azért a jelen kònyvben az orosz eredetueket kozà-
kok-nak, a hàrom alfòldi hordàhoz tartozó nomàdokat kazakok-nak, s a hegyi
lakókat ròvidesen kirgizek-nek fogom nevezni.
A kazakok és kirgizek kòzel rokon turk-tdrzsek, -a-melyek kòzt egye-
diil a nyelv àllit fel éles dialektikus kiilònbséget. A mi a tòbbit, a tipust,.
jellemet, viseletet, szokàsokat és életmódot illeti, itt csak kicsinységekben tér
1 Jóllehet az orosz nyelvben •kazak és nem hozdk-nsM. hangzik az illeto név, mégis
megtartom ezt a szokàsossà vàlt iràsmódot o-val.
2 Van egy kirgiz kozmondàs, a mely igy hangzik : „ Kazak, oruz-kazak, kaskir, iics
aga ikena, a za z : „a kazak, az orosz-kozàk és a farkas hàrom testvér“. Itt tehàt megkiilòn-
boztetésiil az „oruzfc — orosz — jelzót hasznàljàk.
el a két csoport egymástól. Általánosságban a kirgizek nyelve szerkezetileg
és képzés tekintetében tisztàbb, régibb tòròk nyelvnek làtszik, mint a kaza-
koké, a mely már inkàbb a nyugati csagatàj-dialektusokhoz kòzeledik. E helyett
a kirgizek nyelvébe némi kis mongol szókincs jutott, a mit a kazakok nyel-
vében nehezebb felismerni ; ebben inkàbb perzsa és arab szavak lelhetök
fel, a melyek a khànsàgok finomult, iszlamizált, : irodalmi tòròk nyelvébòl
keriilhettek ide.
Ennek a, testvérnépnek legrégibb eredetét síírü homàly fedi, mert a
kirgizeknek (tàgabb értelemben) nincsen tòrténelmiik, s erre vonatkozó hagyo-
mànyaik nem egyebek, mint gyerekes mondàk, minden tòrténelmi alap nél-
kiil. Az ismert orosz ethnogràfus, R a d lo f f , legnagyobbrészt khinai kùtfòk utàn,
körülbelül a kòvetkezòket mondja a kirgizekròl: „Mind ez az értesités azt bizo-
-nyitja, hogy 6k majdnem òt évszàzadon1 àt a Szajàn-hegységben és a keleti
Altàjban laktak, s hazàjukat a délròl elòre nyomuló ujgurok eilen gyòzedelmesen
meg tudtàk védeni. A D s en g isz -k h An vezetése alatt nyugat felé hatoló mongolok
a „Haka“-k (khinai neve a kazakoknak) orszàgàt mindenesetre tònkretették, s
kiszoritottàk òket birodalmuknak dèli részeibòl ùgy, hogy azok részben a
Szaj án- hegységen keresztül észak felé voltak kénytelenek huzódni, s ott bizo-
nyàra òsszekeveredtek ujgurokkal, szamojéd, osztják és tungùz népekkel,
részben pedig kirgiz név alatt az Abakan-vòlgyben nomàd életet folytattak.
A kirgizek legnagyobb részét azonban délnyugat felé szoritottàk, s òk
a nyugati Tien-san vòlgyeiben huzódtak meg“.
A kazakok tudvalevÒleg hàrom hordàra oszlanak, a mely felosztàsnak
bizonyàra tòrténelmi alapja van, de hogy mi, az ismeretlen. Mind a ket
lòrzs ajkán él az a monda, hogy egy hatalmas szultàn halàla utàn, a ki az
egé$z nép felett uralkodott, négy fla közül hàrom osztozott a hatalom felett,
mig a negyediket elkergették.
Az osztozkodó hàrom flúról nevezték el a hordàkat, és pedig „Alcs-in
dzsappasz“ a kis horda, „Àrgin najman“ a kòzépsò horda, és „ Üjszün“
a nagy horda. 2 A negyedik flút elüzték azzai a szóval, hogy J iir giz“
„eredj a hegyek kòzé“, s ettòl szàrmaznànak a kirgizek. Más monda szerint
ez a név a kìrk kiz-bö\ „negyven leàny“ szàrmaznék, holott R a d l o f f azt
hiszi, hogy a kìrk (negyven) és dzsiiz (szàz) szavakból szàrmazik.
Mint a hogy a kazakok hordákra, ùgy a kirgizek is feloszlanak két
csoportra, az ong és szol „jobb“ és „bai“ csoportokra. Ezek a nagy cso-
1 Azaz idoszámításunk Vili, századától körülbelül a XIH. század elso harmadàig.
s A negyedik, úgynevezett Bukejef-féle horda, a mely a Kaspi-tó mellett nomadizál,
csak a XIX. század elején vált le a kis hordából. A közönseges megnevezések : Uluk dzsuz,
Oria dzsuz és Kicsi dzsuz szószerinti fordításai a nagy, kozép és kis horda kifejezéseknek.
Ezeknek a hordàknak az igazi nevei azonban a fent emlitettek, a melyeket minden kirgiz
ismer, míg a hordákra vaiò beosztás elóttük legnagyobbrészt ismeretlen. V. Ö. a Temudzsin
(Dsengisz-khán) által Dzungáriában a XIII. szàzadban legyózott „najman“ nevével.