gyuladnak meg maguktól. Mutattak egy olyant, a mely mär 6-szor vagy
■8-szor gyuladt ki. Ez ugyanis szokése alkalmäval köveket is hajigäl ki
olyan elementäris erövel, hogy a vasällvänyokba ütközö kövek valosäggal
szikrät hänynak s längra lobbantjäk a gyulékony gäzokat.
Az égo fontainet eloltani alig lehet. Az egyedüli segitség az, hogy az
-égo helyet körülsänczoljäk s megvärjäk, a mig teljesen kiég. Kedvezö körül-
mények közt azonban a körülkeritö sänczot mind szükebbre vonjäk az égés
helye körül s végre magät az égo kutat is belehänyt homokkal probäljäk
■elfojtani. Ez az eljäräs néha mär sikerült.
A kùtégés ugyan mindennapos jelenség Bakuban, de nekünk, sajnos,
nem volt szerencsénk ilyent is lätni, hanem meg kelett elégedniink kiséroink
leiräsäval és a bemutatott fényképekkel, a melyek közül egyet ide mellé-
kelhetek, hogy minden leiràs helyett ecsetelje a tiinemény nagyszeruségét.
Nagyon jellemzi Baku nafta-gazdasägät, hogy az efféle égést nem
tekintik vaiami nagy kärnak, hanem csak egyszerüen lucrimi cessans szämba
megy; alig aludt el a tüz, üj tornyot épitenek s folytatjàk- a munkät,
mintha mi seni tortént volna. De az üzem „amerikaias“ jellegét is nagyon
élénken tanusitja, hogy mily csekély értéke van ott az ember életének.
A merito vodornél foglalatoskodó munkäs ugyanis, a kilt kigyuladàsa esetén,
a kutat körülvevö levegönek gàzzal vaiò telitetsége miatt, menthetetlenül oda-
veszett. De azért senki sem kérdi, hogy mi lett vele, s alig, hogy ujra megj
indult a ■ munka, mär ott van egy màsik tatàr, hogy a megürült helyet
elfoglalja . . .
Ezek a rövid väzlatok, azt hiszem, eléggé megismertetik Baku mérhe-
tetlen nafta-gazdagsägät és a nafta termelés-módjait. A természet kincseinek
nagyszeruségével versenyez. itt az ember ältal létesitett müvek és iizemek
nagyszerusége, a mit nem lehet leirni, hanem ott a helyszinén keil lätni,
hogy mily konnyuséggèl hullanak a vailalatok kezébe a szàzezrek, s hogy
majdnem kivétel nélkiil szàzezrek jutalmazzäk a vällalat bàtorsàgàt.
Baku fénykora azonban B - legaläbb ebben a pillanatban ,— màr elmult,
és pedig annak a teljesen czélszerutlen intézkedésnek a kovetkeztében, a mivel
a nafta-telep kihasznäläsät az orosz kincstàr szabàlyozta. A telepek ugyanis
az orosz àllam-kincstàr tulajdonai, és senki sem lehet tulajdonos ezen a
teriileten, hanem a részekre osztott földet àrverés ütjän adjäk bérbe a legtöbbet
igéronek, néhàny évre.
A bérlo nemcsak a terület aränyäbän fìzét, a melyért a kikötött dijat
egyszerre, elore tartozik lefizetni, hanem még azonfeliil megadóztatjàk a
produkczió aränyäban is, csakhogy a bérlo köteles bizonyos minimälis pro-
dukcziót biztositani, a miért megfizeti az adót, akär sikerült neki legaläbb
annyit' termelnie, akär nem.
Ezek a szerzodési feltételek elsö pillanatra egészen helyeseknek tet-
szenek, de a gyakorlatban csak az volt az eredményUk, hogy a füräsokkal
Bakuban éppen olyan szerencsejàtékot uznek, bar a nafta mérhetetlen mennyi-
ségben nyerhetó, mint Amerikàban, a hol az ottani petróleum-mezók forràsai
egészen kiszàmithatatlanok.
A nafta-nyerés idejének kezdetén ugyanis a règi vàllalatok, mint pi.
a N o b e l czég, tovabbà néhàny belfoldi, vagyis ormény és tatàr vàllalkozó
(sajàtsàgos, hogy az oroszok egyàltalàban nem vesznek részt a furàsokban)
kosszu idóre, olcsón kòtòtte meg a szerzódést, de késdbb, az àrverések
kovetkeztében a bérletòsszegek emelkedtek s a bérleti ido megrovidiilt, ugy,
hogy a késòbbi bérlok, a régi-
ekhez képest, hatàrozottan
hàtrànyban vannak. A nove-
kedo produkczió természete-
sen lenyomta a nafta àràt, s
ma egy-egy literje kòriilbelùl
csak egy kopeket ér, tehàt
egy pudnak (16 liter) kòriil-
beltil 16 kopek az àra. Amig
azonban a règi bérlok egy
pudért 3—4kopekbérlet-adót
fizetnek, addig az ujabb idó-
ben egy-egy pudért 1 2 ko-
pekre verték fel a bérletet, de
nem a valódi termelésért, hanem
a szerzódésben elore fel-
vett fiktiv produkczió-meny-
nyiség. fejében.
Elhibàzott furàs ritkàn
akad ugyan, de tuzvész, a
sósviz vagy a benzin beòm-
lése, vagy egyéb efféle bajok
a produkcziót iddszakilag be-
sziintethetik, ugy, hogy a mai
bérletviszonyok mellett még az arànylag csekély, 40—45,000 rubelnyi befek-
tetett tòke sem bozza meg a kelló kamatokat, ha csak egy kicsit is kelle-
metlenek a koriilmények.
A kis vàllalkozó tehat.
létesitsen egyszerre, a melyeli
11. kép. Kigyuladt fontaine.
hogy 5— 6 fürâst
egyik vagy màsik
a kinek nincsen pénze,
közül, tapasztalat szerint,
okvetetlenül fontaine lesz, az va banque-ra jätszik, mert ha fontainet nyit
meg, akkor még a nyomasztó kôrülmények közt is jó üzletet csinäl, de ha
csak szerény merito kutat fürt, a melyböl naponkint esali csekély szäz-
szäzötvenezer litert tud kimeriteni, s azonkivül évenként sok üzemmegszakitäs
is van, természetesen menthetetlenül belebukott, habâr a vällalat egészséges