ügy, hogy lapja befele legyen forditva s ezzel tudjak a tut betolni. Hasznä-
laton kivül ä no egyszerüen ledobja ujjäröl ezt a pecsetgyürüt s szabadon
engedi a sima gyürü (säkek) länczän aläfüggeni. Nyelveszetileg erdekes,
hogy az egyszerü, nem a gyüszühöz tartozö gyürü kirgiz neve nem sdkek,
hanem gyüszü, dzsüszii.1)
3. A kirgizek lakäsa.
A kirgizek lakäsät, a rendkivül praktikus nemez-sätrat mär behatöan
leirtam, s nem is marad mäs hätra, csak az ajtö (esik) szerkezetenek tär-
gyaläsa. Ma mär jobban elterjedt ugyan a rendes, ketszärnyü faajtö, de a
61. kepen äbräzolt regibb alakot is eleg gyakran lehet
lätni. Ez csi-fonatböl äll belül, a melyre kivül nemez-takarö
borul. Ennek az egyszerü szerkezetnek, a melyet a kep
teljesen megmagyaräz, különös hangzäsü, t J l ajtö-nyak
(esikäen mojny) a neve.
Az äbrät illetöleg meg megjegyzem, hogy a bal-
oldalon fenn läthatö bot az uguk vagy uuk-ot, a villäs
fa jobbröl pedig a nelkülözhetetlen hdkan-1 äbräzolja. A
fenn läthatö väzlatos äbräk a jurt felällitäsänak mödjät
mutatjäk, kihüzott (alacsony) vagy összenyomott (magas)
keregevel. A jurt egyes alkotöreszeit vilägosan lehet lätni
s nem marad mäs,hätra, mint hogy a diszitesek elhelye-
zeset emlitsem fei. Ezeket ugyanis csak a läthatö helye-
ken alkalmazzäk.
A bö-k mintäzata befele van, az ajtöszärfa azonban
külsö oldalän diszes; a fali nemez-takarök belsö oldalän
szegely van, a fedötakaröknak azonban külsö szelen, az
ajtö csi-függönyenek felül, befele, a külsö nemez-függönynek alul, kifele van
a diszitmenye stb.
Megemlitem meg, hogy az irodalomban többször felmerülö äk-üj nev
annyit jelent, mint feher vagyis u j sätor vagy „hdz“ ; a költözködesek miatt,
meg a jurtban egö nyilt tüz miatt, termeszetesen a sätrak csakhamar fekete
patinät kapnak, s azert a feher sätor mindig üj es — tiszta. Ha tehät a
kirgiz az euröpai utazönak, mint vendegenek, ak-üj-t azaz feher sätrat bocsät
1 „ Ücs kötiiriip, ücs äldim ücshe dein,
„ Szogty iken kandaj yszta dzsüszükiinde ?
„Köröde kandai adam k ’ziginde ?
Härmat emelve harmat vettern haromszorra.
Mely mester kovacsolta gyürüdet ?
Boldog ugyan melyik ember is lehet ?“ (Kirgiz nepdal.)