A dungánok szokásai, viselete, házépítése, a mennyiben nem az iszlam
hatása alatt állnak, teljesen megegyeznek a khinaiakéval, s ezektol jellemüknek
csak egyetlen vonása külonbózik lényegesen, tudniillik a dungánok minden
dicséreten felülemelkedoleg becsületesek és tisztességesek, a niely, jellemvonás
tudvalevdleg a khinaiakban nem vaiami fényesen van kifejlodve.
Azok, a, kik a dungánokat a turk népektdl származtatják, a_nép
mobammedán vallásával is támogatják ezt az elméletet. Hogy mennyiben
áll a dungánok mohammedánizmusa, arról R adloff beszél, a ki azt állítja.
hogy az iszlam tanaiból csak néhány parancsot tartanak be, míg a vallás
igazi dogmái még a dungán mollah-ok elott is érthetetlenek maradtak. Ezek
a parancsok a kovetkezó: mondatokba foglalhatók : Nem szabad btirchán-1
(buddhista isténséget) imádni, nem szabad disznóhúst enni, pálinkát inni;
meg kell tartani a bdjtòt, a napi imádságokat és mosdásokat, a marhát pedig
a rituális szokások szerint kell levágni. Ezeken a tisztán vallásos -torvénye-
ken kívül megtaláljuk még a hárem-életet és a nok szigorú elkülómtését.
Ezzel aztán a dungánok iszlamja teljesen ki is van merítve.
A belsfíázsiai benszülótt népeknek szigorú vallásossága nem vaiami
fényes. A khánságok szárt népei csak a formalizmusba elmerült, álszent
fanatikusok, minden erkolcs és morál nélkül. A kazak és kirgiz nomádság
csak névleg mohaínmedán, a mely még a vallás külsóségeiroh is áüg tud
valamit, beltartalmáról pedig serrani fogaima sines. Azt hiszem, hogy
egy nép ilyen laza vallási felfogással, a khinaiak vallási türelmetlenségével
szemben inkább rituális külsóségeiróf mond le, mint mélyebben gyokerezo
nemzeti szokásairól. Tegyük fel, hogy a dungánok turk népek s az imént
ecsetelt felületességü mohammedánok. A mikor ezek bevándoroltak Kelet-
Turkesztánba és messze Khina délkeleti tartományaiba, valóban nagyon kér-
déses, hogy miért mondtak le minden, de minden nemzeti hagyományukról
s csak azt az egyet tartották meg, a mely képtelen óket morálisan- ossze-
tartani, hanem csak a türelmetlen uralkodó népfajjal juttatja oket ellentétbe,
t. i. égy meg nem értett vallás külso formalizmusát. Négy-6t
évszázad rdvid ido a népek életében, s lehetetlen, hogy olyan
szívós nép, mint a dungán, ilyen ròvid ido alatt lemondott
volna minden nemzeti hagyományáról, sot nyelvérol is, és
egyedül vallását tartotta volna meg; hogy miatta
végtelen sok; viszályt és ellenségeskedést türjonl
A dungán igazi foldmíveVó, a ki egészen más-
képél hivatásának, mint a szárt. Eszkozei, kocsija,
nyerge más,, mint a szártoké vagy a tarandzsiké;
máskép él, máskép lakik s -nem ismeri. a turk népek
szórakozásait, a vadászatot és a sólymászatot.
E helyett azonban evopálczikákkal eszik, a
mit az épp oly hosszú ideje khinai hatás alatt
el6 tarandzsi ,nem te sz ; tanvzol, es pedig zene mellett, sajat mulattatasara
tanczol, mint a kalmukk es a khinai, a mi a belsd-azsiai torokot valosaggal
megbecstelenitene, mert a tanczra csak a badcsa-k (tanczolo gyerekek) vagy az
asszonyok valok. A batyr ugyan odanez, de a dolgot mint onczelt egyszeruen
nevetsegesnek1 s6t tisztessegtelennek tartja.
Ilyen tokeletes atalakulast alig lehet kepzelniink, hanem sokkal valo-
sziniibb, hogy a dunganok kiilonvalasat eppen vallasuk okozta.
Hogy az' iszlam teritoi messze behatoltak Khina belsejebe s ott valla-
sukat akar fegyverrel, akar bekes uton terjeszteni igyekeztek, abban semmi
csodalatos sines. Nem akarok elmeletet felallitani,' hogy kik altal terjedt el
az iszlam ezek koze a khinai neptorzsek koze, a kik ma magukat dunga-
noknak (khinaiul choi-choi) nevezik, de azt hiszem, hogy ezt a vallast ege-
szen feltiletesen eppen olyan konnyen veszik fel buddhistak, mint az egy-
szeru saman-hivok.
A dungan mohammedanizmus eppen olyan pontokban csucsosodik ki,
a melyek homlokegyenest ellenkeznek a ■ khinai buddhizmussal es ennek
. szokasaival. igy a disznohus megvetese, a burchanok gyulolete, a palinka,
dohany es opium elkerulese. Ezek ugj'an a dunganok kozt is szedik aldo-
zataikat, de sokkal kevesbbe terjedtek el koztiik, mint pi. a kalmilkkok kozt,
a kik valamennyien oriilt iszakosak, vagy mint Turkesztan tobbi mohamme-
dan nepe kozt, a melyek mind vagy dohanyoznak vagy bagoznak. Ha egy
nep annyira kivetkozik nemzetiessegebdip mint a hogy a dunganokrol kepze-
lik, s azonkivilh. olyan sarkalatos ellentetbe keriil erkolpsei tekinteteben a
kornyezetevel, akkor ez .csakis ugy kepzelhetfi, hogy rendkiviil buzgo hive
vallassssaganak, s. az mely ethikai hatassal volt reaja. A mint azonban
lattuk, a dunganok iszlamjaban nines semmi melyseg, s annak feliiletes tanai
tavol allnak minden ethikai jelentdsegtol.
Az a merev monotheizmus,; a mi a->Szemita szellem reven az iszlamba
is belekeriilt, a mongoloidok gondolkozasmodjahoz nem illik. Az 6 fantazia-
juk elenk, eleven; a nomad elet, a melyet mindegyik tbrzs kdvetett, vagy
kovet ma is, a termeszettel valo folytonos erintkezes kozben mindig^jyter-
meszeti erokkel ismerteti meg oket, a melyek magyarazatot kivannak. Az
‘isallapot samanizmusa szamtalan szellemmel nepesltette be a.termeszetet, s
hogy ennek poetikus alkotasai milyen mely nyomokat hagytak hatra, tanusitja
a samanisztikus szellemeknek a kazakok es kirgizek kozt mind e mai napig
valo fenmaradasa, tovabba az osszes azsiai mohammedanok boseges szent-
, 1 Nchany evvel ezelott bocharai kiildottseg jart Sankt-Pcterburgban, s valamelyik
vezetojet agyik magasrangu tiszt, a. ki meg Turkesztanbol ismcrte, meghivta balra. Az azsiai
ur elvezettel nezte^a tanczolokat, de mikor a haziur maga is felkerte az egyik holgyet, akkor
hozza futott, visszatartani, hogy mar igy is eleg az udvariassagbol, hogy annyi tanczost fel-
vezetett a tiszteletere, de azt mar ne tegye, bogy az: o mulattatasara meg maga is a tancz
nehez munkajara vallalkozzek.