asszony azt àllitja, hogy Ferghanàban kirgìz nok hordjàk rendesen ezt az
ekszert, de neha undizscmlikok is, azaz „szàrt nòkftj .6 az ékszert eredetileg
kirgìz, vagy kipcsak eredetu viseletnek tartja.
Habàr a fiatai holgy felfogàsa . nagyon valószinunek làtszik elottem,
hiszen gyermekkora óta ott helyben, Os, Margelan és Andidzsan vàrosokban
nott fel, s ìgy tehàt kétségkiviil valódi ismeroje az ottani viseletnek: de azért
mégsem merek a dolog felett itéletet -mondani, kìllonòsen azért, mert ennek
az ékszernek rendkivuli nagy rokonsàga van bizonyos magyar ékszerekhez,
a mi a legnagyobb óvatossàgra késztet.
Kevésbbé tartózkodóan nyilatkozhatom egy .màsik ékszerròl, a melyet
a 220. kép 3. sz. àbràjàn bemutatok. Ez a szàrt készitményu melldisz vert
ezilstbol dolgozott kis kup vagy kupola, mely vert munkàju szép arabesz-
kekkel es beillesztett turkizekkel van diszitve és tuzben megaranyozva.
A kupolàról kòrben egész sor ezust filigrànlànczból késziilt sallang fiigg alà,
melyek filigrangombokkal, piros koràl-gySngyokkel és szines ko-betétekkel
czifràzott kis vert munkàju medailìonokkal vannak diszitve. A lànczocskàk
némelyikére a Keleten àltalànosan hasznàlatos apro toilette-eszkòzòk vannak
felaggatva, mint fulkanàlka, fogpiszkàló, koròmreszelo, haj-igazitó-tu stb. ;
mindezek szintén ezUstból készultek.
A képen àbràzolt darab kétségteleniil règi, jó, szàrt eredetu munka, de
a bazàrokban akàrhàny ujdonat-uj efféle ékszert. is lehet talàlni, mert jelen-
leg mind a szàrt és tadzsik, mind a kirgiz és kazak n6k egyforma elószere-
tettel viselik, tehàt kelendo portékàja az òtvòs-bazàroknak. A nomàd asszoT
nyok ezt a sallangos, bojtszeru ékszert selyemzsinórral a hajukhoz kotik,
még pedig fejkendojiik alatt, ugy, hogy a hosszu zsinóron a bab;mellukre
csilnghessen ala. Ìgy aztàn feltrino a hasonlat a kazak torzsek egy màsik,
sajàtsàgos diszbojtjàhoz, s az ezzel vaiò òsszehasonlitàs. alapjàn merem
àllitani, hogy a kiilònòs alaku ékszer-darab nem egyéb, mint egy eredetileg
valósàgos toilette-részlet stilizàlt fejlòdménye.
Kelet-Turkesztànban àltalànos szokàsa a tòrok tòrzseknek S- (a mit a
szemirjecsi tarandzsi-asszonyok kòzt elég alkalmam volt tanulmànyozni) ¡11111
hogy a nòk amugy is gazdag hajukat beleszòtt vastag fekete s'elyem-
fonatokkal tòmoritik és hosszabbitjàk. Schwarz., (Turkestan, 273. lap) tò.bb-
szor idézett kònyvébe ismét belevette egy chotani nò arczképét, a mely,
mint jellemzó tipusa a kelet-turkesztàni n6i viseletnek, mar tobb kozép-àzsiai.
utleiràsban szerepelt. Ezen a képen a hajtòmòritésnek divatjàt màr fejlòdòttebb
alakban latjuk^ a mennyiben az asszony mindenféle boglàrral, csattal, pénz-
darabbal czifràzta a hajàba szòvòtt- selyemfonatot és ìgy a .fòsulyt .màr nem.
a hajzat gazdagitàsàra, hanem a diszitmény alkalmazàsàra fektette. A tarandzsi
asszonyoknàl is nem ritkàn làttam, hogy hasonló eljàràssal (pld. szines, rikitó
vòròs selyemfonat alkalmazàsàval) inkàbb feltiintetni iparkodnak a hajukba
font idegen anyagot, mintsem hogy azt elrejtenék.