sipkájú turkmenek, magas termetü tatárok, meg
egész sereg toprongyos, vadtekintetü teherhordó
tolong a molón és a hajó kôrül, hogy szállítmá-
nyokat vegyenek àt, vagy megérkezett ismerô-
sôket fogadjanak, vagy helyet biztositsanak a
visszautazásra, vagy pedig, hogy a hozott árút
kirakni segitsenek.
Külônôsen érdekesek a hamalok,1 mert
ezek valóban mesés dolgokra képesek. Mezítláb
leirhatatlan rongyokba bürkolva, kopaszra bo-
rotvàlt fejükôn kis tojásdad sipkàval, s az isme-
retes. bôrrel kipárnázott hordozó-vánkoskával
a vállukon, tódultak a hajóra. A hajó fedélzeti
nyilásának feltárása után erôs tolgyfalépcsót
eresztettek le a hajóüregbe, a melyen úgyszól-
ván az egész árút emberi eró segítségével rakták 13. tép. vbipipís peras»,
ki. A munkához három csoportban láttak hozzá':
az egyik esoport lenn a.hajóban rendezi a nehéz csomagokat és ládákát,
s felsegíti a másik esoport embereinek vállára. Ezek azután csak a lépesón
viszik fel a holmit, a hol a harmadik esoportbeli társaik már . késMén várják,-
hogy az árút tovább szállítsák a molón.
A hajó gózdaruját csak a legritkább esetekben, külônôsen nehéz szállít-
mányok kiemelésére használják. A tobbi kôzt volt a hajón ¿zukorszállítmány
is, a mely 2(3—24 pudos, tehát majdnem 400 Ulogrammos hordókbá volt
pakolva. Ezt a rettentó terhet lenn a hajókamrában egyctlen egy embernek
a vállára tették, a ki azzal négykézláb mászott fel a lépésón, odafenn lassan
felemelkedett, aztán sajátságos lokéssel átlóílította lehajlott és szétterpesztett
lábakkal váró társának a hordozó-párnájára. Ez áz utóbbi, ’ bár mindig meg-
rogyott egy kissé a teher alatt, kissé ide s tova ingott, de aztán tapoga-
tózó, ingó léptekkel egyediil és minden segitség nélkül nyugodtan induit
meg kifelé a mintegy száz lépésnyi távolban levó raktárakhoz.
Nálunk ilyen nagysúlyú dolgokba legalább is tíz ember kapaszkodnék,
volna vele lárma, kiabálás, spektákulum; azután rángatnák, tépnék, dóbálnák
a holmit, az árúnak nagy javára, a mint abban, sajnos,-minden európai pálya-
udvaron nàponkint gyônyôrkôdhetünk. Itt a vad Ázsia küszôbén, ezek a kizil-
basok olyan pontosan és olyan óvatos elóvigyázattal végzik ezt a nehéz munkát,
mintha minden csomagban esupa tojás volna; minden mozdulatuk, minden
kézfogásuk czélszeru és szükséges ; nem kiabálnak, nem lármáznak, csak néha
hallatszik egy-egy nyers „arrah!“-kiáltás, ha a nehéz teherrel megrakodott,
mezítelen lábával halkan járó teherhordó valami bámészkodó sétálóba ütkozik.
1 Teherhordók.
A d e re k fiü k m u n k ä ja g y o r s a n h a la d t, s mielött m e g reg g e lin k e t be fe je z -
h e ttü k v o ln a , m ä r je le n te tte k , h o g y p o d g y ä s z u n k m ä r eg e s z re n d b e n , a p ä ly a -
u d v a ro n v an .
K ra s s z n o v o d s z k b a n ism e t m e g v iz sg ä ljä k a z em b e r ü tlev e le t, re s z b e n a
delroi. id egen te rü le trö l jö v ö u ta s o k m ia tt, re s z b e n p ed ig e llen ö rz e s sz em-
p o n tjäb o l, m e rt T u rk e s z tä n b a k ü lö n ö s e n g ed e lem n e lk ü l id eg en n em te h e ti
be a lä b ä t.1 Itt is a z o n n a l m e g lä ts z o tt, h o g y if iv e te lü n k je le z v e volt, s v ä r ta k
b en n tin k e t, m e rt e g y m a re z o n a te k in te tü c s e n d o r-a ltis z t v ä r t a lä ttam o z o tt
ü tlevelekkel a p ä ly a u d v a r k ö z e leb en , s sz iv e ly e sen se g ite tt a p ä ly a u d v a ro n
p o d g y ä s z u n k a t fe lk e re sn i e s to v äb b itan i.
A közepäzsiai vasüton most mindennap indul a ket vegällomäsrol, mindket
iränyban egy-egy postavonat, a melyen az etkezokoesin kivül II. es JH. osz-
tälyu vaggonok vannak, s csak 1900 ota jär vele I. osztälyü kocsi is.
A kocsik ugyan nem olyan fenyüzö berendezesüek, mint a transzkaukäzusi
vasüton, de tnegvan rajtuk az orosz vasütnak az a megbecsülhetetlen jösäga,
hogy az ülöhelyeket amerikai mintära alvohelyekke' lehet atalakitani, hogy
az. ember hosszabb utakat is teljes kenyelemmel tehessen rneg.
Az egäsz üt hbsäzaTaskentig 1747 verszt, tehät mintegy 1922 km., a melyet
a vonat 66 jfra alatt tesz meg. A vonatok ätlagos sebessege, az ällomäsokon
valo tartozkodäsok nelkül, mintegy 30 verszt, de az ällomäsok beszämitäsäval,
minthogy körülbclül 7(> ällomäs van, csak mintegy 26'6 verszt öränkent. Az ällomäsokon
ältaläban rövid ideig all a vonat, csak a föhelyeken, a milyen Aschabad,
Merv, Amu-Darja, Buchara stb., all meg hosszabb idore, egeszen 20 perczig.
Mint az összes oroszorszägi vasutakon, a melyek ällami kezelesben
vannak, ügy itt is rendkivül mersäkeltek a dijak. A zonatarifät, a. mi ,, vas-
miniszterünk“,; Baross Gäbor nagy alkotäsät az oroszok is elfogadtäk, s a
geniälis eszmehez meltowmödon valösltottäk meg összes vonalaikon.
De B(lb is volna alkalmasäbb es czelszerübb a zona-tarifa, mint Orosz-
orszägban, a ’nol ezer es ezer verszt hosszüsägü vonalakrol van szo :
Az orosz birodalomban 100 zönät ällitottak fel, a melyek közül az
utolsö a 4661 es 4710 verszt közötti tävolsägokat foglalja magäban. Az elsö
300 versztre kilometertarifät alkalmaztak, a mely szerint az elsÖ osztälyban
versztenkent 3—5, a mäsodik osztälybanB—4, S vegre a härmadik osztälyban
ätlag egy-egy kopekkel nönek az ärak.
Ebben a szomszedos forgalomnak nevezhetö csöportban a legalacso-
nyabb tarifa az elsö versztre 23 kopek az elsö, 14 a mäsodik es 9 kopek a
harmadik osztälyban, mig 300 versztre (333 km.) felemelkedik 8.90 rubelre,
ipletöleg 5’34 es 3 56 rubelre !\
A zönaforgalomban azutän 300 verszten tül a zönak1 legaläbb 25 versz-
tehkent következnek egymäsutän, s minden zöna az elöbbinel az elsö osz-
1 1902. április 1. ota Turkesztán tcljesen megnyilt a szabad forgalomnak.