A jól kifejlddótt, gondosan àpolt es kùlón a nagy karavàn szàllitàs
czéljainak nevelt tevére a siksàgon fel lehet rakni 400 kilogrammnyi terhet
Jó^uton normalis tehernek tekinthetjuk a 300 kg.-ot, de rossz hegyi utakon,
eróltetett utazàs esetén ez a maximàlis terhelés 200—150 kg.-ra stilyed le.
Természetes, hogy ilyen csekély terhelésu àllatokkal minden nehézség nélkiìl
lehet naponkint 5 0 - 60 versztet haladni, holott a rendes napi jàràs nem
terjedhet 30—40 verszten tul. Érdekes, hogy Turkesztànban a tevekaravànok
sikerrel versenyeznek még a vasutakkal is, a mennyiben pi. az orosz vas
szàllitàsa Troiczkból, az Ùral vidékéról Taskentig, mintegy 3000 km. hosszu
uton, kevesebbe keriìl tevékkel, mint vasuttal. Természetesen ez csak olyan
àrùkra all, a melyek aliando keresletre, illetóleg sziikségletre szàmithatnak,
tehàt széllitàsuk nincs sohasem bizonyos meghatàrozott idóponthoz kotve,
mert ez az emlitett szàllitàs egy teljes évet itivàn, s csakis ugy gazdasàgos,
hogy mintegy kapcsolatban van a tevetulajdonosok nomàd életmódjàval.
Legelóról-legelóre vonul a sokszor tòbb szàz tevéból allo karavàn, s
a kervan-bas'i vagy karavàn-vezetó nagyon jól tudja,- hogyan fogja a téli
szàllàst (teslàk) feltalàlni, s hol fog jó és ùde nyari legelóre (dzsailàu) akadni.
Igy èri el a karavàn lassankint a czéljàt, a hol a hozott àrùt lerakjàk, s
helyette az ellenkezó irànyban szàllitandó àrùt rakjàk fel-e a visszautazàs
azutàn hasonló módon megy végbe.
Milyen igénytelen lehet a karavàn személyzete, hogy tetemes tókéknek
mert hiszen a 80 150 rubel értéku tevék szàzai bizonyàra jelentékeny
tókét te s z n e k ^ a ilyen egyszeru gyumolcsóztetése lehetséges legyenl Milyen
màs kereskedelmi viszonyok ezek a mieinkhez képest! Hisz itt az idót egy-
àltalàban nem tekintik, ennek semmi anyagi jelentósége sincs !
A tevéket Turkesztanban nem vezetik féken, hanem àtfurjàk az orra
sòvényét s kis peczket dugnak a porczogóba, a melynél fogva azutàn hosszu
zsinóron vezetik az àllatot. Menéskozben ezt a kòtelet az eliil menò teve
podgyàszàhoz vagy farkàhoz erósitik, s igy gyakran 20 40 teve yan egy
sorba ósszekòtve. Ez a bànàsmód azért is nagyon kegyetlen, mert ha az
àllat véletlenùl félrelép, vagy, a mi nem ritkasàg, elbotìik, ezt az òsszekotó
zsinórt erósen megràntja, s vagy a zsinór, vagy a kinzott àllat orrczimpàja
szakad el. Az dròkòs rànczigàlàs miatt a nyomorult àllatok orra rendesen
gyuladàsos, sfit genyed is, a mi rendkivtil szànalmas benyomàst okozf .%
A mikor a tevét fel akarjàk pakolni, elószòr két kotelet fektetnek a
fòldre, e fòlé vezetik az àllatot, s ott letérdeltetik azzalr hogy az orràt a
kotélnél fogva gyòngén ràngatjàk s e mellett hangos „csuk-csuk“ szóval
biztatjàk. A letérdelt àllat pupjait gondosan befedik nemezzel, erre rakjàk
fel a lehetóleg egyenletesen elosztott terhet, s az elsó kotéllel (arlan), a
mely az àllat elsó làbai mògott, a vàllcsontokon megy àt, kòtózik meg.
Ezutàn ismét letakarjàk az egészet nemeztakarókkal, s ezt most a hàtulsó
kotéllel kòtik le, a mely egyszersmind farmatringul szolgàl. A koteleket kis
fabotocskcikkal fe sz itik meg , a m e ly e k e t a k ò te le k k ó z é d u g n a k , s ad d ig
c savarjàk, a m ig a k ò té lz e t k e lló k ép en megfe sz iil.
Àz egész eljàràst nagyon kiméletlenill és sommàsan hajtjàk végre, s
kulonósen az eliilsó, a teve mellén szabadon felfutó kotelet szokta a kirgiz
olyan kegyetlenul. megszoritani, hogy nem esoda, ha a tevék, a mint meg-
sejtik, hogy kozeledik a pakolàs, panaszos bógésben tòrnek ki, s az ismert,
esunya Kópkòdéssel igyekeznek bosszujukat kinzóikon kitòlteni.
Akàrmennyire is becsiitóm. a tevéket megfizethetetlen tulajdonsàgaik
miatt s a sok jó szolgàlatért, a melyet nekem tettek, még sem voltam képes
óket megkedvelni esunya szokàsaik miatt, a melyek kóziil kulonósen a esunya,
rekedt, bógés és a kópkódés a legkellemetlenebb.
Csak nagy, sotétbarna szemók szép és szimpatikus, s nem tudtam
minden meglndulàs nélkiìl nézni, a mikor a csunyas idétlen teremtésnek
nagy, tiszta, bànatos kifejezésu szeméból a kiméletlen kotozés alkalmàval
nehéz kónnycseppek górdtiltek alà. Mert a teve sir, mint az ember, s kiilo-
nosen a legtiìrelmesebb àllatok, a melyek fàjdalmukban esak ritkàn, vagy
sohasem bógnek, szoktak a kinzàs fàjdalmai alatt leggyakrabban sulyos,
lemondó kònnyeket hullatni . . .
A d é lu tà n fo ly am à n a k a r a v à n u tra k é s z e n m e g is in d u lt Barlu-bai v e z e -
zetésével é s E lly-bai k isé re tév e l. Mi tò b b ie k a so k k a l
gy o rsab b lo d k à n esak m à s n a p reg g e l a k a r tu k ó k e t
kóvetni, m e rt ó k é p p en a h u v ó s éjjeli ó rà k a t sz à n d é -
k o ztak a z u ta z à s r a fe lh a szn à ln i.
A mi sz em é ly z e tu n k , h à rm u n k o n kivul, m ég
e z v o lt i K lip p e r t, a z u tà n P ag u d jin , a k it n a t s à l n i k -
nak, a z a z a m u n k à s o k . v e z e tó jé n e k n e v e z ttln k k i , .
a zu tàn B a lta -b a i s e g y S z itn y ik o v n e v e z e tu k o z à k ,
a kit ròvid idóvel e z e ló tt m u n k à s u l fo g a d tu n k .
Szemirjécs kozàkjait; 1853-ban , s az utàna
kovetkezó években K o l pa k ow s z k y tàbornoktelepitette
le, a ki Szibiria ktilònbózo vidékeiról gyujtotte óket
az ujonnan hóditott teruletre. A kozàkokra vonatkozó
intézmények tudvalevóleg nagyon emlékeztetnek
az osztràk hatàrórvidékek berendezésére. Minden
kozàk katonànak sziiletik, megfeleló koràban bizonyos
idót tényleges szolgàlatban tòlt ezredénél (polk), s
azutàn 60 éves koràig tartalékos marad, azaz jobban
mondva folytonos készenlétben àll, mert egyszeru
jeladàsra, minden tovàbbi mozgósitàsi parancs nélkiìl
tartozik a megjelòlt^ gyiilekezó helyen lovasan meg-
jelenni, a hol az àllami felszerelést és fegyvert meg-
kapva, azonnal szolgélatra készen sài. Oròszorszàg 48. kép. Szitnjikov kozàk.