hogy ipari czentrumävä fejlödjek egesz Purkesztannak, a mely gyärtmänyaival
nemcsak a politikai hatärokon belül; hanem az Eg-Hegyseg mindket öldalän,
a Transzkaspi videktöl kezdve egesz messze be a Gobi oäzisaira es Tibet
hegyvidekeibe is, mindenütt korlätlanul uralkodhatnek a piaczon.
Egyelöre ezek mind csak äbrändok, de olyan äbrändok, a melyeket
mindenki toväbb fog szöni, a ki xnegismerte az Isszyk-kul medenczejet es
annak környezetet, olyannyira reälis termeszetü azok kiindulo pontja es
alapja. Az orosz nepnek nincs sok ipari vällalkozö szelleme; mint nagy-
kereskedö, mint telepes es gyarmatositö, mint földmives es bänyäsz. megällja
a helyet, de az iparra valo vällalkozäs nem az o kenyere, a miert is a leg-
több iparvällalatot idegenek alapitottäk, vagy legaläbb azok vezetik. Különösen
Turkesztan-wäk jutott az öriäsi orosz birodalom tartomänyai közül a pangö,
felretett kincs szerepe, mely minden kamatoztatäs nelkül hever mindaddig, mig
a termeszetes ipari fejlödes lassü haladäsäval az 6 felhasznäläsära is räkerül
a sor. Igy tehät az Isszyk-kul-videk termeszetes kincsei is, minden valöszinüseg
szerint, meg sokäig fogjäk aludni lethargikus älmukat, mig a fejlödes varäzs-
szava öket abböl ki nem szölitja.
Fel keil itt emlitenem az Isszyk-kul partjän levö däcsäk egyik zoolögiai
speczialitäsät is, a melyre a przsevalszkiak nagyon büszkek. Ezek foszforeszkälo
szünyogok, a melyek nagy mennyisegben talälhatök a toparti kertekben, s
eppen ügy, mint a Szt.-Jänos-bogarak, elenk, vilägoszöld-szinü fenyt terjesz-
tenek. S tummer dr. külön esti kiränduläst rendezett gyüjtesükre. Külsejük
utän itelve, közönseges culex-fajnak lätszanak, s .csak S tummer dr. vizsgälatai
fogjäk majd kideriteni, hogy valoban külön vilägitö-szervekkel birnak-e, vagy
pedig csak valami bakterium-fertözes; tehät az ällatok valami betegsege ökozza
a fenyes tünemenyt. Mindenesetre erdekes az a körülmeny is, hogy elöfor-
duläsuk izolält, csakis ä tö partvidekere szoritkozo, de ebben a keretben
aztän rendes es fölötte gyakori.
Przsevalszki tartözkodäsunk ideje alatt kis körünkben a beszelgetes
tärgya igen gyakran K roos-G ross gyögyszeresznek a>väros közeleben fekvö
öpium-ültetvenye volt. Az elsö öpium-tenyesztest Szemirjecsben — s valö-
szinüleg egesz Turkesztänban is •— a Khinäböl bevändorlott tarandzsik
es dungänok kiserleltek meg, de bär az eredmeny kielegitö volt, meg sem
akadt senki, a ki a dolgot nagyobb mertekben, vällalatszerü üzemben probälta
volna meg. Az orosz kormäny eltiltotta ugyan az öpium es a hasis (beng)
ärüsitäsät, s kiirtotta a bazärok hirhedt bünbarlangjait (kugna-chaneh), a melyek-
ben ezeket a boditö, narkotikus szereket szivtäk, a nelkül azonban, hogy
ezt a szerencsere nem nagyon elterjedt, de nagyon nehezen ellenörizhetö
szenvedelyt teljesen ki tudta volna pusztitani. A nomädok teljesen tartoz-
kodnak ezelctöl az izgato szerektöl, a szärtok között is csak elvetve talälunk
hasis- vagy opium-pipäzökat, azonban nagyon rosszul äll a dolog a dungänok
es a tarandzsik között, a kik közül sokan hödolnak az öpium-evesnek. A mig
a szärtok az 6 ópium-szükségletüket eddig Indiából csempészték be, addig
a khinai bevándorlottak maguk termesztették a mákot, miért is az orosz
kormány kénytelen volt az ópium-ültetvényeket a legszigorûbb ellenôrzés alá
venni. K roos-G röss gyógyszerész engedélyt kapott nagyobbszabású ültetvény
létesítésére, s valósággal árgus-szemekkel vigyázott arra, hogy kívüle senki
más Przsevalszk területén mákot ne kultiváljon. Egyik sétalovaglásunk alkal-
mával azonban mégis csak felfedezett egy efféle ültetvényt, melyet félreeso
helyen, más ültetvények kôzé elrejtve, valami dungán vetett el. KRpos-nak
sem kellett több : mint valami fùria, rontott neki a dungán ültetvénynek,
galoppban össze-vissza gázolva rajta, s nagaikájával jobbra-balra kaszálva a
gyönyörü, tarka mákvirágokat, tníg a karja csak birta. Csakis ilyen módon
lehet a titkos, csempészett máktermelést hathatósan ellenörizni, mert a jogosult
termelö ugyancsàk éberen ügyel minden hivatlan konkurrencziára. Legczél-
szerübb volna azonban, ha a máktermelésre egyáltalában nem adnának engedélyt
mindazon területeken, a melyeken benszülött munkásokat kell alkal-
mazni az ültetvények megmunkálására.
A mák tcrmelése meglehetösen kómplikált, ,s különösen az ópium-gyüjtés
idején, a mi több hétig is eltart, sok dologgal jár. Lehetetlenség a sok mun-
kásnak úgy a kôrmére vigyázni, hogy mindén sikkasztás ki legyen zárva,
s mivel a turkesztániak éppen az egyszerú, preparálatlan nyersanyágot
élvezik, azért az ■ öpium - kerteknek benszülöttekkel való munkáltatásában
rejjik leginkább annak a veszélye, hogy Turkesztänban ez a veszedelmes
szenvedély a nép szélesebb rétegei között harapózzék el. K roqs-G ross ültet-
venyét kirgiz napszámosokkal munkáltatta, de a legkedvezöbb viszonyok
mellett is, s daczára annak, hogÿ az aratoti nyerstermékef egy moszkvai
czég hallatlan magas áron vette meg tôle, hasznot 6 sem igen húzott válla-
.latábó||!?íiert munkásai ugyancsak megdézsmálták a termését, és annak leg-
alább is egy jó harmadrészét sikasztották el.
Az ópium-termelésnél a rendes módon munkált mákfoldét rendkívül tisztán
keil tartani s . különösen gondosan gyomlálni, a mit egy különös, vas-ásó-
lapból és tehénszaru-foggantyúból álló gyomlálóval igen tôkéletesen hajtanak
végre a munkások.
A mákot nem egyszerre vetik el, hanem az elöbb említett gyomláló
segítségével rövid idöközökben ültetik, úgy, hogy a virágok nem egyszerre,
hanem több héten át folytatólagosan érlelik csak meg a gyümölcsüket. Aratás
idejében a munkásoknak naponkint kétszer be kell járni a mákfoldét, részben,
hogy a mákfejeket meghasogassáky részben pedig, hogy a kiszivárgott ópium-
tejet a fejekröl lekaparják. Az elóbbihez kicsiny, sarlóalakú, kovácsolt vas-
kést használnak : ügyes munkás ezekböl kettöt vesz egyszerre a kezébe,
(egyiket hüvelyk--és mutató-ujja, a másikat mutato- és kôzépsô-ujja kôzé
fogva), s így egy vágásra meg tudja csinálni a mák fején azt a szorosan
egymàs mellett álló két bevágást, a mely szükséges, hogy az opium rendesen