2 1 . ábra. Bádogkanna, csaj-doz vagy hmgán. A kirgizek igen sokféle
alaku ilyen kannát használnak tea vagy általában meleg víz tartására
A gazdagok nagyon szeretik a díszes kasgári vagy nyugati-szárt eredetü
kunganokat. A szegények megelégesznek durva rézedényekkel vagy újabb
idoben Sntdttvasból készült, hasonló alakú kannákkal. Sokszor lemondanak
azonban a keleti müvészetnek még erról az utolsó maradványáról is es az
oroszok hasas „csainik“ nevü kancsóját használják, a mely kék vagy szürke
emaillal fedett femból van. Szintúgy a kózónséges európai bádogveder (csaka)
is elterjedt ma már mindenfelé a nomádok kózott.
22. ábra. Szótt szalagokból ósszevarrt tarsoly (tábak szdlgics), a mely--
ben, mint a neve mutatja, fatányérokat, de rendesen teás csészéket és kenve-
ret tartanak.
^ 23. ábra. Tarkán kivarrott nemez-tarisznya .<ajapal) hasonló rendel-
tetessel.
24. ábra. Csikóbór-tarsoly (tulup), a melyen úgy, mint a 17. szárnú
zacskón. rajta van a csikó szóre is. Sót tartanak benne.
25. abra. Tarka nemez-keztyü zsinóron (tutkucs). A kirgiz nó a nya-
kaba akasztja ezt s a keztyüt a kezére húzza, ha a forró, iistót kell meg-
fogma. Igy nem égeti meg a kezét, sót be sem kormozza,
A 225. képen látható ébrákhoz a kóvetkezó magyarázatokat füzom.
Ia és \ b. ábrák. TórüikózS-, illetóleg asztalkendó. Az elóbbinek neve-
szú dzsóluk (dzsauluk), az utóbbié dasztarchán. A kendók pamutszovetból
vannak s-végeiken dobon készült himzés van. Az Ia áb rá t. illetóleg meg
keü jegyeznem, hogy a himzett-szegélven belül látható . szalag az áüat-
alakokkal nem himzés; hanem be van illesztve egy nyomtatott .kartonból
kivagott szalag, a milyent az orosz parasztnók használnak ruhájukhoz. Ez a
: két kendó bazak eredetü, míg a tobbi tárgy, a melyet;ezen és á tobbi' táblán
látunk, kivétel nélkül kara-kirgiz készítmény az Isszyk-kul vidékéról. Néhányat
kozülük magam rajzoltam le ott a helyszinén, de a legtóbbet a magammal
hozott gyüjtemény eredeti példányairól K oszkol J enó kedves barátom rajzolta.
2. ábra. Ugyanaz a tárgy, mint a 106. képen látható 23. ábra, vagyis
nemez-tarisznya (ajapák). Rendesen két ilyen tarisznya tartozik óssze, mint
egy par, mert a szines nemezból kivágott és applikált díszítmények egymás-
nak megfelelóek, t. i. a míg az egyiken az alap vórós és a kacskaring kék,
addig a másikon éppen fordítva adódik ki. Széles, csomózott rojt díszíti
ezeket a tarka táskákat. A rojt rendesen vórós és sokszor csak a csomózás
után festik meg. Párosával függnek a jurt falán s jelentékenyen díszítik
azt. Mindenféle szerszámot, csészét,. kést, tükrot, keszkenót stb. tartanak az
ajapakban. Ruhanemü azonban soha sincsen bennük, mert ezt mindig ládák-
ban zárják el.
3. ábra. Kovácsoltvas-mécses (cserákdan). Igazi nomád eszkóz, a
melyet csak a sátorban lehet használni. A ■ láb a. hegyes tüsókben végzódik,
a melyet a fóldbe lehet szúrni. Az égó anyag faggyú, vagy juhzsír, a kanócz
pedig nyers gyapjú-csomóból van. A lámpa rendesen négy, gyérebben két
lángra van berendezve. Kis lánczokon mindenféle eszkóz függ le róla: kis kés,
225. kép. Nomádok házi eszközei.
l a . és l b . Kazak torülkozók. 2. Szines nemez tarsoly (ajapak). 3. Mécses (cserakdan). 4 a . és 4&. Kumisz-
tartók (kökurj. 4 c . Díszes bórkanna (könüök). 5. Bölcsö (bés'ik). 6. Simek.
(A 2—6. ábrák tárgyai kirgiz eredetüek).
a melylyel elvágják a fennebb említett zsír-kolbászokból kinyomott zsírt; ott
függ azután egy kis vakaró-lapát, a feltapadt zsír lekaparására, kis csípó
és szurkáló, hogy ezekkel a kanóczot igazgassák.
4a 4b ábra. Díszített, teve-gyomorból (dzsélin) készített kumisz-tartó
fadugóval. Használat kózben egész hajlékonyak ezek a palaczk-félék, s ha
tele vannak, egész jól festenek. Az ábrán látható szarvas alak neve bokur
Almásy: Vándor-utam Ázsia szlvébe. 45