hogy fussa az idó még a nyäri mulatsägokra is, t. i. furdèsre, halàszatra
és csónakàzasra. Sajnos, az Isszyk-kulon csak kevés, de annàl rosszabb. csó-
nak jàr, melyekkel csakis a partok mentén lehet félig-meddig hajókàzni ;
pedig azt hiszem, hogy gyönyörü sport volna a tavon vaiami igazi kis
vitorläs-yachttal czirkälni, de azonkivül tudomànyos szempontból is nagyon
érdekes volna, ily módon a tó mélységeit és mélyvizi faunàjàt is tanul-
mànyozni. A hasznàlatban levo ladikokkal azonban ez kivihetetlen, meri a
nehéz, gerincztelen jàrómuvek nem älljäk az erösebb hullämzäst, mär pedig
a tó felett a vàratlan, heves zivataros szelek nem tartoznak a ritkasàgok kózé.
110. kép. Nyaralók az Isszyk-kul partjàn.
Àltalaban az Isszyk-kult kózlekedés szempontjàból nagyon elhanyagol-
tàk. Azt hiszem, hogy érdemes volna, ha a nagy orosz kózlekedési vàlla-
latok legalàbb vaiami vitorlàs flottillàt rendeznének be a tavon, hogy az
északi part mintegy .200 kilométer hosszü kocsiütjän .lebonyolitott szàllitàst
àtvéve, azt olcsóbbà tegyék. Persze, még jobb volna, ha vaiami gözös jàr-
hatna a tavon. A tó mögött fekvó teriilet ärüforgalma, ügy a kivitei, mint
a bevitel tekintetében elég jelentékeny, és a gózhajózàs azt mindenesetre még
fejlesztené is. Különösen elönyös volna ez azonban à póstakózlekedés szà-
màra, mert a kocsi-póstàknak adott tetemes szubvencziót ebben az esetben
az àllam a gózhajózàsi vàllalatra ruhàzhatna .at, a mely ezért nemcsak a
póstànak szällitäsät, hanem közigazgatäsi szempontból még bizonyos személy-
és teher-szällitäsi kótelezettséget is vàllalna el.
Az Isszyk-kul télen soha sem szokott befagyni, s igy a gózhajózàs
még ebben az évszakban sem szenvedne megszakitàst. Azonkiviil — a mi
a. fàtlan Turkesztànban szintén nagy jelentóséggel bir — futóanyag is
kinàlkozik bóven a kórnyezó hegyek killónbozó pontjain talàlható lignit-
telepek skénkészletéból.
Az Isszyk-kul vólgye kétségtelenill Turkesztàn egyik leggazdagabb
vidéke, kulónosen a nóvény- és àsvànyorszàg terén. Ezen kincseket termé-
szetesen csakis akkor lehetne teljesen kiaknàzni, ha vasutvonal vezetne végig
a teriileten, a mi egyelóre,1 sajnos, belàthatatlan idokre el van odàzva. Mind-
azonàltal az Isszyk-kulon létesitett gózhajózàsi vàllalat egyelóre legalàbb lokà-
lisan lenditene a terùlet gazdasàgi viszonyain, fokozatos, természetes uton
haladó fejlódésével pedig egész Turkesztànra nézve lehetne nem épen jelen-
téktelen visszahatassal. A gózhajózàs nyomàn feltàrulnànak a szénbànyàk,
ezek utàn pedig az a sokféle, gazdag vasércztelep, a mely itt a kòrnyéken
talàlható. A vasai, kulónosen a durva óntóttvas-tàrgyakat és az egyszeru
rudvasakat nagy tómegben fogyasztjàk nemcsak orosz Turkesztànban, hanem
még a szomszédos keleti Turkesztànban is. Ezen tertiletek nagy sziikségletét
majdnem kizàrólag az Ural termelésével fedezik, melyet óriàsi tevekaravà-
nok szàllitanak ezer és ezer verszt tàvolsàgra a kirgiz-pusztasàgon kerésztiil.
A turkesztàni fogyasztó-vidék kozepén keletkezó vasgyàr, még ha kizàrólag
csak a legdurvàbb óntóttvas iistók és teàskannàk gyàrtàsàra szoritkoznék
is, feltétleniil versenyképes lenne, mert ép ezek képezik a legkeresettebb
czikket itt, melynek bevitele ezer meg ezer darabra rug évenkint.
A nyersanyag ehhez az iparhoz, mint emlitém, mindentitt bóviben
àll rendèlkezésre, s igy vàrható,. hogy ez az elsó, kezdetleges iparàg nemcsak
meglepóen prosperàlna, hanem még meg is inditanà Turkesztàn màsik
nagy iparsztikségletének, az iìvegiparnak kifejlesztését is.
Emlitettem màr, hogy Turkesztànban minden olyan àruczikknek rend-
kiviil magas àra van, a mely nehéz és toréheny. Ide tartoznak mindenek-
elótt az uvegàrùk, à melyeket ép ugy, mint a vasàrdkat, Oroszorszàgból
kell importàlni, holott a hegyekben mindeniitt a legkitiinóbb anyag kinàlkozik
a gyàrtàsukhoz. s
Ha megindulnànak ezek az iparvàllalatok, maguk utàn vonva a Tien-san
hegyvidékére a mérnokòk és vàllalkozók rajàt is, akkor aztàn a fejlódés
magàtól is tovàbb haladna.
A hegyi patakokban kimerithetetlen vizi ero rejlik. Segitségiikkel az
elsó, kezdetleges ipartelepek mind magasabb szinvonalra emelkedhetnek —
róviden szólva, az Isszyk-kul medenczéje valósàggal hivatva làtszik arra,
1 A mióta t. i. 1900 oszén a Szt.-Pétervàr—taskenti vonalnak Orenburgon, Kazalinszkon
és Turkesztànon keresztìil vaio osszekottetése elrendeltetett, sot annak kiépitése meg is kez-
dodott. Azóta a régibb s itt kiilonòsen tekintetbe jovo vasùti terv, t. i. a taskenti vonal
tovàbbvezetése Vjernyin, Szergiopol-,.Szemipalatinszkon àt Omszk felé, egyidóre dugàba dólt.