hetöen emelik ki, különösen pedig magàt a Khan-tengri tomegét, a melyhez
minden hegyläncz összefut, hogy hatalmas csomópontba olvadjon össze.
Eszakról kezdve, itt van elöször is az aränylag kicsiny, de azért örök
hóval fedett làncz, a felso Tekkesz-völgy hegyvidéke, a mely délkelet felé
csapva, a Kapkak-vidék széles és magas szyrt-vidékeire jut, s azzai össze-
olvadva, most egyszerre óriàsi magassàgra emelkedik, s mint vastagon
hóval fedett làncz, csatlakozik a Khan-tengrihez. Annak közvetlen kozelében
vezet àt a magas és nehezen jàrható Naryn-kol-hàgó, mélyen bevàgódott
réssel ezen a lànczon àt, a melynek dèli lejtoje a felsö Szäry-dzsasz-völgy
jobbpartjät teszi. Balpartjàn az Adr-tör rövid làncza emelkedik, a melynek
ormairól meglehetös nagy jégàrak nyulnak le a folyóhoz. A Szàry-dzsasz
volgyét keleten a havas csùcsok egész zurzavara zàrja le, felettiik a hàt-
térben a Khan-tengri sima piramisa, mig a végtelen firnmezöböl vadul szaggatott,
gigàszi jégàr nyù-
lik le messzeavölgybe.
Most csakugyan
igaz : a kolosszälis Sze-
mjonov-jégàr itt van
elöttünk, minden vära-
kozàstfeliilmuló, egész
óriasi nagyszeruségé-
ben. Az Adr-tör-läncz
hóba temetkezett csù-
csai bensóleg egyesiil-
nek a Szàry-dzsàsz-
àn cz relative hasonló
magassàgu csipkéivel. Abból a szögletböl, a hol összefutnak, jö ki az Adr-
tör-völgy, oly közel, mintha keziìnkkel elérnénk, ügy, hogy minden jégàrjàt,
a folyó eziist szalagjànak minden kanyarulatàt fel lehet ismerni. A Musketov-
glecsernek innen se lehet nyomàt sem làtni, csak a völgy hatalmas chlorit- és
esiliàmpalàból allò tormelékmezói mutatnak vaiami hasonlósàgot a Szemjonov-
jégàr tormelékfedte végével. Onkénytelentil felmerült az a gondolat, hogy talàn
ez a kép vezette félre iGNATiEv-et, Ä de nem! ez lehetetlen, - hisz megnézte
közelröl a glecsert, s ebben az esetben az ilyen tévedés ki van zàrva!
Vizsgàlódva nézem majd a Szemjonov-jégàrt, majd.az Adr-tör karjàt;
nagyon rosszul esik, hogy meg kell fosztanom a nagy orosz természetvizs-
gàlót nevének ettöl a megtiszteltetésétol, hogy össze legyen füzve a Tien-san
egyik igazàn érdemes objektumàvàl; a Szemjonov-glecser valóban ilyen tàrgy,
de a Musketov-glecser ? . . .
Habär az Adr-tör hasonló hetyzete mellett sincs benne olyan jégàr, a
mely a Szàry-dzsasz völgy Szemjonov-jégàrjàhoz mérhetó volna, azért nem
szabad a Turkesztànra nézve oly jelentös Musketov névnek a Tien-san
nomenklaturàjàból hiànyoznia. Délnyugatról j6 a Szàry-dzsaszyn-tau, mògotte
a Jnilcsek-tau, még tàvolabb a hàttérben az Ùcs-csat-tau csucsai tiinnek fel.
Az Adr-tór-volgy folytatàsàban ez a hàrom làncz valósàgos szubpolàris jég-
pànczél alatt egyesiil, a melyhez hasonló, teruleti nagysàg tekintetében, alig
akad még valahol az alpi vidékek kòzt, Ez az objektum elég méltó arra,
hogy az Ignatiev àltal felvetett Musketov nevet viselje, csak azzai a kiilonb-
séggel, hogy nem egy Musketov-jégàrról beszélhetiink, hanem a ,Musketov-
jégàrak complexumàról“ a Khan-tengri tomegének délnyugati végén.
Tovàbb délre és nyugatra a Szàry-dzsaszyn-tau és a Killjiì-tau bércz-
falain fut végig tekintetiink, a széles, lankàsan hullàmos Szàry-dzsasz meden-
czéjén tul, mig végre nyugat felé a Kiiljii-tau a Terszkei-tauval làtszik hatà-
rozatlanul, homàlyba borulva, egyesulni. Ez az utóbbi, a mint kózelebb
nùzódik; jelentékenyen felmagasodik, de aztàn ismét èllapul a Ming-tor-szyrt
kevéssé havas, jelentéktelen ormóinak soràban.
Sokàig azonban nem élvezhettem ezt a szép és tanulsàgos képet, a
mely olyan mély betekintést enged a vidék szerkezetébe : hisz most csak
a Ming-tor-szyrt futólagos megtekintéséról volt szó,.-.a melynek széles hàta
vizvàlasztó .a Szàry-dzsasz és a Kok-dzser folyók, tehàt nagyban a Tarim-
medeneze is a BaVkhas-tó medenczéje kòzt!
A novényzet legfelsó hatàràig felmagasodó lankàs szyrt meredeken
feltorlaszolt fedopala-rétegekbol van. Legmagasabb részén széles, teljesen
elmócsarasodott vàlyu van, a melyet ugy délkeletróji'.mint északnyugatról
lankàsan egészen a hóhatàrig emelkedó hàtak kerltenek. A Ming-tór (ezer
kar) nevet ez a hely méltàn viseli. Szàmtalan mészkószirt disziti a plateau
romszeru tormelékhalmazait, s ezek kòzott valóban ezer és ezer vizmosàs
és karszeru vòlgyfo huzódik rendetleniil ossze-vissza, hogy lassankint azzà
a két fó vizlevezetó àrokkà egyesilljon, a mely. ellenkezó irànyban huzódik
le a szyrt hàtàról.
Az északi lejtón két patak veszi fel ezeket a vizmosàsokat, a melyek
vàltozatos kanyarulatok és meroleges sziklafalak kòzott sietnek a Kok-dzser
(kék-fòld) fóvolgye felé. A baloldalit Dzsaman-icske, a jobboldalit Gyaak-tas
néven nevezikj egyesulésiik utàn azonban a kettóból òsszerótt komplikàlt
neviik van : Dzsaman-icske-gyaak-tas,1 a mi annyit jelent, mint a „gonosz
keeske ijjànak kòve“. Lelovagoltunk egészen a Dzsaman-icske vòlgyébe, a
mely nemesak tàjképileg és geograflailag1 volt igen hàlàs, hanem a vidék-
egyszersmind vadban bóvelkedónek bizonyult, mert nem kevesebb, mint òt
csapat koszàli-vadat làttunk. Természetes, hogy ez a dolog serény vadà-
szatra esàbitott benniinket, de persze az idó ròvidsége miatt eredményteleniil.
Az volt a dolog vége, hogy valósàggal itìenektilnunk kellett hazafelé, annyira
1 Dzsaa, Zsaa, Zsaaìt, Gyaak, Dzsaak = ijj, mint fegyver, de meg az egyszeru kirgiz
hegedu vonója is.