hogy vaiami szükségelt holmit felajánlanak, de valamennyinek az volt az
igazi czélja, hogy határtalan kiváncsiságát kielégítse.
A lóvásárlás még aránylag kónnyen és olcsón ment, ámbar a végtelen
sokszor ismétlódó felvezetéssel, próbálással, alkuvással és veszekedéssel elég
sok idót vesztettem, s elég sok bosszúságomba került. A legszabadabb:, és
legfüggetlenebb eljárás az, ha az ember egyszerüen lovakat veszés pedig jobb
fajtákat, mert azokat megint aránylag kedvezó áron eladhatja. A ki lovagló és
teherhordó lovakat bérel, a mit külónben ilyen expedicziós utazásoknál nem lehet
mindig elkerülni, az legyen rá elkészülve, hogy temérdek idót veszít, tómény-
telen kellemetlenségben, bosszúságban és alkalmatlankodásban lesz része.
Szemirjécsben háromfajta lovat ismertem meg, a melyek kózül a kirgiz
f aJ¡ úgy látszik, a legelterjedettebb. A kirgiz ló kicsiny, rendesen csak ponny-
nagyságú, durva testalkatú, szélesmellü, és feltünó róvidlábú. A feje nagy,
és épp úgy, mint egész teste, nincsen arányban a végtagjainak hosszúságá-
val. A szóre durva, kóczos és igen gyakran kondor, a patája nagy és esetlen,
de vaskeménységü, úgy, hogy még a hegyek kózótt is ,csak-ritkán vasalják
meg. Ez a lófaj a fejét és nyakát rendesen a testének irányában vízszin-
tesen nyujtja elóre, a mi semmiképen scm válik az amúgy is igénytelen
alak javára. A legtóbb példányon — akármennyire benszülótt faj legyen is.—
félreismerhetetlenül meglátszik az arab vérrel való keveredéMnyoma min-
denekelótt abban, hogy a fej bár esetlen, de azért száraz és elég jó for-
májú, a fark pedig magasnóvésü. E fajta tisztán.kezelt lovak, nyomott alakjuk
daczára is, gyakran pompas, kifogástalanul szép állatok, de valamennyijyfnég
a legjelentéktelenebb, legnyomorodottabb példány is mesésen kitartó, s ezzei
a legértékesebb szállítóeszkózzé válik.
Elterjedésére második faj az orosz ló, a mely itt Szemirjlesben ■ §g-
alább is eros keveredést tanusít kirgiz lovakkal. Ez kevésbbé ióczosy vala-
mivel nagyobb, mint a kirgiz ló, de nehézkes, lusta és kózelról . sem olyan
Mtartó. Vontatásra nagyon alkalmas, de lovaglásra nem vaiami ' külónosen.
Mint harmadik, nem nagyon gyakori fajt, az argaw.dk-ot emluheten..
a mely kétségtelenül a kirgiz ponnyknak.a khánságok kifogástalanul szép
karabair lovával való keresztezódéséból keletkezétt. Ez a lófaj emlékezter
az angol telivérekre, s külónosen nyugati Turkesztán szárt népe tenyészti.
Az argamak kózépmagasságú, vagy ennél is nagyobb ; magas, finom
lába s feltünó keskeny melle van ; már erósen felfelé irányult, hosszú
nyakát magásan tartja. A míg így a ló elülsó része erósen kifejlódott, addig
a hátulsó rész aránylag gyónge, a mit még inkább kifejezésre juttat a lejtós
keresztcsont, és a csunyán, alacsonyan novó fark. Szóre finom és sima, s
a gyakori pej-lovakon valóban szép színe', és fénye van. Az argamakot kitünó
hátas-lónak tartják, s külónosen alkalmas haiga-ló, 1 de ta rto s . strapácziót
1 Baiga — a benszülottek lóversenye.
I ftkkal kevésbbé bir el, mint kirgiz testvérei. Jelleme is ellentétben van a
ferànyszelidségu kirgiz ló év a l, a mennyi'ben makranczós és ijedós.
Vjernyii jóakaróim tanàcsàra, mindenekelótt kara-kirgiz lovakat keres-
■ , a melyek természetszeruleg sokkal jobban birjàk a hegyi utakat, mint
Bpusztai kazak-kirgiz lovak. A jobbfajta kózónséges lovak ara 25— 50 rubel
Bizótt ingadozik ; kifogàstalan, tiszta lovak ara azonban itt is felmegy 2—:300
Bubelre. De még a legnyomorusàgospjib gebét, a melyen a szegény kirgiz
Hànszorog, sem adjàk 8— 10 rubelen alul, a minek az az oka, hogy a kir- H z e k nagyon szeretik a lóhust, s igy még a legjobban lezsarolt, elcsenevé-
ledett gebének is arànylag magas hus-értéke van.
A menésmódok kózul az utazóra legfontosabb a lépés, mert menet
■Ìtozben leginkàbb ezt hasznàljuk. Minél hasszabb és minél kiadóbb lépése
I ian tehàt valamely lónak, annàl alkalmasabb és értékesebb.
Az egyszeru lépésnél még tóbbre becsiilik a poroszkaló lépést és a tercz-
ipést (kirgiz nyelven dzsortak és dzsorga), amely kiadósugyan, deavele jaró him-
[aló mozgàs miatt nem minden európai talàlnà kellemesnek..T.óbbszor volt alkal-
ham olyan lovon jàrni, a melynek ilyen lépése volt, de nem mondhatnàm, hogy
pgyon megkedveltem yòlna. Az ilyen jàràsu lovak. àltalàban dràgàk, mert ritkàk.
B a r l x j - b a i sègitségével, a ki ugyan jókora perczenteket: vàgott volna
feebré,' ha Gourdet tanàcsos védószellem gyanànt kózbe neiri'iép, lassan-
ftén t hét lovat vàsàróltam, kóztiik egy argamakot, a melyet késalghAirosz:
■Ival cseréltiink be. Az. àrak rubeltól 45 rubelig terjedtek. Ugyanis az
Rxpediczìó ■■[tagjai szàmàra jobb s a vadàszatokra is megfelelóbb lovakat vàsà- ;
bltam, ellenben a szolgaszemélyzetnek be kellett èrnie kevésbbé jó minóségu
evakkal. A lovak a ‘kpvetkezó'-hat hónap alatt folyvàst szolgàltak benniin- K t , s Przsevalszkban, a hol feloszlott az expediczió, még mindig 8—25 rubelért
■kerult óket eiadni,. s igy a 6 hónapi lovaglàs kerekszàmban 20, illetóleg
■ nibelre kerult lovar.ként, a mi igazàn kevés !
A milyen kónnyu volt lovakat. szerezni, épp oly nehéznek bizonyult a
®pbbi sztikséglet beszerzése. Nem akarom olvasórnat azzai a sok veszeke-
|ésselv. kellemetlenséggel untatni, a mi az én napjaimat àprilis 26-àtól màjus
|-éig rnegkeseritette — mert teljes 1 2 napig tartott, mig a felszerplés annyira
|olt, hogy elindulhattunk. Csak két példàt emlitek, a mely élénken megvilà-
litja a tàrsadalmi gazdasàgtannak az àralakulàsokról szóló fejezetét, s draszti-
Jusan bizonyitja, hogy a kereskedelmet és forgalmat nemcsak a kereslet és
linalaf szabàlyozza, hanem a „trószt“ és a „konkurrenczia“ is.
Jurtot — kirgiz nemez-sàtort ^Bkellett beszereznem, s minthogy ezt
I bazàrokban nem lehet kapni, vaiami kirgiz tanyàról kellett megrendelnem,
I igy ebben a tekintetben teljesen B arlu-bai helyi ismereteire kellett magamat
|iznom. El is vezetett, egy Vjernyi kózelében allò, teljesen uj, fehér jurthoz,
I mely tòkéletesen megfelelt volna, s nekem is nagyon tetszett. Alku végett
p- jurt tulajdonosàt Vjernyibe hivattam.