{köükyr), de van olyan, gömbölyü aJak is, a mely az ismeretes benediktines
üvegekre emlékeztet, s ennek a neve bulkuh.
4c ábra. Diszes bórkancsó {könüok). Érdekes rajta egyrészt a lószór-
zsinór megerósítése, mert ez itt szüárdan bekalapált, kovácsoltvas-gyümkbe
van kötve, másrészt érdekes rajta az a látszólagos cséve, a mely azonban
csak tömör ffll, Ezek a bóredények ugyanis használat közben egészen puhák,
lágyak s a tartalmuk súlypont-változásának minden ellentállás nélkül engednek
Lehetetlen volna már most az ilyen puha edényból valamit kitólteni, há
falait nem lehetne kíviilról szilárdan tartani. Erre szolgál éppen a reá
varrott, massziv fogó, a melyból származott, véleményem szerint, a kióntó
eséve. A régi edények a falakba beivódott sok sajtanyag miatt lassankint
merevek, kemények lesznek. A fogó nemez-tólteléke, tapasztalataim szerint,
csalds új edényeken egészen érintetlen, késóbb azonban teljesen kihull á
fogó felszakadt végén. Ebból az állapotból már most csak egy lépés kell
hogy a fogóból kifolyócsó legyen, mert csak át kell fúrni a bóredény falát
s a tej a fogón át kiönthetö. A kirgizek edényein ' ezeket az állapotokat mind
fel lehet ismerni s az emlitett gondolat egészen magától keletkezik.
5. ábra. Vörösre festett fabölcsö (besik). Alakjára nézve hasonlít a többi
azsiai böiesöhöz. ÁUványára két nemez-heveder (boortkó) van. az egyik végével
megeró'sítve,^ míg másik végük hosszú szalagban folytatódik. Egy, vagy tóbb
nemez-takarót tesznek ezekre a hevederekre s a hosszú szalagokkal a csecsemó't
szorosan beléjók pólyázzák. A felül átnyúló rud részben arra szolgál, hogy
menyezetet akaszszanak rá a nap, vagy szél eilen, részben pedig a kirgiz n&
ezen fogja a bölcsöt, ha szokás széfint maga elé teszi keresztben a nyeregre
a mikor hosszabb lovafeläsra indul.
, ^ 6. ábra. A kirgiz gyermek-szoba egyik praktikus szerszama, a melyet símek
néven neveznek. Ez üres birka-csontf'a melyet vertikálisan illesztenek a
pólyás gyermek lába kózé. A csont felsó végén levó nyilás a gyermek meg-
felelo tagjához illik s a vizeletet eivezeti úgy, hogy a gyermek szárazan
marad. Egyszerü és praktikus, mint minden szerszáma.a nomádoknak!
A felsorolt szerszámokon kívül kevés marad már most felemlíteni való
a kirgizek háztartási eszközeiböl.
_ Megemlíthetjük mindenekelótt a ládákat (szandyk), a melyekbe a kirgiz
család ruháit, ékszereit és készpénzét rejti. Ebben a tekintetben ma már
teljesen eltuntek a keleties, meg az óseredeti törzsek szerint külónbózó formák.
Ritkán lehet ma már a jurtokban még igazi szárt jachtán-t (bóros Iádát) is
latm, mert mindenütt el van terjedve, mirjt általában egész Belsó Ázsiában,
az orosz bádog-láda, ragyogó szinü,úakkos veretével. Csak a nemez-tarisz-
nyák és bóriszákok nagy mennyisége tanüskodik még ma is a hajdani tiszta
nomád-berendezésról. - .
A szandykok a jurtban éppen szemben vannak az ajtóval, a tiir (fóhely)
hata mögott. A nyergeket és az ágynemflt ezekre, meg ezek mellé szokták
■elhelyezni. Ezek a dolgok mindig szépen rendben vannak osszerakva, úgy,
hogy az általános sokszínüséggel egyetemben, rendesen igen kellemes, sót
otthonos benyomást tesznek.
A kirgizek ágynemüje elég egyszerü. A nemez-takarók és a báráriybórok
teszik a javarészét. Rendes, szilárd ágyaik, mint a milyeneket a szártok használ-
nak, nincsenek, csak néhány gazdag kazak-bai kisérlette meg ezt a fényüzést
A kirgiz a jurt fóldjére egyszerüen lefektetett pokróczra teríti, rendesen
tarkán kivarrott, kis fehér nemez-takaróját, a melyre fekszik (szyrdák). Nagy,
tarka-áthuzatos vánkosok (kus-jásztik vagy jászñb, a szerint, a mint tollal,
vagy gyapottal van toltve), továbbá gyapottal vagy teveszórrel toltótt paplan,
tarka selyemáthuzattal egészítik ki az egyszerü ágyat. Télen még a paplan folé
vastag báránybórtakarót terítenek. Ennek a neve koldülon. Általában a kirgizek
nem sokat toródnek a nyugvóhely kényelmes voltával, mert gyakran láttam,
hogy a kirgizek, a kiknek vendége voltam, a szép takarók helyett ugyanolyan
ágyat vetettek maguknak, mint én és embereim. Mi ugyanis a foldre terítettük
a bór lótakarót, erre derekalj gyanánt az izzasztót, a nyereg volt a vánkos s
a vastagon vattázott chalat a paplan. Ez a nyugvó hely igazán nem kényel-
metlen s inkább ezt használja az európai, mint a nagy szívesen felajánlott
szép kirgiz takarókat, mert ezek, sajnos, csak ritkán lakatlanok.
Még a legszegényebb jurtban is nemez-pokróczokkal fedik a foldet.
Rendesen sótétbarna, durva pokróczok ezek, durva vórós és kék díszítmé-
nyekkel. Használnak azonban néha flnom'abb, fehér nemez-szónyegeket is,
a melyeket mindig gondosan díszítenek varrottas ékítményekkel. Csak gazdag
embereknél láthatunk igazi, csomózott, kelet-turkesztáni szónyegeket,
és pedig, sajnos, rendesen csak újabb, ízléstelenebb darabokat. Ezeket
azonban nem lehet igazi használati tárgyaknák nevezni, mert épp úgy, mint
néhány jobb minóségü varrottas nemez-szónyeg, csak fényüzési tárgyak, a
melyeket csak ünnepélyes alkalmakkor használnak. A kirgiz vendégei számára
igazán pompás jurtokat állít fel, a melyek mindig tele vannak tarka taka-
rókkal, függóhyokkel és szónyegekkel. Nekem is, mint vendégnek (bunák),
néha igazán szépen felszerelt jurtot jeloltek k i; láttam azonban két jurtot
Karkarában, a melyeket J onoff tábornok, kormányzó számára állítottak, s a
melyek, mondhatom, hogy nagyszerüek voltak! Mind a kettó 8 khanatos volt,
tehát korülbelül 12 méter átmérójü! Az egyik a hálószoba, a másik az elfo-
gadó-terem ! Az ilyen jurtok azonban csak ephemer jelenségek, mert csak vala-
melyik aul, vagy voloszt, vagy talán éppen tóbb voloszt tulajdonából állí-
tották ossze s azért nem szolgálhatnak az egj^esek berendezésének mértékéül.
A kózség fejének kivánságára, az aulnak vagy volosztnak minden tagja hozzá-
járul valamicskével a pompás építményhez. Az egésznek ügyes, osszhangzó
elrendezése aztán azt bizonyítja, hogy nem a véletlen, hanem a rég elmult
fényüzésnek és pompának még mindig eleven érzéke egyesítette a sok kézból
ósszeszedegetett jurt belsó berendezését igazán harmónikus, ízlésteljes képpé.
45*