A szem hiàba igyekszik egyes részletekre flgyelni, hiàba veszi észre
azt az òreg gazdag szàrtot, a ki tiz tarka csapànba burkolva, btiszkén
¿g lenézben iìl aranyosan csillogó paripàjàn, vagy azt a rongyos kolduló
dlrvist, a melyiknek hegyes siivege mintha dinnyeszeletekbol volna òssze-
róva ; vagy azt a szàrt n6t, a ki alaktalan sziirke kòpenyébe burkolva,
tnajdnem teljesen àtlàtszatlan lószdrfàtyollal takarja le az arczàt; hiàba
H g tat el mellettiink néhàny kirgiz lovas, vagy vaiami vékony, hosszu, òreg
Mdzsik,1 a ki magasra felhuzott térdekkel trónol parànyi csacsijànak kereszt-
Kontjàn, és végiil hiàba térilnk ki egy sor némàn, komoran, himbàlva lép-
«116 tevének g ||em m it sem kisérhetiink sokàig flgyelemmel, minden òssze-
ftflyik egy mozgalmas, folyton vàltozó képpé. Az elfàradt szem pihenót
kèresve, széttekint a sokasàg felett, hogy nyugalmat talàljon az épiileteken,
Ile ekkor hatalmas ingerrel ragadja meg a flgyelmét az a sok impo-
làns, tòrténelmi emléku épiilet, siremlék, mecset és foiskola, a mely az apro,
Igàrból rakott fészkek felett fennen hirdeti Szamarkand hajdani fényét, mesébe
ilo, letilnt dicsfiségét.
Alig hiszem, hogy volna valaki, a kinek azonnal le nem kòtnék minden
■gyelmét ezek a tarka fayenceszal bevont, monumentàlis, perzsa-stilu épilletek,
Jmlònosen Szamarkandban, a hol ezeknek az épuleteknek nagy szàma, merész
SS hatalmas formàja, dlszltésének feltilmulhatatlanul mesteri elkészitése még
allegprózaibb làtò'gàiót is meg fogja lepni, ktilònòsen, minthogy mind a
megvilàgitàs, mind a hàttér mindenben hózzàjàrul, hogy az amugy is érdekes
kép òròkre feledhetetlen maradjon.
Ezek ak'dmpozàns épiiletek csakugyan hozzàillenek a tiszta éghez,
||z aranyos fényhez s. a szinpompàs kòrnyezethez, s abból mintegy szer-
K sen kifejjódni làtszatìak. Btiszke, égbenyùló vonalaikkal, egyszeru, de
■agyszabàsu architekturàjukkal, ornamentàlis dlszitményeiknek kifogyhatatlan
jòmegével, mint nyugodt, harmonikus keret òvezik ezt a tarka-barka utczai
tolongàst. .• V
I Valamennyin meglàtszik ugyan az ido vasfoga, s az évszàzados el-
aanyagolàs, sot egyik-màsik a fòldrengés borzalmait is tulélte: de még
fcy is, mint romok, az o nemes architekturàjukkal imponàlnak, s az épiiletek
plósàgos kincsei a keleti épitkezésnek.
Az . óriàsi Righisztàn-teret Szamarkand . hàrom leghatalmasabb épulete
■zegélyezi, ugymint : a hàrom felsò iskola, az Ulluk-bek, Tillah kari és a
mekir-dàr (Sir-dar) ; azutàn a Bibi-chaneh (Bibi-chanym) félig bedólt, hason-
■thatatlanul iSrerész kupolàjàval, Gùr-emir, T imur szép és jó àllapotban
megtartott siremléke, végiil Szamarkand gyòngye, a pompàs Sach-zindéh a
Syònyòru fayence-diszitményekkel. Ki tudnà mindezt leimi, ki tudnà fel-
Sorolni mindazt a kinpet, a mi à legfinomabb mozaikból kirakott arabesz-
Tàdzsiknak nevezik Turkesztàn perzsa eredetu lakossàgàt.