csak a kereskedelemre, hanem a mindennapi, privât forgalomra is rânyomva
bélyegüket, olyan gondolkozâsmôdot oltanak bele a nép lelkébe, a mely a
mi európai gondolkozàsmódunktól ugyancsak messze eliit. E felett ugyan,
mint „elmaradt gondolkozâsmôd“ felett, sajnâlattal mosolyOghat valaki, de
Âzsiâban és az âzsiai âllapotok kôzt ez éppen nem elmaradott, hanem tel-
jesen idôszerü és opportunus, és éppen ez az, a mi az oroszoknak Âzsiâban
rendkivüli és érinthetetlen tülsülyt biztosit.
Az olyan emberek, a kik keresztény vilâgnézetük mellett s az ezzel
ôsszefüggô müveltség birtokâban, az itt ismertetett môdon keleties érzéssel és
gondolkozâsmôddal birnak, azok az igazân keleti benszülôttekkel nem mint
idegenek âllanak szemben, hanem mâr-eleve igazsâgosan és mintegy kôzvetitô
szereppel érintkeznek azokkal. Ezen az alapon âll az orosz nép szerepe ott
is, hoi mint „settler“ jelenik meg Âzsiâban, mert az a sok ezer paraszt, a
ki a baskirok, turkmenek, kirgizek, szârtok stb. kôzt letelepülve él, tâvolrôl sem
dicsekedhetik vaiami kivâltsâgos âllâssal ezekkel szemben, hanem a kozôs
alapon nyugvó, és azért valôban kozôs érdekek âltal vezéreltetve, mintegy
vâllvetve küzdi meg együttesen azokkal anyagi jólétét czélzô küzdelmét.
Az orosz-âzsiai kulturânak e mélyen gyôkerezô jellemvonâsait csak
az veszi észre, a ki alaposan és behatôan tanulmânyozza gket iKâ® elsô
benyomâs mindenesetre meglepô, mert az ember sokkal magasabb kulturât
lât annâl, a mit vârt.
R udyard K ip p l in g , a kitünô irò, egyik, kissé politikai izü târczâjâban
érinti az orosz-indiai vonatkozâsok jôvendô képét, s e mellett keményeffiç
elitéli az ôsi Âzsiât, a melyet, miht vaiami szép asszonyt, a kinek nagyon
sok udvarlója volt, javithatatlarmak tart. „Azsiâban nem fognak vâlasztô
bârczâkat irni, ha csak karddal nem, s az âzsiaiak sohasem fognak vasârnapi
iskolâkat lâtogatni“. Ebbe a mondatba foglalja ôssze itéletét.
Mâr lâttuk, hogy milyen békességesen jârul „Âzsia“, a kirgizség szemé-
lyében, a szavazô urnâhoz ; Przsevalszkban pédig meggyôzôdhettem arról is,
hogy az âzsiai nép, akârmilyen egyoldalüan fejlôdôtt is, mégis csak lâtogatja
a „vasârnapi iskolât“ a szô legszorosabb értelmében, mert nemcsak, hogy
a benszülôttek — dungânok, szârtok és kirgizek E- egész rendesen jâratjâk
a gyermekeiket az iskolâba, hanem azonfelül még a szâmukra külôn tan-
folyamok is nyiltak, ügynevezett „kirgiz iskolâk“, a melyeken gyermekek
és felnôttek egyarânt nyerhetnek oktatâst az orosz nyelvben.'
K ip p l in g szavainak, kétségtelen, van mély és komoly jellege, hisz ez a
felfogâs az angolok kôzt hatârozott jelenség, de épen olyan jelenség az is,
hogy szavai nem illenek Orosz-Azsiâra. Ezt a kérdést tovâbb nem fejtegetem,
hanem eldôntését kedves olvasômra bizom, a ki elôtt nem haligathattam el
a sokat olvasott, hires humoristânak ezt a megjegyzését.
K r o o s -G r o s s gyôgyszerész kôzvetitésével kényelmes hâzat béreltünk a
vârosban, havi 10 rubelért. A hâzban volt elég hely lakâsnak és preparalo
laboratoriumnak, azonkivül volt meg benne konyha, istallo, kocsiszin, kamara
es udvar. A lakäst ethnografiai gyüjtemenyünk tärgyaival, különösen az
összeväsarolt szonyegekkel igen barätsagosan rendeztiik be, ügy, hogy meg
ven.degeket is fogadhattunk. G r o s s ugyanis bevezetett benniinket a tärsa-
sägba is, a hol mindenütt igen szives fogadtatäsra talältunk, ügy, hogy
remenyünk lehetett arra, hogy Przsevalszkban: a legkellemesebben es ered-
menyesen fogjuk az idot tölteni.
Különösen a värosi iskola tanärai karoltak fei bennünket, es az iskola
inspektora, A n d r e j A. K u c z e n k o , az elsö pillanattol fogva a leghathatösabban
tämogatott bennünket minden törekvesünkben. Különösen nagy szolgälatot
teljesitett azzal, hogy keresünkre az
intezet ket vegzett növendeket, mintegy
17—18 eves ifjakat, hozzänk szer-
zödtetett, a kiknek különös ked-
vük volt abban, hogy a pre-
paräläst megtanuljak. S zitnyikov
vezetesgfes az en felügyeletem
alatt ez a ket'rendkivül szorgal-
mas fiatalember oly gyorsan
beletanulf ,ebbe a mestersegbe,
i;ogy nemsokära önällöan tud-
tak egyszerübb preparatumokat
kesziteni, s nehany nap mulva
megerkezesünk utän muhelytink
mar kielegitöen müködhetett.
Eredetileg az volt a tervünk,
hogy föhadiszälläsunkat a Przse-
valszktol mintegy 30 versztnyi 96. kep. Przsevalszk temploma. tävolsagban, közvetetlen a lO
partjän, a Tjub torkolatänäl
fekvö Preobrazsenszk nevü faluban fogjuk felütni. K r o o s -G r o s s es K u c z en k o
urak egyhangü tanäcsära azonban Przsevalszkban maradtunk, a mely, mint
nagyobb es'czenträlis fekvesü yäros, sokkal több segelyforräst nyujtott, de
meg ezenkivül igazan uralja a közepsö Tien-san vid6ket, -s igy netjicsak a közvetetlen
környezetre, a mely szinten erdekes es vältozatos, hanem a tävolabbi
hegyvidekekre rendezendö kiränduläsaink szämära is, a legjobb kiindulo pontul
kinälkozott.
Przsevalszk a -tötöl, a melyet a värosböl egyältalän nem lehet lätni,
mintegy 12 versztnyire van; szeles, lankäs lejtöjü steppen fekszik, közvetlenül
a Terszkei-tau vegsö halmainak läba elött. A väros mellett elfolyö
Karakol-patakböl lehet a siksägot öntözni, ügy, hogy a Vjernyi rninta-
jära, fäböl epitett väros körül ügy orosz, mint szärt es d.ungän tele