kuzdelem targya a mi artatlan vàllszalagunk helyében egy levägott bàrany.
A baiga nem hasonlit a mi lóversenyeinkhez, mert kivétel nélkiil csak
nehez terszinen futnak s rendkivül hosszü pälyän. 20—25 versztes tàvol-
sagok napirenden vannak, de sokszor a pälya, a melyet az B l egész a
kituzott czelig, meg visszafelé be keil futni, mär maga is kitesz 20 versztet
s igy a lovasnak egyfolytäban 4 0 - 5 0 kilométert keil megtennie. A térszin
nehezsegeit külön felkeresik, söt mintegy szabälynak tekintik, hogy az üt
utolso reszlete, a tulajdonképeni finish, több mint 1000 m. hosszüsägban
meredeken emelkedjék felfelé. Szivesen välasztjäk a pälyät ärvizes területen
vagy a folyók széles kavicsos mezöin keresztül.
! Igen kiilonféle okokból szoktak baigäf rendezni, gyakran minden elöz-
meny nelkül, mint egyszeru mulatsägot (tamasät), rendesen azonban vaiami
elhunyt nagysäg emlékére. A baiga rendezöje fizeti a verseny koltségeit a
mi nem csekélység, mert a pälyadijon kivül még a szàz és szäz összecsödült
nezokozonseg megvendégeléséról is kell gondoskodnia. Az ilyen nagy baiga
a mi mar valósàgos néptìnnep, az elokésziiletekkel, vendégségekkel, gyàsz-
szertartasokkal és egyéb mulatsägokkal együtt härom napig szokott tartani
s a rendezonek 4—5000 rubeljébe is belekerül. Nekem, sajnos, nem volt
alkalmam ilyen nagy baigaban résztvennem, hanem az itt közölt adatokat a
esilila bironak, A ckermann K.-nak köszönhetem, a ki sok’ ilyen felfordulàs-
ban vett részt.
, ..... ¡ B ,alkalom> a rendezö gazdagsäga és az Unnepség nagysaga szerint,
kulonbozok a palyadijak is^ a melyek közepesen 10 0 ló értékét szoktàk
epviselni, de kisebb futtatàsokon néha épen csak hogy egy birkät tesznek
ki. A nagy baigäkon az elsö dij rendesen 20 ló, 6—7 teve és 50—100 birka;
a kovetkezö dijakat aztän, a résztvevc'Sk szàma szerint, csak ott a helyszinén
allapitjàk meg a versenyrendezö és a szakérto notabilitäsok, miért is az elö-
kèsziiletek rendesen egy-két napig tartanak.
A megtekintésre kiällitott pälyadijakat a kazakok közt kymper-ék (öreg
asszonyok) orzik, a kik hosszü botokkal tartjak a kiväncsiakat tisztes tävolban.
Ez egyike azoknak az érdekes eseteknek, a mikor a nök is hivatalos szerepet
jatszanak. r
A palyadijak értéke különben a versenyen nem igen jön szämba, nem
csak azert, mert az rendesen csak fikczió, s egészen csekély értéku àlla-
tokat szoktak erre felhasznàlni, hanem azért is, mert ältalänos szokàs hogy
a gyözö a nyereményt jó baràtjai és a vendégek között szétoszsza. Különösen
szokasa ez a kirgizeknek s fényesen bizonyitja, hogy a baiganak tisztàn
csak sport jellege van.
Rendesen 2—3 éves- àllatok futnak, a melyekét a hallatlan färadalmak-
al tönkre szoktak ugyan silanyitani, de azért, ha dijat nyertek, gazdàik
tovàbb is nagy becsben tartjak. A kinek gyöztes baiga-lova van, azt a
irgizek nagyra tartjak, még ha a ló egyébként semmire sem vaiò is. A
tulajdonosok ritkàn lovagolnak maguk a lovaikon, hanem rendesen kis ter-
metü, könnyü legényeket fogadnak, tehat afféle jokeyket.
Sajàtsagos intézkedése a kirgiz versenyeknek a megengedett segités.
2— 3 verszttel a czél elott összegyülnek a futtatók baràtai s a finish alkal-
màval tettleg beleavatkoznak a dologba, vagy ügy, hogy segitsenek nagai-
kaval kiverni a szerencsétlen àllatból minden utolsó tehetséget, vagy pedig ügy,
hogy köteleket erósitenek a ló nyergébe s ügy hüzzäk, vonszoljäk, esetleg
kézzel is toljak felfelé a czélhoz. Hogy ez örült hajsza közben esetleg a
lovas lemarad a lovàról, az könnyen érthetó, azért szigorüan ki van kötve,
hogy a lónak egyedül, vagy lovaglójàval együtt kell-e czélhoz jutnia. Az
elobbi hatärozat sajàtsagosan vilagitja meg a kirgiz lóversenyeket, pedig ez
mindennapos. Egy vitàs esetben, a mikor a gyöztes lovat -¿¡r természetesen
lovas nélktìl — a segitök valósàggal ügy vitték a czélhoz, a pälyabiräk ügy
döntöttek, hogy a lónak legalàbb egyik làbàval a földet kell érintenie, hogy
gyöztesnek legyen kitüntethetö, tehät nem szabad felemelve vinni, hanem
legfeljebb hüzni a földön.
A kok-biiri nevü lovas-jaték az, hogy a lovasok körben felällanak s
a kör kozepére dobnak egy levägott birkät, hogy a lovasok küzdjenek érte.
Az a gyöztes, a kinek sikerült a birkät a földröl felkapnia, maga elé a
nyeregbe tenni s aztàn elvàgtatni a nézok elé s valakinek a läba elé helyezni.
Minden egyes forduló alkalmàval az emigy megtisztelt néz0 vaiami kis pénz-
ajandékot juttat a gyözönek.
Ehhez a jàtékhoz sok ero, figyesség, de éppen annyi kiméletlenség
és vakmeroség is kell, mert sokszor torténhetik szerencsétlenség. Rendesen
Ügy, mint a lövö-versenyeket vagy a birkozäsokat és egyéb tréfàkat, tamasa
és baiga alkalmàval idotoltésként rendezik. A règi mòdi lövö-versenyek ma
mär nem igen divatosak. Pénzdarabot kötöttek fei hosszü hürral egy viz-
szintesen fektetett keresztre, a melyet hosszü póznànak a tetejére, forgathatólag
erositettek meg. Vàgtatva kellett a versenyzöknek e mellett az àllvàny mellett
elhaladniok s a pénzre Ioni. Ha magàt a pénzt talältäk el, akkor a kereszt csak
gyors forgàsnak indui s a következö lovés annàl nehezebbé vàlik. Ugy
kell tehät igyekezni, hogy a versenyzö éppen a pénz felett a hürt talälja
el, a mi golyóval, és a rozoga règi puskàval épen nem utolsó dolog!
Przsevalszkban vaiò tartózkodàsunk ideje alatt nagy baigäval együtt ilyen
lövöversenyt is akartak rendezni, de elmaradt, valószinuleg a csekély érdeklodés
miatt. Ügy làtszik, megritkultak az olyan jó czéllóvók, mint a milyeneket F insch
és Szeverczov annak idején leirtak. Magam csak egyetlen hires mergennel talàl-
koztam Naryn-kolban, vaiami kazakkal, a kinek nagy hire volt, mert àllitólag
minden czélt eltalàlt a galoppban vàgtató ló hàtàról, golyóval. Habàr ö maga
is àllitottaa dolgot, nem tudtam ré venni, hogy be is mutassa a tudomànyàt.
Azzai az alapos gyanüval vältam el töle, hogy inkàbb a cltaber szàrnyain
nött ekkorära az 6 hirneve, s Ugyessége nem lehet vaiami megbizható.