vagy pedig egyszerüen csak homok fed. Dünés pászták, elkerített parti lagu-
nák arról tanúskodnak, hogy a rengeteg kiterjedésü tó, a mely nyugat felé
tengerhez hasonlóan zárja el a látóhatárt, visszavonulóban van. A loszpusz-
ták magasabb felszinét leginkább csí-steppe, vagy pedig a dungán és orosz
fóldmívelók szántófoldjei lepik el, míg lenn a tó mellett, a szárazra jutott
oblóket dús vegetáczió fedi, a mi pompás búvóhelyet nyujt a fáczánok-
nak. Kutyáink, sajnos,• nem sokat értek, mert a dzserganak tüskéit óvatosan
kikerülték: hajtókkal egyedül meg nem sokra juthat az ember. Embereink
halálmegvetéssel lovagoltak bele a legvadabb tüskékbe is, hosszú bakan-
jukkal jobbra-balra hadonázva, de a fáczánokat ez nem riasztotta ki biz-
tos menedékükból, s így à vadászat meglehetósen kevés eredménynyel járt.
A lczov és T emir példájára magam is a hajtókkal lovagoltam s lóról puskáz-
tam, a mit derék fehér lovam elég türelmesen viselt el; csak egyszer kez-
dett ugrálni, a mikor hirtelen egész nagy csapat fáczán rebbent fel és sürün
kellett puskáznom. Ficzánkolása miatt persze bizonytalanul czéloztam s a
jó alkalmat nem használhattam ki kellóleg.
A dzserganak kòzt ez idóben hemzsegett a mindenféle Ids madár, a
mely részben kdltozkódés kozben, részben pedig a bozót ragadós, ízetlen,
sárga gyümolcséért sereglett óssze, a rhelytól a tóvises, embernyi magas bozót
valóságosan virított. Volt itt a hegységból mindenféle poszáta, feketebegyü
rigó, kékbegy, fenyo-sármány, nádi-veréb, mindenféle énekes :stb. Igen érdekes
volt a tó és a mocsarak madárvilága is, a mit szintén az ószi kpltózkodés
tett elevenné. Ludak, hattyúk, szárcsák, kacsák mindenféle : faja,, kócsag,
szürke és voros gém, temérdek totanus- és tringa-féle népesítette be a pocso-
lyákat, nádas partszéleket ; azonkívül nagy sereg bibicz (Vanellus cristatus
és Chettusia gregaria) turkált a parti iszapban. A tó kék vize felett escrek,
halászkák és nehézkes halászó siráíyok (Lartis ichthyaetus) repkedtek, de látni
lehetett mindenféle ragadozó madarat is, a parlagisastól le egészen a karva-
lyig, a vércséig, és a nehézkes Száry-ig (fehérfarkú-oly vig), a mely keringve,
lebegve járja be a vidéket, zsákmány után kutatva. Alkalmas leso-állásról
konnyen lehetett volna eredményesen vadászni erre a sok szárnyasra, sajnos
azonban, idónk nem volt elegendó ilyen komplikált vadászatra, s meg kellett
elégednünk azzai, a mi éppen lovaglás kozben puskánk esove elé került.
Hogy azért mégis jó eredményre lehetett szert tenni, október 8-iki utam bizo-
nyítja, a mikor Przsevalszkból Koj-Száryba lovagolva, csak, úgy az útról,
minden fáradság nélkül 2 . parlagi sast, 1 - fehérfarkú olyvet, 2 barna réti
héját, 1 kékcsorü réczét (Anas leucocephala), 2 czigányréczét (Anas nyroca),
1 kóesagot (Ardea alba), 2 paizsos czankót (Machetes pugnax) s 1 vóros-
lábú czankót (Totanus calidris), ósszesen 12 darábot hoztam a sátorba, a
melyek változatos fajuk miatt, igazán szépen festettek egymás mellett.
A tó partját nyugat felé egészen a Dzseti-oguz patak torkolatáig,
kelet felé pedig egészen az Òrtòk torkolatáig jártuk be, mikozben alkalmam
nyílt azoknak az „elsülyedt“ városoknak egyikét is látni, a melyek az Isszyk-
kul felfedezésének torténetében annyi vitára adtak alkalmat. Azon a helyen,
a melyet meglátogattunk a Kara-szu öbölben, valóban egész halom eserép,
égetett íégla, salak hevert a partszélen, s látszik, hogy kétségtelenül a hul-
lámzás verte partra. A maradványok sokkal sérültebbek voltak, hogysem
érdemes lett volna oket gyüjteni, s azonkivül be kell vallanom, hogy a lelet
geografiai oldala sokkal jobban érdekelt, mint a régészeti, úgy, hogy a
minden diszítés nélküli, nagy tömegben heverô maradványok csak annyiban
érdekeltek, hogy aránylag magasan fejlodött technikával, kétségtelenül koron-
gon készültek.
Erröl a helyról október 10-én A lczov kiséretében ismét visszatér-
tem Przsevalszkba, ezúttal nem egyenesen a pusztán végig, hanem kerü-
lSvel a Bir-bas (egy fej) löszszel borított domblánczon át, a melynek érdekes
alakulatát meg akartam tekinteni. Ezen az úton szérencsém volt à , ritka
havasi-szalonka ' (;Scolopax hiemalis Eversm.) egy példányát lelóni. Ez a
madár öszszel és télen többször lejön az IssZyk-kul mélyedésébe, a hol külön-
ben ép úgy magányos életet folytat, mint koltóhelyének esendes száz-ain.
Nem éppen nagy ritkaság, mert a Dzsergalánban való vadászaton egy dél-
elött 6-ot is láttam, de olyan .élszórtan rejtózkodik, láthatátlanul, s a mint
megflgyeltem,ï1i|gy meglapul, hogy nagyszámú hajtóval lehet csak felvemi.
Ugyanekkor néhány talpas-tyúkot (Pterocles arenarius) is felzavartunk, a
mely itt az Isszyk-kul magas medenezéjében már* igazán a . ritka ságok:
kózé tartozik.
A legközelebbi kirándulást a Dzseti-Oguz1 (Hét ökör) folyó partjának
erdóségeiben rendeztük, hogy ott néhány napot ozvadászattal töltsünk.
Október 15-én indultunk oda, de mivel szyrti betegségem újra elóvett, már
17-én visszatértem Karakolba, míg S tummer dr. még néhány napig kinn
maradt embereinkkel. Nagyon szerettem volna a Terszkei-taú elóhegyeinek
vidékét messzebb keletre is megismerni, s ez a rövid kirándulás ebben a
tekintetben sok . érdekes tapasztalattal gazdagított.
A kózépsó Dzseti-oguz és az Örtök vidéke nagyon vonzó, mert a leg-
festöiesebb homokkó-sziklák hosszú szirt-sorozata tárul itt felyyilágos-vorós
1 Dzseti-oguz annyit jelent ugyan, mint „Hét ökör“, s a völgy felett emelkedö liegy
neve „Oguz-bas“, annyit jelent, mint „ökörfej“, de a kornyék kara-kirgiz és szárt népeinek
nyelvén, a kik éppen ezt a magyarázatot fñzik a szavakhoz, a többi turk idiomának megfele-
löen ökör annyi, mint ögiiz. Azonkívül a helyszinén sohasem ejtik ki külön dzseti oguz, ha-
nem mindig együtt, így : dzsetigúz. Könnyen gondolhatni, hogy e szóban talán, mely a Terszkei-
tan legmagasább részérol leinduló és szép fekvésü völgynek a neve, vaiami emléke maradt
a régi turk ghúz^vagy úz népnek. A hét (dzseti) jelzö genealogiai epitheton, a mely minden
turk nyclvben használatos s még a magyar Hetu moger is megorizte. Oghuz-bas és Dzseti ghúz
tehát annyit jelentene, mint ,,A ghuz eredete“, ,,a hét ghuz (törzs)“ . A „ toguz Ghúz“ (küenez
ghuz) a torténelembol is ismeretes.