attila-szabâsü besmen is, a melyet legjobban szeretnek ügy viselni, hogy'térdig
sem ér, meg az ujjai is rôvidre vannak vâgva (1. a 4 5 . képet).
A nôk azelôtt ujjatlan mellénykéket (ôngür) hordtak, a mely emlékez-
tetett a magyar pruszlïkra. Ez a szép ruhadarab azonban divatjât multa s
ma mâr csak nagy ritkân lehet egyet-egyet lâtni.
A pâsztorok meg a szegény emberek gyakran viselnek szôrével kifelé
forditott csikôbôr bekecset, a melynek vâllain a rajïa hagyott sôrény diszlik,
mint valami rojt. Ezek a bekecsek âllitôlag vizmentesek s —g a mit szivesen
elhiszek — valôsâggal elpusztithatatlanok. A kirgizek gyérebben viselik, de
a kazakok kôzt gyakran lâttam. Ez a lobogô sôrényü ruhadarab igen festoies,
215. kép. Kirgiz varrottas bàrsonyszoknya (béldimesi).
s alighanem ez volt az alapja azoknak a bóròkbe burkolt vademberekrol
szóló meséknek, a melyeket a kòzépkor irodalma az Európàba betóró
nomàd seregekról megórzott.
Télen még ezeken kiviil az u. n. ton is az òltozethez tartozik. Ez
csapàn-szabàsu s jól kivànyolt birkaborbdl van. Szine fehér, de vaiami
hàrom ujjnyi vastag, fekete bàrsonyszalaggal van kòrulszegve. A nók a
csinosabb kiàllitàsù icsìk (noi bunda) nevu bundàt viselik, de killònben
minden értékesebb' prémbundàt is igy neveznek. Az icsik róka-làbakkal,
vidrabórokkel, a Felis irbis (Ilbirs) bundàjaval s egyéb effélével van bélelve
s gyakran igen jelentékeny értéket képvisel.
Az òltòzetet kiegésziti a csizma (óttiik). Ez vagy olyan, mint a mi
csizmànk, csakhogy orra egy kicsit fel van gorbitve, sarka pedig, a règi
magyar csizmák módjára, magas, vagy pedig pülya .bórharisnya-féle (mâszi),
hozzátartozó merev papuescsal, a mi.ketrtény borbol van (kebics, képics).
Úgy a férfiak, mint a. nók viselik .ezt a ; lábbelit, és pedig vagy a csupasz
lábra húzzák fel, Vagy pedig vastag,' kúpalakú nemez-csóvekkel pótolják
a harisnyát, s ezt baipak-nsk névezik;. Ezek a baipakok igen ügyesen vannak
egy darabbóh szóve, és pedig mindkét végén lezárt, csúcsban végzódó csóvé,
a mely emlékeztet a Mannesmann-féle, csóvekre. Használat elótt kózépen
ketté vágják a külónós alkotmányt, a melynek darabja csak valami 15 kopek,
s így lesz a csóból egy pár, a bohócz-sipkára emlékezthetó nemez-kúp, a
mit5a lábnak s a:csizmának kell a kelló alakúvá idomítania. Magam is mindig
hordtam a havasok kozt baipakot, de az európai czipó felett, mert így, mint
„halina“-csizmák, kitünoen szolgáltak.
A kirgizek csak kivételesen hordanak valami bocskort is, és pedig a
nehéz hegymászásokhoz. Ez a bocskor nyers lóbórból van, használat elótt
megnedvesítik s úgy idomítjak a lábhoz. A szort kifele fordítva, meghagyják
rajta s átfüzótt szíjakkal erósítik a boka folé, természetesen úgy, hogy az
ujjak fôlé borulva ezeket védje. Hasonlít ez a magyar ,,tarló-bocskor“-hoz.
Mivel a kirgizek kizárólag lovon járnak s csak a végsó szükség kényszeríti
óket a gyaloglásra, azt hiszem, hogy az efféle, külonben is nagyon kezdetleges
bocskor, nem valódi népviselet, hanem csak a vadászok, a mergenek kezdetleges
alkalmi találmánya, hogy a sziklákon tudjanak mászkálni. A mikor
még bóségben volt a vad, kónnyen lehetett a havasok kozt is lóhátról
vadászni, s csak a legújabb idókben kénytelenek a vadászok valósággal a
hegyeket mászni. Mellesleg megjegyzem, hogy minden bocskor nélkül, a
képzelhetó legügyetlenebb csizmában is .tókéletes hegymászók.
Mivel az ázsiaiak a fejüket mindig kopaszra borotválják, állandóan kis
sapkát (tópu) viselnek s ezt sohasem teszik le. E fôlé jón a tevetéj, a prém-
mel bélelt, kúpalakú nemez-süveg, a melynek szélét rendesen feltürik s így
a karimáján a prém kívülre jut. A prém rendesen báránybór, de a gazda-
gabb bai-ok szívesen viselnek rókaprémet vagy más egyebet is, hacsak a
prém hosszú szórü s lehetóleg bodros. A tevetéj (kazak nyelven burka,
borke, buruk) valóban praktikus fóveg,.a mely viselójének marczona tekin-
tetet kólcsónóz, de azonkívül megvédelmezi úgy a nap sugarai, mint a szél
és hó ellen is. Becses kiegészító része ez annak a ruházatnak, a mely, bár
esetlenül fest is, a belsó-ázsiai szélsóségekbe csapongó klimához teljesen
hozzá illik. Igen hideg télen1 az egyszerü tevetéj helyett báránybór fókótó-
félét hordanak, a melynek széles oldalleffentyúi egész a vállig lógnak s az
áll alatt dsszekotik óket (1. a 33. képet). Melegebb idóben ezt a süveget
1 A kazakok gyakran viselik a tevetéj helyett a mongol szürke nemez-kalapot, a mely
a régi fôveget fassankiñt, úgy látszik, kiszorítja. A régi kúp- és kalap-alakú suvegek teljesen
eltiinték azokról ¿ vióékekról, a hol utaztam A szártok és tarandzsik a csalmát, azaz a
rendesen fehér színü lurbánt viselik.