Itt nem sokat torodtiink a dologgal, rogton szereztunk masik kocsit,
a ket derek parasztot kiflzettem, s nehany percz mulva ismet sebes vagta-
tassal indultak meg a valtott lovak a legnagyobb reszt kitiind orszaguton, a
Talasz volgyeben Aulie-Ata fele, a mely mintegy 34 versztnyire volt meg.
Az utnak ez a reszerendkiviil vonzo es erdekes. A Tersz es Talasz folyok
volgye oriasi, teljesen egyenes siksag, a melyet delrol a Talasz-tau es az Alexan-
der-lancz kulissza modjara egymasba fuzodd vonulatai hatarolnak, eszak fele
pedig messze ellatni a sikon, olyan kulonos tavlattal, a mit csak teljesen sima,
de kiilonben eleg gyorsan lejto siksagokon lehet eszrevenni. A latomezdnek
egeszen a kozepeig hatarozottan lathatni a terszin lejteset, de azon tul azutan
a valosagos es a latszolagos horizon olyan kiilonos viszonyba kertilnek egy-
mashoz, hogy az ember azt hinne, hogy valami orvenyszeru melyedes felett
all, a mi pedig a kdrnyezetnek teljesen sik voltaval kulonos. ellentetben van.
Az eszaki latohataron az Ak-kum sos sivatag hofeher mezoje tertil el.
Ez itt a Csu folyo bal partjan folytatasa a borzalmas ,,Ehinseg-sivatag“-nak,
s ide nyulik, egeszen a hegyek labaig.
A hegyek, sajnos, legnagyobbreszt kodbe voltak burkolozva, de mind-
amellett a volgy foie negyedfelezer meterrel emelkedo, hofedte ormaik impo-
zans latvanyt nyujtottak. Ktilonosen pedig, ugy latszik, a Talasz tavoli, de
azert eleg jol eszreveheto volgye valtozatossag es nagyszeruseg tekinteteben
Turkesztan legszebb hegjrvidekei kbze tartozik.
Aulie-Ata1 elott, a mely kis loszos partokon kapaszkodo feszek, at
kellett kelntink a Tersz folyo szeles, kavicsos volgyen, la melyen a folyo
szamos agra szakadva kanyarog ala. A rendes uton valami ok miatt hem
lehetett jarni, s azert errol leterve, majd regebbi kocsinyomokon, majd ttis-
kon-bokron keresztul, majd meg nagy kovekkel boritott kavicsmezdkon kellett
athajtatnunk, kozbe-kozbe pedig a rohano hegyi folyo egyik-masik agan kellett
atgazolni. Csak mintegy 1 l/j versztnyi ut utan ertiik el ismet, a rendes orszag-
utat. A jemscsikek elmondottak, hogy nyaron, a mikor a hegyekben olvad
a ho, ezeri a helyen nem lehet kocsival atkelni, hanem a podgyaszt szart
arba-kon szallitjak keresztiH. Ezek az arbak hasonlitanak nemileg a delolaszorszagi
ketkereku kocsikhoz. K6t ember-
30. keP szirt arba. magassagu kerekiik van, s ezzel a koicsi.padozatat
is olyan magasra emelik, hogy meg melyebb
vizen is at tudnak vele kelni, a nelkiil, hogy
a kocsiban levo holmit viz erne. Aulie-Ata-bol
esak a sotetseg bealltaval indultam el, s igy a
Talasz folyo szep fahidjat csak nehany rozoga
petroleumlampas vilaganal lathattam. Az ut
1 „A szent atya“, a mely nevet a varos az ott
eltemetett mohammedan szentnek koszonheti.
lo-észen a kozségig kitüno, s lassankint bele is éltem magamat a tarantàszon
laló kocsikäzäsba. Megvan ennek az éjjeli kocsikäzäsnak a maga kdltészete,
i mijj0r a hangtalan, koromsotét pusztäkon egyedül a vàgtató szekér képviseli
| z életet, s a melyeknek mèla csendjét a trojka moll-akkordü csengetyüi
hangulatosan verik fel.
Messziröl jön, hàrofri lóval, a szekér
Poros üton, vig robajjal utólér :
De a rudjàn panaszosan zokogva
Szólal meg a valdàj-csengo ércz-szava.1 .
Ennek a hangulatnak hatasa alatt szäzäval született az orosz nép ajkàn
tiépdal, :a mely mindig a pusztàk varäzsät, a melódias csengo hangot énekli,
L különösen elterjedt a „Trojkau czimu, a melynek elso strófajat magyaros
ktiräsban fennebb közöltem.
Àlmodozva hevertem sókaig a kocsiban, azzai a különös érzéssel, hogy,
fcàr sietve .rohanunk tovàbb, mégis mindig az alaktalan sotétség, a szörnyü
tiri csend kellds kozepén maradunk, a mig azutàn az àlmodozàsból prózai
alom lett, s a puszta, az éj és a valdaji harangok csengés'e mind semmivé
Bett a kimerült test pihend szelleme eldtt.
Ùgy aludhattam, „mint abunda“, meri; vaiami allomàsépiilet eldtt, a reggeli
Bifis levegdben, a nyilt orszàguton ällt a kocsim, a mikor felébredtem; a sztä-
toszta és a ' jimscsikek egyszeruen ott hagytak, minthogy maguk sem nagyon
Brülnek az éjjeli kocsikäzäsnak. A kocsi megàllàsa, a hirtelen beàllott nyugalom
és csend, a mely a kocsi ràzàsat, a csengetyuk csilingelését felvàltotta, nem voltak
jképesek felébreszteni, csak a szürkülettel beàllott kemény hidegre ébredtem fel.
fgy félig megfagyva, nyilt orszàgùton, a kocsiban felébredni különös
jcrzés. meri jó iddbc telik, mig az ember magàhoz tér, s vilàgos lesz elotte,
ihogy hol van és mi tortént. De akkor aztàn annàl nagyobb héwel làr-
Bnàzzà fel az ember az ällomäst, csöröl-pöröl az elvesztett idd miatt, s azutan
leldàllittatja a forró szamovàrt, megfìzeti a taksàt, s teljesen felüdülve, annàl
televenebben folytatja az utazàst.
Az efféle kalandok jellemzik a postautazàst, s éppen ez bizonyitja, hogy
milyen nagy ezeken az utakon a közbiztonsäg, meri még holgyèk.is minden
Eéleleimi; nélkUl utaznak; pedig napok hosszat, egészen lakatlan vidéken, tel-
lesen egyedül szàllitjàk oket a postakocsisok àllomàsról àllomàsra. A jems-
fsikek kivétel nélkiil kirgizek (kazakok), jóravaló kedélyes nép, a mely némi
jborravalóért testtel-lélekkel szolgàlja gazdàjàt, s mindent elkövet, hogy óràn-
jként a hivatalos l'O versztnél tobtet is meg tudjon futni.
Az a règi kozmondàs : „A ki jól flzet, az jól is utazik“, itt tokéletesen
[àil. Minden màsodik vagy harmadik àllomàson üjra kell a tengelyeket kenni,
1 Vaìddj orosz vàroska, a mely éppen ugy hires az o csengetyuirol, mint pi. Tuia a
[szamovàrjairól, vagy oxidàlt eziistmuveirpl.