tôrülkozô kendôk, dasztarchânok stb. ; végül pedig a hâz kisebb fény-
üzési târgyai, mint a milyenek a zsebtükrdk, a teâskannâk stb. Maga az
itt felsorolt hasznos târgyak sora azt bizonyitja, hogy ezek nem mosta-
nâban tâmadt igények, hanem ôsrégi szüksêgleték, a melyeket a nomâdok
csak azért nem âllitanak maguk elô, mert a kôzép-âzsiai nomâdsâg fejlôdése
a munkamegosztâs elvei szerint, szorosan kapcsolatos a letelepült népek
kulturâjânak fejlôdésével.
7. A hâzassâg és a csalâd.
A kirgizek jogi és szokâsokon alapulô hâzassâgi és csalâdi viszonyai fôbb
vonâsaikban ugyanazok, mint a kazakoké, s mivel ez utóbbiak eléggé isme-
retesek, elegendô, ha csak a fôbb alapvonalak ismertetésére szoritkozom. Rend-
szerint exogamia uralkodik az aul kôtelékeire nézve, de endogamia a tôrzs
keretén belül.
A hâzassâgi jogot és a hâzassâgkôtés szokâsait ugyan alapjâban a korân
és a sériât szabâlyozzâk, de azért nem minden részlete ered az iszlam vallâsbôl,
hanem vannak olyan sajâtsâgai, a melyek jôval régibb eredetre és a sama-
nizmus hagyomânyaira vallanak.
Mindenekelôtt a két nem érintkezése a hâzassâgkôtés elôtt sokkal
szabadabb és sokkal korlâtlanabb, mint egyéb tôrzsek kôzt, a melyek a
korânt szigorübban magyarâzzâk. A felnôtt leâny bizonyos tekintetben kivé-
teles helyzetet foglal el à csalâd kebelében ; semmiféle munkâra sincs kôte-
lezve, mindig a legpompâsabban felékesitve, valôsâggal virégkorât éri szép-
ségének, a mikor mindenki szolgâlatâra âll s mindenki kedvét keresi. Îgy
ôrzik a mi kôbor czigânyaink is az ô szép leânyaikat, mint vaiami drâga
kincset.
Habâr szokâsos egészen kicsiny gyermekeket egymâssal eljegyezni, mégis
kétségtelen, hogy az aulban uralkodô szabad és korlâtlan érintkezés kôvet-
keztében az igazi szerelemnek is tâg tere nyilik a hâzassâgkôtések dolgâban.
Hogy sokszor mennyire poetikusan és gyengéden fogja fel ez a nép a sze-
relmet, arról kedvesen tanuskodnak a csinos kis szerelmi dalok, a melyeket
sikerült ôsszegyüjtenem. A bukott leân.yokra vonatkozô néhâny günydal pedig
arra enged kôvetkeztetni, hogy egészséges erkôlcsi felfogâsuk van. Ügy
ezekbôl a dalokbôl, mint âltalâban az emberek egész viselkedésébôl vilâgosan
kitünik, hogy a kirgizek erkôlcsei sokkal tisztâbbak és jobbak, mint a meg-
lehetôsen romlott kazakoké, nem is szólva a teljesen erkôlcstelen khânsâgi
szârtokrôl.
A hâzassâgkôtés alapja a vétel, a ialym, melyet a vôlegény a leâny apjânak
fizet. Ügy ennek, mint a vérdijnak (kun) flzetési egysége 4 7 16, a mit a
szâmitâs alapjâul vesznek. Ma ugyan mâr a készpénz jâtszsza a fôszerepet a
kalym osszetételében, de azért még mindig ott van a vételàrban a ló, birka,
teve, nemez és egyéb természetben fizetett móring. Tudvalevò, hogy kiilò-
nòsen kiskoruak, a leànyert fìzetendd dijat neha részletekben fìzetik le, vagy
a szegény vòlegény esetleg leszolgàlja leendò apósànak auljàban, mint a
hogy Jàkob patriarcha szolgàlt Ràchelért.
A kalym fìzetésével a hàzassàgi szerzòdésnek jogi alapja az anyagi
értékre van helyezve, de ezzel a jogi felfogàssal sajàtsàgos ellentétben all
a nórablàs szokàsa, a mi mint szertaràs, hozzà tartozik a kirgizek és a
szemirjecsi kazakok eskuvòi szokàsaihoz s melyet gyakran, a tradiczionàlis
formasàgon jóval tulcsapva, szornyu komolyan fognak fel. Ìgy pi. Csilikben
vaiò tartózkodàsom idején az egyik kazak aulban a leendó após a vólegényt
a szó szoros értelmében agyonùtotte, a mikor az megpróbàlta a leànyt éjjel
elrabolni. A kalymot màr megfizette, minden teljesen rendben volt, a leàny
is, mint ilyen esetben mindig, egyetértett a rablóval. Ilyen kòrulmények
kòzt a leànyrablàs csak czeremónia, de a résztvevòk néha nagyon is szó-
szerint veszik, s a ki ismeri a kirgizek hirtelen haragjàt, nem csodàlkozhatik
rajta, hogy ilyenkor kònnyen megtòrténhetik a verekedés és gyilkossàg.
A menyegzò formasàgai, vagy helyesebben mondva, a hàzassàgkotés,
meg a kalym lefizetése alkalmàval szokàsos formasagok nagyjàban ugyanazok,
mint a kazakok kozt. Ùgy itt, mint amott nines semmiféle rituàlis, vagy
jogi jelentòségiik, hanem csak a formalitàsok szigoruan megtartott, kom-
plikàlt rendszerébol àllanak inkàbb, a melyet behatóan az ido ròvidsége
miatt nem tanulmànyozhattam.
A mohammedàn ritus, ùgy làtszik, nem igen hatolt be a menyegzòi
formasagok kdzé, àmbàr a nomàdok elòkelòbbjei ehhez az unnnepséghez
mindig meghivnak vaiami mollaht, a kinek személye azonban inkàbb csak
„ad ostentationem sive ad pompam“ szolgàl,
A tòbbnejuség nem annyira az iszlam, mint inkàbb a nomàdsàg kòvet-
kezménye, mert ez nàluk épp ùgy, mint a profèta arabjai kòzòtt, parancsolólag
koveteli a poligàmiàt. Azelòtt, a mikor kevésbbé békés idòk jàrtak, a férfiùnak
minden idejét teljesen igénybe vette a nyàj orzése és védelmezése, ùgy,
hogy a tulajdonképeni hàzi munka teljesen a nòknek maradt. Habàr ez az ok
lassanként egészen hàttérbe is szorult, azért hatàsa tovàbbra is megmaradt,
azaz a férfiak irtóznak minden hàzi munkàtól s ìgy, — rabszolgàk és egyéb
cselédek h ijà n !® tòbb nòt kénytelenek magukhoz venni.
Valóban, csak a legeslègszegényebb ember éri be egyetlen feleséggel, a
kirgizek legnagyobb része azonban legalàbb is kettót vesz el; tòbb mint
négy nòt tartani azonban ùgy làtszik, az iszlam tòrvényeinek értelmében
. nem szokàs, legalàbb magam nem ismerek ilyen esetet.
Az érzelgòs utazók és irók szeretik a nomàd nòk helyzetét a legmu-
vészibben kiszinezni s ùgy irjàk le òket, hogy ezek a nyomorult teremt-
mények valósàgos rabszolgài durva és zsarnok férjeiknek. Tapasztalataim