Magányos lovaglásom közben sok flgyelmet forditottam erre az érdekes
jelenségre, erre az övezet-rendszerre, a mely iiutközben kézzelfoghatóan
fejlödött ki elôttem, S nèm hiányzott ennek a szép rendszernek koronája,
az embèri kultúra sem, mert a mocsaras nádason tul, a melyre a Csarim
árvizei járnak ki, a legszebben mívelt oàzis-területre jutottam, a melyet
egyáltalában Kozép-Ázsiában. ésak láttam. Ezt tarandzsikon kívül különösen
dungánok müvelik, a kik egy kôzségnek szétszórt tanyáin szanaszét laknak.
A tájkép rendkívül barátságos volt. A számtalan arïk keresztül-kasul
szeldeli a területet, és a bennük csillogó víz gyors folyása elárulja a látszólag
sík vidék tekintélyes lejtését. Üdezöld mezok és pompás faültetvények
valóságos parkká varázsolják a kies tájat, a csillogó viztükrökkel fedett rizs-
táblák pedig különösen azért növelik a vidék érdekességét, mert egész sereg
vizi madár verfídik össze felettük, különösen nevetö sirályok, halászkák
(Sterna anglica), szürke gémek és tôbbféle Totanus-faj.
85. kép. A homoksivatag csatiakozàsa a hegyek tormelék-lejtòihez.
a) Dünék és barchànok. d) Hegyi tormelék.
b) Novénykùpok. e) A hegység anyaga.
, c) Agyag-és losz-rétegek. . / ) Futóhomok.
d) a fenn látható nyíl irányában lefelé mozog, s lejtòsen telepedik. Az f ) homok ellenkezö irányban, vele
szemben mozog, ütközben barchánokat, novényi halmokat, agyagos és löszös mezôket készítve, a melyek
a tôrmeléklejtôn felfelé hatolva, azt nivellálják.
Az egyik kis dungán tanyán megkérdeztem âz utat. A háttérben néhàny
no adta ugyan a szemérmeset, de azért nemcsak helyben maradtak, hanem
ugyancsak kiváncsian tekintgettek râm, a ki nekik olyan idegenszerü jelenség
voltam. Nagyon örültem ennek a véletlennek, mert ritkán van alkalma az
embernek, hogy dungán nöket házi ruhájükban láthasson : ezek pedig véletlen
pompás alakok voltak, közepes.termettel, nem éppen. csunya arczczal, a melyen
azonban nem lehetett félreismerni a.„khinai“ jelleget, ferdemetszésü szemek-
kel és sárgás arczbörrel. Bó', vörös,. a térdük alatt szorosan bekötött bugyo-
gót viseltek, azon felül khinai szabású; szintén vörös^ merev kabátkát, a mely
a csipökig ért. Fejük .fedetlen volt, : s ¡lehetett látni eros, hoílófekete hajukat,
khinaiasan hátrasimítva:és hátul sajátságps elálló haj-zacskóvá összefonva, a
mely minden lépésnél ide-oda lötyög.
A tanyán túl az. út a Csa rm folyó. bozóttal ellepett kavics-zátonyaira
vezetett, a : melj^eken valósággal nyüzsögtek a kis, házinyúlhoz hasonló
turkesztáni nyulak (Lepus lehmanui) ; a Csarim egyik széles, de rohanó
A homoksivatag széle.
Homokbuczkák novényzet körül az agy