h | H
If- i l i
S i i ; !
: IF.'
KBit iftl' I H i i l i f U
H IS
Ills
ill
S i
i n
I f
P i
« I
niii
IiI Il
j HI
1
alatt felvették ennek az utóbbi népnek nyelvét és szokàsait. Ezt a véle-
ményt a dungànok tradicziói is tämogatjäk, a kik szerint a törzs mintegy
négy évszàzaddàl ezelött ImAm Rabbane vezetése alati Szamarkand vidékéról
költözködött Khinàba.
Bevallom, hogy magam nem vagyok hajlandó ehhez az elmélethez
csatlakozni, mert a szemirjeosi dungànok tipus tekintetében annyira külön-
böznek a többi itt lakó turk népektol, hogy alig lehet öket egyeredetü
fajoknak tekinténi. Ügy làtszik, hogy a Khinàban élo dungànok fajilag nem
is egyeredetüek, mert a mig F utterer 1 chamibeli dungànjai hatàrozottan
mongol (kalmiikk) jelleguek; addig a G rum-G rzimailo testvérek turk-tatàr
tipusù dungànokról beszélnek. A két tipus közül egyik sem hasonlit a
szemirjecsi dungànokhoz, a kiknek arczvonàsai az igazi khinaiakra emlékez-
tetnek. Nem loheterler., hogy a „dungän“, mintrethnikai fogalom (düngen,
khinai nyelven choi-choi), épp ügy vallàsi, vagy kulturälis eredetü, mint a
„szàrt“ fogalom. Ebben az esetben nem volna csodàlatos, ha a dungànok
közt igazi ^ongolok és- igazi turk-tatàrok talàlkoznànak. A tipusok ilyen
eltéró volta Belsö-Äzsia zavaros népvegyùletei közt még akkor sem volna
idegenszerü, ha a dungànok ethnikai onàllósàgàt épp ügy, mint annyi igazi
khinaìi storzsét, be. is lehetne bizonyitani, a mit valószinunek tartok. Az
iszlam vallàssal jàró soknejuség és a no jelentéktelen helyzete arra vezetnek,
hogy ha a nép nem is él èxogamiàban, de legalàbb igen meg van könnyitve
a törzsön kivül vaiò hàzassàg. Az iszlam ebben a tekintetben hatàrozottan
türelmes; a buddhizrijis azonban neth tur ilyen ' keveredést, Ha most tekin-
tetbe veszszük, hogy milyen feszült viszony van Khinàban a mohamme-
dànok és buddhistäk között, csak természetesnek làtszik, hogy ha a dungànok
inkàbb a kornyék mohammedàn-turk népébSl hoznak a häzhoz nót. Ilyen
inodori sok turk-tatàr vèr juthatott a dungäri-törzsbe, de azonkivül az is'
lehetséges,- hogy. teljesen tiszta mongòl- vagy török-fajü nomädok ügy vàltak
egyszerüen dungànokkà, hogy felhagytak a nomàd élettel és letelepült parasz-
tokkà vàltak. Nagy néptomegek ritkàn vàltoztatjàk meg igy hirtelen élet-
módjukat.; de ha egyes csalàdok teszik ezt, akkor egyszerüen beolvadnak
tanitómestereik zàrt tomegébe.
A dungànok hagyomànyai, szàrmazàsukat illetóleg, keveset bizonyl-
tanak. Iszlam vailàsuk mindenesetre nyugatról szàrmazik, s ez lehet a monda
kiinduló pontja. A keleti mohammedànoknak àltalànos torekvése, szàrma-
.zàsukat visszavezetni a nyugati nagjwàrosok magas muveltségu lakóira, a
kik a maguk részérol nem titkolt megvetéssel tekintenek Kasgària steppéinek
vad és faragatlan turk népeire.
Szemirjecsenszkben ma élo dungànjaink azoknak a nyugat-khinai moham-
medàn földmiveloknek a leszarmazottjai, a kiket a XVIII. szézadban, a
1 Futterer : Durch Asien. I. Berlin, 1901. 169, 170. oldal.