Ez a kellemetlen eset azonban nem szakitotta meg elôkészületeinket,
így hogy április 20-án délután, rövid négy napi tartózkodás után ismét
llutazhattam Taskentbôl.
Errôl a városról, a melyet visszajôvet szintén megtekintettünk, majd
késôbb fogok egyet-mást elmondani. Most még csak Turkesztàn népeirôl
J Ikarok néhány szôval megemlékezni.
Már a régi OaTELius-féle térképeken, a „Theatrum Orbis Terrarum“
I (Andorff, 1580) lapjain is megtaláljuk a Turkesztán nevet, mint egy vidék
I legio) elnevezését, a nélkül, hogy a hasonló nevü város is fel volna említve.
lu ja b b írók a „Turkesztán“ nevet „ caenogenetikus hamisítvány“-nak akárják
Hekinteni, a mennyiben ezt az elnevezést a város nevének a környezö vidékre
B a ló helytelen kiterjesztésébSl lakarják magyarázni. Ebben a . Szir-darja
^Kôzelében fekvó várasban van egy Timur-mecset, és a nagy tiszíeletben alió
B I h o d z s a A chm ed J a s s z a v i mohamedán szent sírhelyé, a melyröl a város
^magyon nevezetes. A város neve helyesebben „Hazret-i-Turkesztan“, a mi
Hzószerint annyit tesz, mint a „Turkok fôldjének szenthelye“, s így annál
ap kább érthetó, mert az -esztán v&gy- -isztán perzsa nyelvü helyképzovel
Bsszetett szavak sohasem vonatkoznak városra, hanem mindig valami ország-
Blészre vagy vidékre.
Hazret-i-Turkesztán város alapításáról 'azonban úgyszólván semmit
Remtudunk; nagyobb jelentôsége kétségteleriül a timuridák idejébó! származik,
K s így a „Turkesztán“ szó perzsa képzése sem ad semmiféle' útmutatást
Buinák ethnikus eredetére, mert a perzsa nyelv és k^ltura éppen olyan
Bzerepet játszik a törökök között, mint nálunk a humanisták és eneziklopé-
Hlisták idejében a latín, vagy franczia nyelv, s a perzsa szóalákítások éppen
Bilyan kevéssé bizonyítják valaminek az ázsiai eredetét, á mint Európábán
a latin nevek, például Cuetiüs,: vagy Albinus, nem utalnak román származásra.
Turkesztán annyit jelent, mint a „Turk népek földje“, s minthogy a
^ ö rö k nyelvjárások szerint a turk, vagy türk szónak valami goromba értelme
~fe.n, a mennyiben durva, müveletlen népet jelent, nagyon valószinü, hogy
fez a területíelnevezés a perzsáktól származik, a kik így nevezték az iráni
pagas foldtól északkeletre levo, általában türk népek lakta vidéket. Én
Izonban még valószinübbnek tartom, hogy ez a némileg kiçsinÿlô elnevezés
a nagy khán aránylag magas müveltségu népeitól, a szibiriai tatároktól
fcarmazik, a kik az 6 nomád-életü, vad, délnyugati rokonaikat nevezték
fey. Ezeknek a tatároknak a révén, az arabokon, illetóleg az oroszokon
Tceresztül juthátott azután ez az elnevezés az európai földrajzi irodalomba is.
B A mai geografiai, illetöleg politikai megkülonbóztetés : Kéleti- és Nyugati-
Wurkesztán, vagy Orosz- és Khinai-Turkesztán, olyan általánosan ismert
polog, hogy nem kell vele behatóbban foglalkoznom.
I Kénytelen voltam némileg elemezni a szó származását, mert ennék
Jm i jelentôsége van annyiban, hogy a szó csakugyan kiemeli a vidéknek.