meg s mindegyiken ketsegtelenül fei lehet ismerni a maral-agancs jellemzö
sajätsägät. A szär ugyanis feltünö erös es hosszü, a közepsö es a szem-ägak
közel egymäs mellett ällnak; az agancs szelesen szetägazik, különösen pedig
a korona sajatsägos lapos, tenyärszerü, bar nem sok vegzödese van. A
legtöbb agancs 12- egeszen 14-ägü, s csak egyetlenegyre emlekszem, a mely
20- vagy 22-ägü lett volna. ...
Frissen levägott raaral-agancsot a karkarai väsäron lättam; a szarva-
sokat ällitolag nem sokkal megerkezesünk elött löttek az Ücs-merke mellett.
Azok az agancsok is, a melyeket a naryn-koli kozäkoknäl lättam, szinten a
Cervus eustephanus szarvai voltak, kettö kivetelevel; hasonlökepen rriaraltol
szärmazott az az oriäsi agancs is,- a melyet az Ak-bulak kävicsdban talältam,
s a melynek lättära meg Attei is „Ai bai bai pai p a i. . . “ kiältäsokban tört
ki, a mi a kirgizek legnagyobb csodälkozäsänak a jele.
Szemirjecsben azertpusztul ki a szarvas, mert Khinäban rendkivül magas
äron väsäroljäk a hancsban levö agancsokat, a melyek ott gyögyszerkeszitesre
szolgälnak. A legjobban becsülik a hatägüakat .s ezekert meg 100 rubelt is
fizetnek, a mi ugyancsak csäbitö jutalom a videk tömenytelen vadäszänak
szemeben. Az erdök sajatsägos eloszläsa miatt nagyon könnyü ez erdei
vadra vadäszni, s ha csak ket vagy härom hajtora tud szert tenni, meg a
legnagyobb koczavadäsz is eredmenyre juthat. Igy hat nem Äsoda, hogy
oly ijesztö gyorsan leapadt az erdei vad a temerdek fes; saj'nos, sokszor
igazän kitünö) vadäsz hajszoläsa következteben. Nem is maradt ma mär
mäsutt rötvad, csak az Ücs-merke nehezen hozzäferhetö, kietlen videkein,
meg Naryn-kol körül. Az elöbbi helyen azert maradt meg, mert ott igen
nehez a vadäszat, az utöbbi helyen pedig az összefüggö erdösegek Sokkal
jobban vedelmezik a vadat, de meg a gazdag khinai területekröl mindig üj
es üj" ätvändorläs van. Nehany rötvad tänyäzik meg a hegyseg leghozzä-
ferhetetlenebb zugaiban is; legaläbb T emir, a kit kitünö vadäsznak ismerek,
azt allitja, hogy a Kara-kol völgyben Przsevalszk mellett van meg ket
peldäny, meg egy gyenge bika, a melyeket meg eddig nem sikerült
a hegyseg nyugati reszeben Naryn környeken
es az At-basa körül is el meg nehany. Ezeken
kivül azonban a ket fennebb emlitett hely kive-
televel a rötvadat kiirtottnak tekinthetjük.
Sajnos, hogy meg keil emlitenem, hogy a
vad kiirtäsäban nem a benszülöttek vittek a
föszerepet, mert a kirgizek es a kitünö vaddszok
gyanänt ismeretes przsevalszki szärt-kalmakok
csak a szörös agancsü bikäkra vadäsztak, mig
az anyaällatot altaläban bekeben hagyjäk, ha-
nem a - fömesterek az orosz telepesek voltak,
különösen pedig a kozakok, a kik a vadban nem
vàlogattak, s azonkiviil még kopókkal is vadàsztak, s ezzel az àllatokat való-
sàggal megtizedelték, szétugrasztottàk és eluzték.
A vadàszat ezen módjànak tulajdonitom azokat az àllapotokat is,
a melyeket a naryn-koli hegyek kòzòtt tapasztaltam s a melyek arra a
meggyózddésre vezettek, hogy a naryn-koli erddség ma màr csak inkabb
a bdgés idején népesill be, mig a rdtvad- àllandóan nem tanyàzik itt. Majd-
nem az egész erdòséget bejàrtuk a hatàrszéltól kezdve s csak 5—6 szarvas
nyornàt talàltuk, de egyetlen egy anyaàllatét sem.
Az idevaló kozàkok az erddnek két helyét jelòlték ki, mint rendes bógés-
helyet minden évben, de a mellett megerdsitették, hogy az àllatok hiànya
mindig érezhetdbb lesz. T emir talàlta meg azt az egyszeiu magyaràzatot,
hogy ennek oka a mindeh kirgiz mergen szemébeSgyuloletes kopókkal vaiò
vadàszat lehet. S azt hiszem, igaza van. Mert ezt a folytonos nyugtalanitàst
ezekkel a sebesen hajtó kozàk kutyàkkal a rotvad sokàig nem àllja ki.
A hatàron tiil Khinaban jobbak az àllapotok, mert ott kèvesebbet
vdddsznak s a vidék egyàltalaban majdnem teljesen lakatlan. Be kell valla-
nòm, hogy néhàny nap mulva, a mikor megismertem màr a naryn-koli
vadàszat àllapotàt, kétszeresen vàgyakozó pillantàssal tekintgettem àt az
elottem elzàrt hatalmas birodalom teriiletére, annak messze kékló erdos
hegyvidekére. Melyik vadész nem ismeri azt az érzést, a mikor nyomoru-
sàgos vadàszteriileten àllva, yàgyakozva kacsintgat àt arra a tertlletre, a melyet
a „herczegi“ vagy a „kincstàri“ korlàtok. àthàghatatlanul védelmeznek. En
most éppen igy jàrtam. A kipusztitott vadàszteriilet, a mely rendelkezésemre
àllt, a kis 394.00b km2 teriiletu Szemirjecs kormànyzósàg volt, és a „kinos-
tàri“ vadàszteriilet maga Khina volt, a .mely kelet felé sok ezer kilométer
hosszusàgban nyulik el a SàrgaTengerig,
Éppen Szemirjecsben vaiò tartózkodàsunk idejében, 1900. nyaràn ter-
jesztették ki az 'àltalànos-.turkesztàni vadvédelmi tòrvényt erre a kormànyzó-
sàgra is ,1 s egyszersmind elrendelték a rotvad hàrom évig tartó teljes
kiméletét; bàr sikeriilne ezzel a tizenkettedik óràban behozott intézkedéssel
a nemes vad teljes. megsemmisiilését megakadàlyozni 1
Magam az emlitett elvetett agahcsokon kiviil a ròtvadnak csak csapàsait
tanulmànyozhattam. Volt alkalmam jó magyar szarvasok csapàsait làtnom,
de azoknak làba-nyoma a maraléhoz képest éppen olyan kicsinység, minta
mi legszebb szarvasagancsunk a maralnak karvastagsàgu agancsàhoz képest.
Természetes, hogy nagyon szerettem volna szarvast Iòni, nemcsak a gyuj-
temény kedvéért, hanem, òszintén megvallom, magàért a pompàs vadàszatért
is ; hamar meggyòzodtem azonban, hogy a vadàllomàny csekélysége miatt
1 Egész eddig itt a szibiriai vadàsztorvény volt életben ; azaz tulajdonképen, hogy
semmi, mert ez a torvény semmiféle vadkiniéletet sem rendei el, csak a jàvorszarvast védel-
mezte, a mi pedig Szemirjecsben nines.