négyszogméter területü sziklamedenczébe van foglalva, a melyek korül ugyan
vaiami kis bozót, némi kamis-mezo zoldel üdén, kedvesen, de alig 20 lépés^.
nyire a forrástól ismét kezdódik a rettentó puszta, a sivár poros sivatag,
a mely mogott magas, koves kúpok és sótét, feketeszinú, óntóttvashoz
hasonló sziklák szolgáltatnak igazán szórnyü keretet.
Itt ósszegyííjtóttünk vaiami kis tüzelot, a lovak számára vágtunk egy
kis kamist, aztán megfóztük a vacsoránkat s lefeküdtünk a koves, puszta
talajra, a melyen az alvás a borsón való térdelés büntetésére emlékeztet.
Másnap reggel SziTNYiKOv-val a fogerincz szikláira másztam fel, a mi,
tekintettel a szakadékos sziklákra s az ízzó forróságra, nem yolt ugyan
vaiami kellemes mulatság, de.azzal az eredménynyel járt, hogy szép kilátást
nyertem a Boguty-tau vadul szaggatott volgyeire, üstszerü medenczéire és
sziklaszurdokaira, a melyek mogott fenséges nyugalommal, messze-messze
terül az Ili-volgy széles lapálya, míg messze a háttérben az Altyn-Imel szép,
havas gerincze zárja el a látóhatárt.
Számos szirli fogoly (Kikilik ; Perdix cltukar) népesíti be ezt az
elhagyatott vadont, sot még a vadjuh nyájainak egész friss nyomát sikerüit
felfedeznünk, a nélkül persze, hogy .magát a juhot láthattuk volna. Késóbb
megismertem a magas hegységekben éló vadjuhot, s nem kételkedem, hogy
az a vadjuh féle, a mely a Boguty-tau-ban s, a benszüldttek állítása szerint,
az £//a&-hegylánczban és a Kalkan-ìiaXmók kòzt, az Ili jobb partján él,
más faj, és valószinüleg azonos a Karatau kis vadjuh-féléjével, S zeverczov
Ovis nigrimontana fajával*. Visszajovet ugyanis találtam az egyik aszóban
egy teljesen szétmáliott koponyát, a mely sokkal kisebbnek látszott, mint az
igazi Ovis poli koponyája.
, A két kis forrásmedenczében gyonyórü zoldeskék és narancssárga, nagy
pióczákat találtam. Mivel a források teljesen izo-
Visszafelé a szakadékban lovagoltunk le, s kényelmesen észlelhettük a
viz rettentd hatalmának nyomait a szakadékok kozótt. A viz ezekben a
nagjr vízmosásokban csak rovid ideig, csakis hóolvadás idején mükodik, de
akkor aztán pusztító erdvel, míg lassú, egyengetd, folyton tarto eróziónak
nyoma sines a szakadékos falak kozott. Itt éppen ellenkezdje áll a „guttacavat
xapidem, non vi, sed saepe cadendo“ kozmondásnak, élesen jellemezve a
terület igazi, tipusósan sivatagos voltát.
25-én végig élvezhettem a szakszaül kozott egy hirtelen kitort homokvihar
minden kellemességeit. A szél oly erdvel dühongott, hogy valósággal nehéz
84. kép. Száraz szurdok a Boguty-tauban.
vo lt. a nyeregben maradni; a hpmokot pedig íglyan erdvel hordta, hogy
valósággal elsotétítette az eget. Órültem, mikor ismét sikerüit visszakuzdenem
magamat a kerván-szerájhoz, a hol nagy oromómre S t um m ek dr.-i várt, a ki
szerencsésen megérkezett Csilikból a nagy tarantászszal.
A viharral idóváltozás kóvetkezett be, .mert, a mi ezen a vidéken a
ritkaságok kózé tartozik, elkezdett esni az eso. Egész éjjel, és másnap,.26-án
egész délelótt tisztességesen esett, úgy, hogy jj^ g a z á n külónos dolog E - a
sivatag kozepén alaposan megáztunk.
Délután kiderült, s ezt felhasználtuk arra, hogy átmenjünk a kovetkezó,
csak 18 versztnyi távolságban fekvó Csacsagan kerván-szerájba, a mely
éppen úgy a szakszaül kozott épült, mint Orta-kuduk, s hasonlított is
hozzá, mint egyik tojás a másikhoz.