ha csak felso folyásánál nem; így tehát a r¿2-hágótól, a mely a folyó bal-
partján a Jnilcsek-völgybe vezet, tokéletesen el voltunk zárva. A jobbparton
a Küljü-hágó állt ugyan rendelkezésünkre, a mely a korülbelül 70 verszt
hosszú Küljü-láncz megkerülésével, az Ir-tas, a Száry-dzsasz egyik mellék-
vizének volgyébe vezet le, de ez a kerülo valami 14 ñapos idöt vett volna
igénybe, s még akkor is alig jutottunk volna 20 verszttel lejebb a folyó
volgyébe mostani álláspontunknál! Azonkívül biztosított róla A t te i, hogy a
Száry-dzsasz minden mellékfolyóján, akár a jobb, akár a balparton, mindig
csak egy és ugyanabba a nehézségbe fogunk ütközni, t. i., hogy a magas
vízállás miatt mindannyiszor messze.fel kell majd kerülnünk a folyók felso
forrásvidékeire, hogy átkelhessünk rajtuk. „Szii csong, desol dzsok! Ha
magas a víz, nincs ü t!“ Most már hát magam is meggyözödtem ennek a
kirgiz axiomának a jelentoségéról!
A t t e i úgy ismerte az egész Száry-dzsasz völgyet, mint a saját zsebét,
O r u z -b e k is már többször hatolt elore a legutolsó, tulajdonképeni Dssanart-
kapcsegai-ig, a mely a térképeinken nem jelzett Ücs-csat-tau1 lánczon át
Khinába viszi ki a folyót.
„Mi hasznunk is volna beiöle“, kérdezték most mind a ketten, „ha néhány
hónapon át ide-oda kóborolva a hegyek között, végre el is jutnánk magához a
Dzsanart-kapcsegaihoz? Ez még sokkal vadabb, mint az, a mi itt elöttünk áll, s
a szurdok falai egészen a hóhatárig emelkednek. Keresztül rajta semmiesetre
sem juthatnánk, mert egészen kivételesen szigorú télnek kellene lennie, hogy
magában a folyó ágyában elöre lehessen hatolni. Más út pedig ott nincs!“
Igazat kellett nekik adnom. A t t e i mindjárt kezdettöl fogva a K ü ljü -
hágón akart keresztül vezetni, s csak azért állottunk el ettöl a tervtöl, mert
én magam kivántam elöbb, biztonság kedvéért, legalább az elsö Száry-dzsasz-
kapcsegait a Küljü- és a Száry-dzsaszyn-tau-lánczok között meglátogatni és
megvizsgálni. így hát egyikünk részéról sem lehetett szó a' jóakarat
hiányáról, de mivel engem mindenekelött az expediczió tulajdonképeni czélja,
a zoologiai tanulmány kötött, e miatt tisztán geógrafiai kérdések tanulmá-
nyozását csak másodsorban vehettem figyelembe.
Fenn a szyrten toménytelen dolog várt még rám, a mit az elörehaladt
évszak miatt nem lehetett továbbra halasztanom, így tehát, ha nehéz szívvel
is, le kellett mondanom a Dzsanart-völgy pontos tanulmányozásáról, s el-
határoztam, hogy visszatérek. Egyébiránt így is félig-meddig meg lehettem
elégedve az elért eredményekkel, mert nemcsak, hogy tiszta képet szereztem
a Küljü- és a Száry-dzsaszyn-tau közötti áttorésrol s megállapíthattam ennek
a két hegyláncznak osszetartozandóságát a kapcsegaiban feltárt rétegek azonos
volta és azonos települése alapján, hanem azonkivül A t te i-ío I fontos felvilá-
gosítást is nyertem az egész vidékrol, különösen pedig amaz eddig ismeretlen
1 Három-csúcs-láncz.
127. kép. Az utolsó elérhetó hely a Száry-Dzsasz szurdokában.