ìzlesesen diszitik beégetett diszitményekkel. A rajzot izzó tuvel, vagy pengé-
vel vàgjàk bele a borbe. A bòrtàskàkat még azonkivul fémverettel és szines
bòr-applikàczióval is diszitik. A bórfonàsok kiilònbòzò fajtàiról, sajnos, nem
adhatok felvilàgositàst, mert ezzel a technikàval nem foglalkoztam elég
behatóan. Annyi bizonyos, hogy ezt a munkàt nagyon gondosan és csino-
san vegzik a legkulonfélébb kivitelben, s hogy ahhoz mindenki ért, apraja,
nagyja, ferfi és no egyarànt.
D) A gyapju. A nomàdok hàztartàsànak legfontosabb nyers-anyaga a
gyapjii A teveszort ujabb idóben nagy mennyiségben viszik ki, a nomàdok
pedig òsidòk óta hasznàljàk kiilònosen eròs és tartós szovetek elóàllitàsàra,
meg takarók és ruhàk bélelésére. A kecskeszor eros, szivós koteleket szolgàltat,
egyes helyeken pedig selyemfényu szonyegeket készitenek belóle. A szarvas-
marha és a ló szórébòl rossz, konnyeri szakadó nemezt készitenek, mig az
igazi lószó'rból majdnem elszakithatatlan zsinórokat fonnak. Mindezeknél
becsesebb azonban a gyapju, a mely nemcsak a legfontosabb anyag a
haztartasban, hanem azonkivul a gyapju elàrùsitàsàból befolyt jòvedelem
biztositja a nomàd egész existentiàjàt.
A belso-azsiai gyapjdkereskedés fontossàgàt eléggé ismerjuk mar, annyira,
ogy itt nem kell róla szólnom. A nomàd ipar gyapjùkészitményeit, a koteleket,
szoveteket, szalagokat, fonalakat, nyereg- és vànkos-toltelékeket, kanóczokat
stb. is mar elég gyakran emlegettem, azért itt nem sziikséges ujra vissza-
temem rajuk. Csak, egyetlenegy gyapjukészitménynyel óhajtok itt beha-
tobban foglalkozni, a mely a tobbinél sokkal nagyobb jelentó'ségu. Ez a
nemez E 9 kigiz — a melynek, .ha? csak a nevét emlitik is, feldertil a '
nomàd arcza, mintha a làgyan hangzó szó màr magàban is vaiami ked-
veskedés volna.
A nemezt a nók àllitjàk elò, a mint minden fontosabb és komolyabb
munkàt dk végeznek. A jurt eldtt készitett széruforma tèrre csi-bffl font
gyekenyt teritenek, erre pedig a gyapjut teregetik ki a kelló alakban. Akkor
aztan vizzel locsolva, addig dorgòlik botokkal, a mig némileg inegszilàrdul a
reteg. Ezutan a gyékénynyel egyutt osszegòngyòlitik s erósen osszekòtòzik
s ezt a gongyòletet addig hengergetik ide s oda a folddn, mind szorosabbrà
kotozve, a mig a nemez megfelelóen szilàrd nem lesz. ^Ekkor aztàn kinyit-
jak a tekercset, eltàvolitjàk a gyékényf, de a nemezt ujra osszegòngyòlitik,
bekòtòzik s ismét gyurjàk a fòldòn, kòzben folyton vizzel locsolva, mignem
aztàn igazàn egészen készen lesz s kiteregethetik a napra szàradni. A gyapju
minosége és a kezelés tòkéletessége szerint, kulònféle finomsàgu nemezt
kapunk.
A kirgiz nòk igazàn mesterile^ értik a készitését. Van egészen
silany, barna nemez, a melynek anyagàhoz rendesen tehénszó'rt is kevernek,
van aztàn sziirke és feketés nemez, a mely ugyan tartós, de mégis csak
masodrangu czikk. A nomàdok buszkesége azonban a nehéz, fehér, huvelyknyi
vastag, majdnem elpusztithatatlanul eros nemez, mely a jurt befedesere szolgäl,
tovabbä a finomabb, majdnem szövetflnomsägü feher nemez-fajtäk, a mit a
löszerszämhoz, takaröknak, tarisznyäknak, applikäcziokhoz, szSnyegek gyanänt
stb. hasznälnak, a legkülönfölebb mödon.
Közep-Äzsiaban a nemez hasznalata annyira el van terjedve, hogy
ezt az idegen alig kepes megerteni. Minden bazäron nagy tömeg nemez
van felhalmozva, egesz karavänok vändorolnak ide s oda tisztan nemezzel
terhelve, s az ember fület minduntalan megüti .vagy a hosma (oroszul nemez),
vagy a kigiz szo. Ha azonban az ember nemi idöt tölt az orszägban,
teljesen egyet fog erteni a benszülöttekkel abban, hogy ez az anyag nelkü-
lözhetetlen. Ep olyan jo ajtöfüggöny a por es hideg eilen, mint puha üles
a tarantäszon 6s kenyelmes ägy a puszta földön; ep ügy vedelipezi a lädä-
kat es boröndöket az eso eilen, mint a mindenhova behatolo löszpor eilen ;
ep oly jo teteje a jurtnak, mint padloja: egy szöval, minden lepten-nyomon
talälkozunk vele, mert mindenütt hasznälhato s egyebbel alig pötolhatö.
Minden nemezt a nomadok keszitenek, mert a värosiak csak nagyon
keveset produkälnak, de az is vekony es rossz minosegu.
Teljesen erthetö tehät, hogy a nomadok bizonyos tisztelettel tekinte-
nek a nemezre, s hogy a vilägon semmifele tärgy sem kepes a vägyukat
annyira felkelteni, mint a sokat dicsert kigiz. Meg a különben tisztesseges,
derek emberekkel szemben is vigyäznunk kell, hogy el ne lopjäk. Az expe-
diczio vezetöjenek nyitva legyen a szeme, s ne csak a magäet feltse, hanem
az erintett aulokban meg a sajät emberei körmere is nezzen, ha nem akar
mindenfeie kellemetlenseget a nyakäba züditani.
Szönyegszövessel, az äzsiai nomadok kedvelt iparäval, a kirgizek nem
foglalkoznak. Csak Ferghanäban keszitenek szonyegeket, es pedig a hipcsa-
kok, a kiktöl, azt mondjäk, hogy a kara-kirgizek is eltanultäk. Hogy a kaza-
kok toväbb nyugat feie nem foglälkoznak-e szönyegszövessel, nem.tudom
biztosan, de azt hiszem, hogy igen, mert a Kaspi környekeröl „kazak“ nev
alatt kerül a kereskedesbe egy tipusos fajta nomäd-szönyeg.
Ha vdgezetül meg felemlitem a kirgizeknel divö kezdetleges szövest
is, mely azonban kizärölagosan csak tarka, szeles szalagok (bo) keszitesere
szoritkozik; ha a csi-gyekenyek elöällitäsät, a gyapjü es a kendyr (Asclepias)
czernavä valo fonäsät, vegre a kevesse elterjedt es minden bizonyära a szart
izles nyomän indulo dobhimzes technikajät is felsorolom: ezzel minden ki
van meritve, a mit a nomadok tulajdonkepeni häziiparärol mondhatunk.
Kiviläglik ebböl, hogy meg meglehetös nagy sorozata van azoknak az
iparczikkeknek, a melyeket a nomadok kenytelenek az iparuzö törzsektöl
beszerezni. Ilyenek fökent a femdolgok: az üst, az üst ällvänya, a kunga-
nok, kesek stb ,; ide tartoznak az összes szövöipari termekek: az alsöruha-
zat pamut-szövetei, valamint a felsöruha durva es finom kelmei, hacsak
nincsenek börböl, premböl vagy nemezböl, tovabbä a teritök, vänkosok,