és pedig a husdarabok nagysàga, a vermicelli és az iivegszeru borsó-csusza
szerint osztàlyozva. A levesek erosen eczetes hagymafozetbòl vannak; moso-
gató vizre emlékeztetnek és legkevésbbé valnak a dungàn konyhamuvészet
becsiiletére. Mindenféle tésztadarabok teszik vàltozatossà ezt az ételt. Annàl
jobbak azonban a tojàs-ràntottàk, a melyek a legjobb európai omlettek
izével vetekednek.
Két tal ételnél kevesebbet itt senki sem fogyaszt. Az iny.es azonban
egész gyujteményt àllittat maga elé, s majd ebbòl, majd amabból a csészéból
véve ki, belemàrtogatja az eros màrtàsokba, s oly ugyesen, oly fiirgén mozog
evòpàlczàival, hogy òrom nézni. Az ebéd végén elmaradhatatlan a tea és
pedig szàrt módon: nagy: csészékben szolgàljàk fel.
Egészen nevetséges az izletes és boségesen tàlalt ételek ara;. Teljes ebéd,
a mely elòételbòl, rizsfòttbòl vagy hagymalevesbòl, kubardakból, tojàslepénybol
és teàból all, személyenkint 15 kopekbe, tehàt vaiami 36 fillérbe keriil.
A bazàr-vendéglòkbe vaiò kiràndulàsaink a hasznosat a sziikségessel
egyesitették, mert a mig étkeztunk, az utczàn lezajló, tarka népéletet is
tanulmànyoztuk, de a vendéglobe vezetò uton a bensziilottek tizleteit is
meg szoktuk làtogatni. A szàrtokról és tatàrokról még késóbb majd szólok,
most csak a hasgarlik népet akarom felemliteni, a melynek iizletei utcza-
hosszat nyulnak el a bazàrokban. Fajilag és ruhàzat tekintetében alig van
kulònbség, kiilònòsen a Turfan- és Ak-szu-beliek, meg a nyugat-turkesztàni
szàrtok kòzòtt, csak nyelviikben van érezheto eltérés. Ezek az eltérések, —
mint pL a magànhangzók asszimilàcziója. — a kasgari szàrt nyelvet sokkal
eredetibb és tisztàbb dialektusnak ttintetik fel. A khinai tartomànyokból kiilonò:
sen ugynevezett kasgari nemezt (kigiz) hoznak, amely puhasàg, hajlékonysàg
és finomsàg tekintetében pàrjàt ritkitja s nagy mennyiségben kel el. Hoznak
azonkiviil a chalat bélelésére hasznàlt, tarkàn nyomott pamutszòveteket
(aladzsa), cserzett boròket, s ez utóbbiak kòzòtt a selyemfinom, hófehér
kecskebòròk versenytàrs nélkiil uralkodnak a piaczon. Nagy behozatali czikk
a kelet-turkesztàni szònyeg is, mert ezt az òsszes bensziilottek nagyon szeretik,
de Fergbanàn kiviil a. lakossàg sehol sem ért a szònyegkészitéshez, s igy
a sziikségletet Kasgariàból, kiilònòsen pedig Chotan-hòì vaiò behozatallal
fedezik. Végiil még a nyerseziist is jelentékeny kereskedelmi czikk, a
mely azonban csakis dugàru lehet, mert igen magas a behozatalàra kirótt
vàm. Néha Khinàban olyan alacsonyra siilyed az eztist értéke, hogy ez
okvetetleniil csàbitó a dugàruskodàsra nézve. Ennek megfelelóleg, àllitólag
minden évben, a legéberebb òrkòdés mellett is, sok nyers eziistòt hoznak
orosz teriiletre.
A bazàrok népei kòzt kétségteleniil legérdekesebbek a dungànok, a
kik nagy szàmban élnek ugy Przsevalszkban, mint kòrnyékén.
Emlitettem mar, hogy az ujabb etnografusok arra a véleményre haj-
landók, hogy a dungànok tulajdonképen turk eredetuek, de a khinai befolyàs