rendelkezésére, — akár milyen kormos, piszkos is az — ezzel csak az
udvariasság és vendégszeretet formális szabályának tesz eleget, s az
udvarias ah (fehér) kifejezés semmiképen sem felel meg a jurt (állapotának,
hanem csak egyszerü díszító jelzó.
Szilárd épületekben csak a letelepült, úgynevezett csa/a-kazakok vagy
kirgizek (fél-kirgizek) laknak, így pl. az utóbbiak kozül az Isszyk-kul
vidékén vaiami 1501élek él, Przsevalszk kozelében Dzsargessz mellett. Ezek
a letelepült nomádok nem alkalmasak a kitartó munkára s a népesség kétes
elemei, a kiket az orosz telepítvényesek ép úgy gyülólnek, mint maguk a kirgizek.
Az utóbbiak azt állítják — s valószinüleg 'igazuk van. §§- hogy ezek a
kornyék legnagyobb rablói és tolvajai, a kik csak azért vétették fel magukat
a parasztok kózé, hogy hasznot húzzanak a kettós biróságból, a mely
alá így tartoznak. A Bii-biróság elott egész szemtelenül arra hivatkoznak,
hogy^ók fóldmívelok, ennélfogva óket csak orosz biróság elé lehet állítani,
ez elott az utóbbi elott pedig, mint hirgizeh jelennek meg, s így néha egész
ravaszul kibújnak az igazságszolgáltatás alól.
„Házaikat“ a tobbi letelepült nép váiyog-viskóitól külónósen tokélet-
lenebb építésük külónbózteti meg. Ezek sokkal kezdeüegesebbek és pisz-
kosabbak. Ugy látszrk àzonban, hogy ezekben á vályog-kunyhóÉban egy-
általában nem is laknak, mert a csala-kirgizek udvarán mindig áll egy-két
jurt, a mely a család rendes lakóhelyéül szolgél.
Van azonban az igdzi nomádnak is kétféle . állandó építménye, a
melyek a, letelepüléshez elsó lépcsóül tekinthetók. Az egyik ezek kozül a
teli tanyan épített ágil (cserény, karám, akol,)1 a mely legalábbaz értéke-
sebb marhaféle (kancza,Acsikó, koraszülótt bárány) részére, vaiami védel-
met nyujt a fagyos viharok ellen. Ezek az ágil-ok nem csak ..egyszerüen
agakbol, foldból és kovekból ósszehányt kóralakú kerítések, hanem ezek
egyik helyén fedett kalyiba ¡s van ugyanazon anyagból, a hol a marhának
legalább egy. része meghúzódhatik. Az agilokat rendesen úgy építik vaiami
domboldalba, hogy a félszerforma épület nyilt oldala a szél árnyékában
van. A hegyoldalba rendesen egy darabot bele is ásnak, aztán a két oldal-
falat foldból, kovekból és fadorongokból építik fel, s végre az egészet befedik
a Picea Schrenchiana gallyaival. Télen át még egy más építóanyag is járul
ezekhez, t. i. a tiszjeh, az állati hulladék, a mit a nomádok szorgalmasan óssze-
gyujtenek, hogy a félszer falai mellett, meg saját jurtjuk kórül falszerüen
korülhalmozzák. Ezek a halmazok elószór is kitünó védelmet nyujtanak a
hideg ellen, de meg ez a legfóbb tüzelóanyag is.
A másik épület-félét a Buam-szurdokban meg a Kaztek-hágón ismertem
meg, a hol a nomádok éppen a kislah-bsL hurczolkodtak. Úgy látszik, itt igen
. „* ,Nem ‘gen talaIok ra alfcatoasabb Szót az akol-nál, a mely a nqmád szó értelmét
„lakas“ (agii, ail, aul) jobban visszaadja, mint a cferény, vagy karám. A szavak rokonsága
is feltiinó. Vajjon a nomád turk népek is északnyugatról. vették-e át a szót?
heves viharok dúlnak, mert minden jurtot nyerskó-falazattal vettek magasan
korül s csak keskeny résen át lehetett bejutni a jurt ajtajához. Ezek a szélvédó
falak olyan magasak voltak, mint a jurtok füst-nyílásai, s a jurt oldala meg
a fai kozt nem volt szélesebb a tér, mint egy méter. Ezek a toronyszerü, szilárd
építmények, a melyeknek belsejében mindig egy-egy jurt rejtózkódik, igen külo-
nosek, de nem vaiami barátságosan festenek. Mikor a fagyos északkeleti orkán
süvólt a sziklaszakadékok kozótt s a hó vastag tòmegekben rakódik le a falak
kórül, nem lehet vaiami kellemes az így-amúgy védelmezett sátrakban.
A kirgizek a legújabb idóben a jurt helyett néha a „szárt“ sátrat
(csatyr) is használják, a melyet négy czolopre erósítenek, s innen kapta nevét
is, a mi már magában is a dolog iráni eredetére valí. Bocharai vagy tas-
kenti kereskedók hozták azt elószór Keletre; én is csak olyanoknál láttam,
a kik a karkarai vásáron voltak. Kis súlya miatt itt-ott a kirgizek is használják,
de magam sohasem láttam.
A jurt belsó berendezéséról már beszéltem. Kiegészítóül még csak meg-
említem, hogy a tüzhely mindig a sátor kózepén van, a fóhely (tur) az ajtóval
szemben, ettól balra az éléskamra és a nók helye, jobbra a férfiak része
van. Ép úgy jobbról van a dzsatak, a háziúr alvóhelye:. Éjjel ezt a helyet
vékony gyapot- vagy selyem-szóvetból készült függóny (kósogo) takarja el,
a mely a jurt keretének egyik húrja mentén kifeszített vékony zsinóron függ
s nappal mindig fel van csavarva.
4. A kirgizek gazdasági élete.
Keveset mondunk azzai, ha a kirgizeket — s velük együtt kazak test-
véreiket — egyszerüen pásztorkodó és nomád népeknek mondjuk, habár
ez a jelzó teljesen találó is. A nomád pásztorokat rendesen úgy képzelik,
hogy ezek félig-meddig vad emberek, a kik czéltalanul kóborolnak nyájaik-
kal ide s tova, nincs más gondjuk, csak a nyájuk, a melyból boldogan,
gond nélkül élnek, akár csak a madár,
A nomádok ósapái csakugyan így élhettek, de a mai nemzedék, tóbb
ezer év kulturájának hatása alatt, úgy átalakult, hogy ennek gazdálkodását
és gazdasági jeíentóségét egészen-más szemmel kell tekintenünk.
Belsó-Ázsia klimája n é || kedvezó sürü lakosság keletkezéséhez, s a népes-
ségnek egy. kis felszaporodása is feltétlenül a nomádság és a letelepült
fóldmíveló. népek kózt fejlódó váltógazdaságra vezet, és pedig olyan kér-
lelhetetlenül, hogy a nomádság még ma is, a mikor az új kor minden-
féle technikai vívmánya kónnyíti meg a gazdálkodást, nélkülózhetetlen gazdasági
faktor .marad Belsó-Ázsiában.
A nomádság élete a nyájtól függ, s azzal lcénytelen évszakonként hely-
ról-helyre vándorolni, hogy kelló legelót találjon. A belsó-ázsiai legelóket