A ferghanai szönyeg ép úgy, mint a legtöbb igazi nomad-szönyegr
egészen gyapjúból van, vagyis a hosszanti és a keresztszálak is gyapjúból
vannak, meg a tulajdonképeni csorrjózáshoz való szálak is.
A belso-ázsiai szönyegekröl a szártok bazárjaiban csakannyit mondhatunk,
hogy azok nem belföldi gyártmányok s a turkmen, ferghanai, khivai (?), afganisz-
táni, beludzsisztáni szonyegek osszevisszaságában igazán nehéz megmondaní a
szonyegek eredetét, stilusát, korát és értékét. Annál tipusosabb és annál kóny-
nyebben felismerhetó azonban egy tipus, t. i. a kelet-turkesziáni -szönyeg. Egészen
gyapjúbóllevén, ezeka
szonyegek durva, laza
kotésükkel messze el-
maradnak a nyugati,
sokkal szilárdabb koté-
sú szonyegek mögött.
A nomád szonyegek
rojtos, széles, sima ke-
rete egészen hiányzik
ezekról. Szinezésük
•mindig plyan, hogy
nagy, egyszinñ tükör
foglalja el ,a szonyeg
kozepét, s ezt széles,
díszes szegély köriti.
Az elöbbi szétszórt,
stilizált virágokkal van
rendetlenül behintve,
az utóbbi pedig ren-
desen meander-szalag
200. L-ép. Ferghanai k ip e sa tió n y e g .
mellé helyezett rozet-
tákkal van tarkítvaj a
sarkokban pedig a meander-szalag háromszogesen rendezkedik el. Ezeknek
a részben linearis, részben virág-ornamentumoknak, a melyek közt meanderek,
koralakú mezok és virágcsokrokkal diszített vázák vannak, félreismerheíetlenüí
khinai izlésok van.
Ezek a szonyegek is ijesztó hanyatlásról tanuskodnak, úgy a technika
mint a müérzék tekintetében. A ma már gyéren látható régi darabokon feltü-
nik a gyapjú fénye, a jobb szovés és mindenekelott a szép telt szinek, a
melyek közül különösen uralkodnak az alapszinül hasznélt barnás-voros,
továbbá egy szép fényes kék a koralakú mezokön és a kereten. Nem hiányzik
ugyan sohasem egy kevésbbé szép sárgászold sem, de szerényen hasz-
nálják s nem zavar.
Ezzel ellentétben, az uj darabok rosszabb gyapjuból, rendkivtil silànyan
vannak bogozva, szinezésiik pedig valósàggal utàlatos, mert rendesen rikitó
angyal-voròs, schweinfurti zòld s kùlonosen egy szembàntó okkersàrga
szint hasznàlnak a legtali-tarkàbb, nagy foltos elosztàsban. Ennek az àrunak.
gyors megfakulàsa és elhalavànyulàsa arra enged kòvetkeztetni, hogy màr
a kasgàri, jarkanti és khotani szdnyegkòtók is ismerik az anilin-festékeket.
Ezek a meglehetós nagyméretu szonyegek majdnem kizàrólag uralkodnak
a szemirjecsi bazà-
rokban, s minden valószi-
nuség szerint, a szàrtok és
kirgizek ebbeli sziikség-
leteinek fedezése vègeti
hozzàk be Khinàból. Az
oroszoknak szintén sok
szdnyegre van szukségiik,
sSzemirjecsbenmajdnem
kizàrólag erre az àrura
vannak utalva,s veszik is,
bar nem tartós. Némely
ilyen szónyeg selyem-
kóczból1 van szóve, s
ha a szinosszeàllitàs nem
nagyon rikitó, akkor ezek
elég csinosak és. erede-
tiek. A szonyegek àràt
àltalàban alacsonynak
mondhatjuk; nagy darabok
196—390 cm. felli— .
lettel a bazàrokban vaiami
25 rubelért kaphatók,
201. kép. Kelet-turkesztàni szónyeg.
mig a rendes kis formà-
tum (l'30B280 cm.) csak
12—15. rubel. Az Ottuk-tas-voìgyben, B ek-S zyltàn-
to c h t o s zu n hàzigazdàmtól
szép régi, kissé sériilt darabot vettem 9 rubelért.
Ezteljesen megegyezik a South-Kensington-muzeum egyik Jarkantból szàrmazó
darabjàval, a melynek leiràsa a kòvetkezó : „Beliil vóros alapon khinai jellegu
ornamentumok : hàromcsillagos rozettàval tòltòtt koralakd mezó; kòzottiik
elszórt àgak ; geometriailag kiemelt sarkok. A szegélyen meandermotivum. “
Ezek a règi turkesztàni szonyegek selyemszeru fényiik, szép, meleg
szineik, s eredeti, a khinai és az iszlam-stilus diszitéseinek òsszekeveredéséból
1 Ezek specziálisan Khotanból származnak, a mely, úgy látszik, a kelet-turkesztáni
szonyeg-iparnak kozéppontja.