Alföldön és Dél-Khinában honos, az
-utóbbi a lószvidékek és ezek kórnyezetének jellemzöje. A Mandzsuriába beván-
dorolt népek kózül azok, a melyek San-hszí vagy Sen-hszi tartományból szár-
maznak, lapos, íve's tetövel fedik házukat, a többiek magas, gerinczes tetövel.
Innen származott RicHíHOFEN-nek az a tévedése, hogy az íves teto mandzsu
■eredetu volna. A dungánok eredetére nézve talán némi felvilágosításul fog szol-
gálni a lapos, lószvidéki tetok alkalmazása. Csak a templomok, meg az emlék-
kapuk teteje egyformán magás egész Khinában, tehát a dungán építésben is.
Elokészületeink e közben befejezésükhóz közeledtek; batalmas, termé-
szetrajzi és néprajzi tárgyakkal telt szekrények halmozódtak fel az udvaron,
védS nemeztakarók alatt- A tizenkettedik órában ornithologiai gyüjteményem
is rég óhajtott kiegészítésre^ tett szert, mert néhány pompás Leptopoeeile
Sophiae Sem. példányt kaptam. Ez a czinegék és füzikék közt kózéphelyet
foglal el és nagyon szép, flnom kékes-violás szine van. Minden valószinüség
szerint, ez a madár is, a melyet Szeverczov fedezétt fel a Tien-sanban, csak
-ószi vendég itt, mert mióta csak a tülevelü erdök kózé jutottam, folyton
kerestem, de nyomát sem találtam. Most egyszerre október végén Przsevalszk
közvetetlen kózelében ráakadtam, úgy, hogy feltétlenül azt kell hinnem, hogy
ez a madár a magasan fekvo arcsa (Juniperus) területeknek a lakója s csak
a hideg évszak eiöl menekült a mélyebben fekvo erdóségekbe.
Néprajzi gyüjteményem kiegészítése végett Oruz-bek~ kózvetítésével kis
jurtot készíttettem, a mely kisebbítve, könnyü anyagból, modellje lehet- ennek
a kitünö nomád építménynek. Ennek a jurtnak a felállítását derék TEMiR-ünk
felhasználta, hogy hatalmas tamasát csapjunk, a mi egyszersmind bucsú-
iinnepünk is volt.
A búcsúzás, minden utazásnak ez a kellemetlen utóíze, ünnepélyes
dasztarchánnal kezdödött ORtrz-BEK-nel, a hol bemutatták a megrendelt jurt
egyes alkotórészeit. Ezen a dasztarchanon, a melyet Oruz-bek baibicsé-je
dorombon (temir liomìz) kisért elóadàssal élénkitett, az elso végleges bùcsut
vettiik, t. i. Dzsoldas-unktól bucsuztunk el, a melyet visszatérésiink utàn derék
dzsigitemnek ajàndékoztam. A jó legelókón az erós bàràny vastag, kòvcr
kossà fejlódòtt, a melyet Oruz-bek ugy mutatoti be, mint leendó juhnyàjànak
alapitójàt ; adja Isten, hogy. a derék Dzsóldas utódai anyagi jóllétet biztosit-
sanak a szép reményeken képzelodó dzsigitnek.
A TEMiR-nél rendezett unnep igazi tamasa volt, a melyen valóban jól
mulattunk, mert hazigazdànk egész sor mulatsàgot készitelt eló. Volt kom'iz-
elóadàs, felnóttek és ifjak éneke, kirgiz gyerekek birkózàsa, stb. A legtòbb
mulatsàgot szerzett azonban néhàny szàrt-kalmak elóadàsa, a kiket I emir
tiszteletunkre hivott meg.
Emlitettem, hogy Przsevalszk mellett vaiami 3000 mohammedàn kalmiikk1
él, a kik fofoglalkózàsuk tekintetében foldmivelók, de életmódjukra nézve
félig nomàdok, a mennyiben jurtokban: laknàk s. a mezei |hunka és a inarha-
tenyésztés szilkségletei szerint, majd az Órtok-obol kornyékének alfoldjén,
majid pedig a Karakol balpartjànak hegyi legelóin tanyàznak. Kalmiikk
nyelven beszélnek s szokàsaik sokban kiilònboznek a kirgizekéitól, mert csak
a vlseletuk fóbb vonàsai, meg- a hàztartàsuk fó berendezései kózòsek-
Kirgiz és orosz. szomszédjaik kòzott nem òrven-
denek vaiami jó hirnévnek, hamisak, alattomosak,
rablàsra hajlandók, kulónósen pedig szòrnyen iszà-
kosak. Igaz' mongol szokàs isze-rint, kumiszból és
gabonafélékbol pàlinkàt készitenek, a mirtil még a
legedzettébb kozàkok is azt mondjàk, hogy rette-
netes ize van, pedig képtelen tòmegeket fogyasz-
tanak belóle. A kumiszból késztilt pàlinka rendkivul
részegitó s azonfeliil megvan az a kiilonos jó tulaj-
donsàga, hogy a részegség àlmàból felébredve, elég
néhàny korty vizet inni s ujra kezdódik az ittasi
àllapot. E miatt ezt az ismétló-pàlinkàt nagyon sze-
retik a kalmiikkòk.
Ha még megjegyzem, hogy a szàrt-kalmakok
jurtjai és auljai rendkiviil piszkosak és utàlatosak,
ugy hogy még a kirgizek is tréfàlnak rajtok/. akkor
azt hiszem, hogy kellóleg jellemeztem ezt a kedves
kis népet.
A szàrt-kalmakok kozt azonban igen kitiinó
vadàszok akadnak, a kik kulónósen a bóros-szarvu
1 Kiilön volosztba-n élflek, a mely a przsevalszki kerti-
leti kapitánysághoz van beosztva.