tisztelete. Tôménytelen a hazret, az aalie (szentek) és a mazar (sir). A
monotheizmus tiszta filozófiája nem való költöi lelkületü népnek, legkevésbbé
pedig a spekulativ metafizikára hajlandó mongoloidoknak. Söt még talán az
oroszok alsóbb néposztályainak tiílságosan kifejlett szent-tiszteletét is vissza
lehetne vezetni a torok-tatár népekkel vaiò eros keveredésre.
A dungánok laza mohammedánizmusa ennélfogva nem elegendö. kri-
térium a nép torok-tatár eredetére, hanem éppen azt bizonyítja, hogy ennek
a vallásnak szemita szellemét a más világnézetu belsó-ázsiai népek nem
képesek felfogni s csak alakilag, minden mélység nélkül terjed el közöttük.
Ezek szerint a megfontolások szerint a dungánok mohammedánizmusa
nem úgy tünik fei elöttem, mint az utolsó maradványa és élválasztója két
teljesen különbözß eredetü, de egyébként tokéletesen összeolvadt népfajnak,
hanem éppen ez volt az a tényezó, a mely a régi törzsröl új hajtást sza-
kított le, s azt folyton fejlódó külön állásba úzte. Az iszlam e mellett inkább
a czélravezeto eszköz, a gyüjtó elv, mint az elválás tulajdonképeni oka.
A kórán vallásbólcselete nem hathatott le a nép mélyebb rétegeibe, mert
akkor nem tünt volna el belóle ismét oly tokéletesen, hanem a jobb, a
tokéletesebb után való vágv volt az, a mely az új tanok után kapott, nem
azért, hogy a régivel daczoljon, hanem azért, mert ez azzal éppen ellenkezó.
A dungánok különösen azokat az elveket követik szigorúan, a melyek a Khiná-
ban leginkább honos bünök eilen irányulnak. A nók külónválasztása a lamaisz-
tikus, álszent erkólcstelenség eilen éppen kapóra jött elv lehetett. Mint minden
vallás, úgy. ez is, az üldozések kóvetkeztében az erkölcsök tisztulására vezé-
tett, s csakugvan a dungánok olyan mély erkólcsosséget tanusítanak, ä
nélkül, hogy a vallás filozófiája mélyre hatolt volna közöttük, hogy. ezt
csakugyan nem magyarázhatjuk másból, mint az uralkodó faj erôszakossô-
gaival szemben támadt reakczióból.
A khinai ravasz, furfangos gp|§ia dungán becsületes, söt egyenes jel-
lemfl; beszédje esupa igen! igen ! és nem! nem! s nines ránézve megszé-
gyenítóbb vaiami, mint ha hazugságon kapják. Egyetlen egy nagyon rossz
tulajdonságot lehet szemükre vetni s ez a féktelen, heves indulatosság, a mi
rögtön elvakítja óket, különösen, ha becsületükben érzik magukat megsértve
s ilyenkor vak ontudatlansággal kapnak a késhez s gyakran válnak gyil-
kosokká.
Ezek a tulajdonságok, a melyek különben minden romlatlan turk
népet jellemeznek, nem elegendók arra, hogy belölük faji külônbségeket
állapítsunk meg. A népek élete olyan, mint az egyesek élete. A természettol
beoltott jellemen kívül a nevelés is nagyon sokat, söt igen gyakran leg-
többet tesz az igazi jellem kialakulására.
A szárt elem, a melyet ària és szemita vérrel kétségkívül erösen kevprt
turk népnek tartok, híján van az igazi turk népek ezen most ismertetett
elönyeinek. Ármányos, alattomos, gyáva, lovagiatlan és becstelen, haszontalan
csocselék ez, minden értelmessége ellenére is. De azért legalább is
merész állításnak tartanám, ha valaki ezeket a rossz tulajdonságokat a szemita
vagy az ària -keveredésnek tulajdonítaná !
A politikai állapotok szokták a nép nevelését irányítani, különösen,
ha azok nemzetiségi és vallási kérdésekkel komplikálódnak. Az itt felme-
riilö hatalmi kérdés dönti el aztán, hogy hasznára vagy kárára lesznek-e
ezek az állapotok a nép erkolesének. Azt hiszem, hogy a khánságok meg
a khinai birodalom politikai állapotai tokéletesen megmagyarázzák a s,zártok
erkölcsi tôrpeségét, meg a dungánok magas moralitását, s nem kell ezeket
velükszületett faji jellegeknek tartanunk.
A c k e rm an n békebiró elött Csarym-ban megjelent egy szép napon vaiami
dungán, azzal a rövid kijelentéssel, hogy ö megölt valàkit s ezért fogságba akar
jutni. A kirgizek örökös panaszkodásához hozzászokott s amúgy is sok
munkával elhalmozott biró elutasította a ficzkót, de az makaesul megmaradt
állítása mellett, hogy ö embert ölt s így kôtelessége a biró elé àllania.
Most teljesítse a biró is a kôtelességét és fogassa el 6t! Bár senkisem
jelentette öt fei, A c k e rm a n n teljêsitette a dungán kivánságát, s a vizsgà-
lat során csakugyan kiderült, hogy valóban leszúrta az egyik törzsbeli
társát. A mikor megkérdezték, hogy mi volt az oka a saját feljelentése
nélkül soha ki nem derülô gyilkosságnak, igy felelt;. „Hazugnàk nevezett,
nem maradt más hátra, mint hogy leszúrjam !“
Temérdek gyüjteményes ládánkat dungán fuvarosokkal akartuk Tas-
kentbe szállítani, mert ezek híresek becsületességükról. Az aratás miatt az
emberek el voltak ugyan foglalva, de azért találtam egy pispeki fuvarost, a ki
éppen mézet és nemezt akart Taskentbe szállítani. A mikor a dungán falu
elüljárójának, MARAFU-nak kôzvetitésével a fizetés kérdését akartuk rendezni,
a dungán lehetö legkedélyesebben kijelentette, hogy szivesen elvàllalja a
\áñáv szállítását, de akkor az 6 szállítmányát a Nadezsda orosz szállító-vál-
lalatnak kell átadnia és igy hénytelen magasabb àrat szabni, mint az,
hogy saját kôltségeit fedezhesse. Érinthetetlen becsületességének tudata oly
büszkén élt benne, hogy észre sem vette az európaiak elött egészen szo-
katlan dolog nevetséges voltát. Ez a két esemény jól jellemzi a dungánok
gondolkozásmódját és faji, ôntudatât.
A dungánok néprajzának beható tanulmányozása egyáltalában nem
volt expedicziónk feladata, s így boesássa. meg kedves olvasóm, hogy ennyi,
ideig is foglalkoztam ezzel az érdekes népfajjal. Hogy a dungánok viselete,
építményei és eszközei mennyire megegyeznek a khinaiakéval, a mellé-
kelt képek eléggé illusztrálják s nem szükséges részletesebben leírnom. A
dungán háznak csak egy jellemzö vonására akarom itt felhivni a figyelmet,
t. i. a tetó szerkezetére. C holnoky J enó 1 leírja, hogy a khinai háztetoknek két-
1 A Sárkányok Országából.