674 FÜGGELÉK
darabot azonban nem sikerült szereznem; a képen látható 6v ugyan szintén
kazak eredetü, de félreismerhetetlenül meglátszik rajta a szárt befolyás, az
anyag flnomabb kidolgozása kovetkeztében.
Ezzel osszefüggésben mindjárt legyen szó a képen látható tóbbi ábráról
is. A 2. ábra a tobbszor említett nagaika (kamdzsy), az ázsiaiak elmaradha-
fatlan kisérójének képe. A 3. ábra lófarkból készült légy-hajtó, a mit a
nyári hónapokban a síkságok lakói, külonosen bazárokban nem nélküloz-
hetnek. Gyakran elhagyják a szerszám fából készült nyelét s egyszerüen
valami egész lófarkkal pótolják, és pedig úgy, hogy a fark tove lekoppasztva
és megszárítva, mindjárt az eszkoz nyeléül szolgál. Az ilyen egyszerü alakú
korvüis (kazak ny.) a leggyakoribb ugyan, de látni ezenkívül a gazdagabb
szártok és dungánok kezében igen díszes, jakszórból készült, valószinüleg
khinai eredetü légyhajtókat. A 4. ábra a kirgiz vadászok rendltívül praktikus
villája, a mit a puskára (multiik) erósítenek. A puskatüs csófelóli végét
támasztják alá a villával (csánicski), a melyet lovaglás kozben a puskacsó
mellé felhajtva, ennek mintegy folytatásaként hordanak. Lovéshez a villa
nyelét a forgás-tengelyül szolgáló csavar kórül lefordítják s így teljesen biztos
támasztékot nyernek a puska számára A havasok ritka levegójében, a hol
a gyalogosnak mindig a lélekzetvétellel kell küzdenie, nagyon hasznos dolog
ez, mert így nyugodtan, biztosan. lehet czélozni s a heves lélekzetvétel sem
rázza meg a fegyvert. Ezt a villát valóban melegen ajánlhatom minden utazó-
nak, a ki itt a. havasokban vadászni akar.
Az 5., 6 . és 7. ábra olyan tárgyak képei, a melyek a késen kí&pif
ott találhatók a kirgiz óvén. A két elsó tüzeszkdz (ottuk) éppen olyan, mint
a milyent, úgy látszik, valamennyi igazi kdzépázsiai nép használ, még a
mongol, tibeti stb. is. Az aczel szilárdan rá van szegecselve a tarsoly fene-
kére, a tarsolyban pedig benne van a kova és a tapió. Az 5. ábra a kara-
kirgizek, a 6. a kalmükkok (szárt kalmakok) tüzszerszáma; az utóbbi fóleg
réz-veretével külonbózik az élóbbitól. A 8 . ábra a kószáli bak szarvából
készült fedéles doboz, a miben golyókat, tisztító rongyokat, stb. tartanak.
A kazakok ovén mindig vannak ilyen kis szelenczék s büszkék rá, ha
minél tóbb efféle holmi csüng a derekuk kori.il. A 8. ábrán látható bot neve
csokbór vagy csokmór, s tulajdonképen gyokérgórcsbol faragott hajító buzo-
gány, a mit a kara-kirgizek meglepó ügyességgel használnak. Magam is
tobbszor láttam, hogy 30 40 lépésról egész biztosan ejtik el vele a mar-
motát vagy a madarat, embereim pedig tobbszor jelentették, hogy ezt
vagy amazt a .csokbórral „lótték“ le (csokbórim minen áttim), mert hisz a
kirgizek még repüló madarakat, fáezánokat is képesék hajító szerszámukkal
élejteni.
A kirgizek kése esetlen, rovid pengéjü bicska, egyszerü fanyéllel.
Mai alakjában, mint igazi vásári árú, bizonyára szárt eredetü. Ezenkívül a
kirgizek semmiféle fegyvert sem hordanak ma, sót még a nemzeti fegyver,
FÜGGELÉK 075
a ländzsa (ndiza) is' eltünt, s helyette azt a jelvényt hasznâljâk, a melyet az
egÿik „batyr“-nâl tett lâtogatâsom alkalmâval ismertem meg. Ez egyszerü
bot, a melyet a hegye alatt körülbelül egy arasznyira gyapjübojt diszit. A
bazârokban itt-ott lehet durva, nehéz pânczél-ingeket lâtni, a melyet âllitôlag
még a kazak batyrok is hordanak, de mindenesetre szakszerü fegyverkovâcs
mühelyéhôl valók. Legnagyobb részük, ügy mondjâk, Ferghanâbôl szârmazik, s
csakugyan Âzsia valamennyi vidéke között ez ôrizte meg legtovâbb òsi
sajâtsâgait Jakub-bek benszülött âllamaival vaiò szorös ôsszekôttetései révén.
Kardot (MlïdzsJSis lehet itt-ott a nomâdok jurtjâban lâtni; ezek
egészen disztelen, gyenge, rosszul kovâcsolt görbe fegyverek, a melyeken
csak a törökös markolat és az ôkôlvédô kereszt tünik fel, mert az igazi
perzsa, illetóleg tadzsik „hard“-okon ilyen nincsen.
A mergenek fôfegyvere, a mint mâr emlitettem, ma mâr âltalanosan
az orosz Berdân-puska.
A mi a férfinak a fegyver, az a nônek az ékszer. Ezen a téren is
kitünik a nép ârtatlan nomâd jellege, a meiy csendesen, kevéssel beérve éli
le életét a dzsailau és a kislak, a nyâri és a téli legelô között.
 kara-kirgiz nô âltalâban kevés ékszert hord s nincs is neki sok. A
legelterjedtebb nói ékszert, a fülbevalôt, mâr csak azért sem hordhatjâk,
mert a nemzeti viselet szerin't a fülüket illik eltakarni. Néhâny sor korall-
gyöngy, filigran lânczoska, vagy pénz övezi a nyakukat, néhâny ezüst-
vagy réz karperecz finom kis karjukat, ujjukon pedig egy-egy ezüst- vagy
rézgyürü körülbelül az összes ékszer, a mit mind a két törzs asszonynépe
kôznapi viseletképen hord.
Ünnëpélyes alkalmakkor persze:; inég egyéb is jârul ehhez, és pedig
mindenekelôtt a mellüket és nyakukat diszitik fel düsan mindenféle csilin-
geló, csillogô holmival. A mellékelt tâblân âbrâzolt nyak- és mell-ékszert a
taskenti bazârban vettem. Ezek régi darabok s egészen értéktelen anyagbôl
— sârga meg vôrôs-rézbôl ‘— vannak nagy fâradsâggal összeforrasztva. A
lânczok szemei felvâltva valôsâgos gyürük és kis szilkék, a melyeknek mélye-
désébe viaszszal üveg- vagy korall-gyöngyöket erósitett az ötvös. A kis
pajzsokon drótból vannak diszitmények forrasztva, kôztük hasonló môdon
megerôsitett kövek és gyöngyök, mig a kôzépsô függô boglârait gyôngyhâz-
lemezkék diszitik1. Sok kis^dândzsaalakü vert függô teszi csilingelôvé ezt
a czifra ékszert
Ennek az ékszernek eredete kétséges elôttem. Schwarz adatai szerint
Taskentben âllitôlag a szârt nöb is ezt hordjâk, de âltalâban kazak nói
viseletnek tartjâk. Jelenleg semmiesetre sem divat a szârt nôk között, mert
egyetlen egy üj darabot sem tudtam à bazârban felhajszolni. Jonoff kis-
1 ÎCizi szuïu tümmgc Babalarding. Arra ala szépek a Baba (törzs) leânykâi.
Kéléde thojm ademe tcwalarding. Jôl fest nyakukon a gyôngyhâzcsatt.
(Kazak népdal).
43*