a kazân ôsi alakjât az ôsapai hâzi eszközök között, még a legfélreesôbb
kara-kirgiz aulokban sem sikerült nyomâra akadnom. Ennek az okât politikai
kôrülményekben kell keresnünk. A mint a régibb tôrténelmi feljegyzések
bizonyitjâk, a khinai uralkodók a nomadoktól vaiò félelmükben megtiltottâk
a mongol és- turk eredetü nomâdok szâmâra a vas szâllitâsât, a mi alatt
természetesen elsô sorban a mindenféleképen hasznâlhatô kovâcsvasat kell
értenünk. E helyett a khinai ipar mâr a legrégibb idôkben iparkodott az
egyszerü öntöttvas-arüknäk piaczot szerezni a nomad népek között, söt
üjabb idöben az orosz ipar is különös sülyt fektetett erre a czikkre. igy
lassankint kihüztâk a talajt a benszülött ipar alól, mert réézben a hozzâvalô
anyag hiânyzott, részben pedig a jól szervezett kereskedelmi osszekôttetések
révén keletkezett eros versenyt az egyszerü hâzi ipar nem birta ki, Ìgy pi.
P r e z s ev a l s zk ij ügy talâlta, hogy a mongolok kizàrólag öntöttvas-üstöket hasz-
nàlnak, a melyeket Batuban khinai vasôntôde âllit elö. Igy nyomhattâk el
a kirgizek eredeti, sajât készitményü üstjeit is, azzal a külônbséggel, hogy
itt meg a khinait is kiszoritotta az orosz czikk, a mely részben Szibiriâbôl,
részben pedig az urali kohókból kerül elö, különösen Troiczk-bol. A kazân-éhoz
hasonló sors fenyegeti nemsokâra a benszülöttek kedvelt, karcsü, bâdog
kancsôjât, a kungân-1, a melyet még elég nagy szâmban lehet, eredéti nemes
formâjâban benszülött iparosoktól szerezni, de igen eros versenyre keltek
vele a hoZzâ hasonló, de sokkal, sokkal idétlenebb és csünyâbb öntött
holmik. Az Sglcsôsâg és a benszülöttek lustasâga, sajnos, biztositjâk ennek a
csünya tômegàrünak a gyôzelmét.
A divat-nak is jelentékeny szerepe van a bazârokban felhalmozott ârük
-âllomânyâra; igy pl., hogy csak egyet emlitsek, a kerek, szürke vagy barna,
mongol-khinai nemez-kalap üjabb idöben rohamosan terjed nyugat fêlé ; való-
szinüleg a bevândorlô dungânok honositottâk meg. Minden bazârban hatalmas
készleteket lehet lâtni, Szemirjecs keleti részében pedig a prémes kucsmâkon
Jtivül az összes többi eredeti fôvegfélét kiszoritotta a kazak-törzsek ruhatâ-
râbôl. Ha az eniber lâtja, hogy a pusztâk nomâdjai valamennyien ilyen
kalapban jârnak, megesküdnék râ, hogy ez eredeti nemzeti viselet, de a kalap
belsejébe feljegyzett khinai gyâri jegy azonnal elârulja az eredetét.
Természetesen talâlunk itt mindenféle stilust és ornamentikât, a melyeknek
•egy része régi indiai, perzsa, vagy khinai eredetü, s teljesen lehetetlen ma
mâr eligazodni közöttük; mâs részük üj keletü s az orosz okkupâcziô ôta
mint „európai izlésù^sajnos, legtöbbször „izléstelenségü“) ârü jutott be az
âzsiai müipari termékek kôzé. Egy szôval, az âzsiai bazârokban beszerzett
néprajzi anyaggal a lehetô legnagyobb ôvatossâggal kell eljâmi, s minden
itélet alkotâsa elôtt a legszigorübb birâlatot kell gyakorolni.
A keleti kereskedelmet âtlengô sajâtsâgos szellem nem fél a konkur-
rencziâtôl, hanem az egyes kereskedelmi âgak szerint az üzletek valôsâgos
negyedekké csoportosulnak, ügy, hogy â vâsârlô az összes készletet rövid
A lm A sy : Vândor-utam Azsia szivébe. 39