A második Ecskeli-tas betorkolása felett kónnyen járható, sekély gàzló
vezet át a Szàry-dzsaszon. Eppen arrafelé akartunk fordulni, a mikor az ùt
kanyarulatánál a szyrtfalakon hat eros huldzsàt pillantottunk meg, a melyek
fekve sütkéreztek a napori. A mint megpillantották karavànunkat, azonnal
felkeltek ugyan, de nem menekültek, hanem csak lassan legelészve, nyugodtan
vonultak a sziklafal pereme fòlé s eltiintek a plateaun.
Attei, a z ò re g „ ú tm u ta tó “ , m o s t ú ja b b b iz o n y íté k á t a d ta ú g y c so d à -
la to s h e ly ism e re té n e k , m in t in d iá n s z e rü , Cooper re g é n y a la k ja it is m eg sz é -
g y e n ító já r ta s s á g á n a k , m e ly e t a v a d a k te rm é s z e te irá n t b àm u la tram é ltó fo k b a n
ta n ü s íto tt.
„Uram, a kuldzsák odafenn nem iramodtak el, hanem àk’rim-ak’r'im
(lassan-lassan, óvatosan) váltottak tova. Nem mennek tehát messze,. leg-*.
feljebb 3-f|4 versztnyire, s én ismerem azt a helyet, a hol ismét lè fognak
pihenni. Ha neked úgy tetszik, itt helyben leteszsziik a sátorfánkat és azonnal
vadàszatra indulunk; biztosra veszem, hogy még ma elejted az elsó huldzsàt.“
Igy szólt Abuska, a nagyapó, mint a hogy a karavànban rendesen nevezték
ATTEi-t, s mivel a buldzsa elejtése úgyis vándorlásaimnak egyik fontos
czélja volt, minden hosszú latolgatás nélkíil elfogadtam javaslatát.
K e re s tü n k a folyó p a r tjá n a lk a lm a s h e ly e c sk é t, fe lá llíto ttu k h ev en y é 'b en
ju r tu n k a t, s v is s z a h a g y v a KoszTKÀ-t órizettil, mi tó b b iek , feg y v e rfo g h a tó
fé rfiak , Attei v e z e té s é v e l e lin d u ltu n k a v a d n y om à b a n .
Az Ecskeli-tas balpartjàn a z egyik oldalnyerget kovetve, festói mészko^
sziklàk kdzott méglehetós meredeken màsztunk fot egy vólgyszerü, hosszu
teknóbe, a mely a szyrt felszinét annak egész szélességében szàntja végig.
Innen egyenesen észak félé fordultunk s felkapaszkodtunk annak az elóre-
tolódott dombnak màgas és ugyancsak meredek oldalàra, a mely a szyrt-
plateau felsó részéból az emlitett teknóvolgy felé ugrik elóre. Vaiami félóràja
lovagolhattunk és már is meglehetósen magasra jutottunk,s|| mikor inkàbb
ósztònsz erüleg, mint véletlenül visszafordultam, hogy a mógottünk fekvó
térszint egy pillantásSal áttekintsem. Valósággal ósszeràzkódtam, S a meg-
lepetés hangos kiáltást csalt ki belólem, a mikor a pompás, páratlanul szép
panorámát pillantottam meg, a mely kristálytisztaságban tárult fol elbájolt
szemem elótt.
A szyrt-plateau árkai, sziklái és lapos lépcsói mélyen alattunk teriiltek
el, s szabadon pillanthattunk át ezeken, meg a Száry-dzsasz volgyén keresztül a
hófedte bérczek gigantikus falàig, à -mely kétszeres, sót hàromszoros kulisz-
szàban fdlemelkedve,, éppen^ velünk szemben kulminàlt a mindenek felett
uralkodni látszó, felséges Khan-tengri hatalmas csoportjàban.
Hiàba kisérleném meg ennek àz alpi pompának nagyszerüségeit ecse-
telni, mert a maga egészében oly nyomasztóan óriàsi, de egyszersmind oly
változatos és olyan pazar formagazdasàgban oszlik fel, hogy-semmiféle nyelv
együgyfl segédeszkozei nem volnának elegenddk annak ecsetelésére. Lehetetlen
kifejezést talàlni arra, a mit a szem is alig képes felòlelni, mert talán
átpillanthatjuk egy tekintettel az uralkodó benyomàst, de lehetetlen az egyes
részletek csodás pompáját kimerítóen végigszemlélni.
Mint valamiì finorn, fehér csipkeszovés, a mely a nyugodt égboltozat
kékjét gyengéden bleli kdrtil, úgy húzódik eló az Iir-tas, Terszkei-tau és a Kiiljfi
egyesült, végtelennek látszó láneza aí messze nyugatról. A lánczok a/Küliü-
tauban égbenyúló csúcsok és kúpok szornyñ tengerévé duzzadnak, míg a Száry-
dzsaszyn-tauban ismét lassankint enyhébb, lágyabb formákká sülyednek. De
ez a fai nem egyszerü ; ennek a vonulatnak rései kózott világosan fol lehet
isperni az Inilcsek-tau szakadozott csúcsait, sót ífnég ennek az óriásnak
gerincze felett is szabadon és. merészen tekintenek át messze délról az Ücs-
csat-tau havas ormai. Kelet felé mindinkább kozeledik egymáshoz ez a három
láncz, s még egyszer ezer és ezer orom :és csúcs téveteg tomkelegébe maga-
sodilàifól, mint vaiami viharverte tenger tajtékzó hullámai, ott, a hol végre
egyesülnek s egyetlen, fiatalmas: lánczezá olvadnak óssze. Ezután ' ismét
hosszú, végtelennek látszó, óriási csúcsokból osszerótt hegyvonulat kóvet-
kezik, a Muzart láneza, a mely a keleti látóhatár felé elvonulva, mind hala-
ványabb, mind finomabb kórvonalakkal — végre elenyészik a végtelenség
leheletszérü kódében . . .
Ott, a hol a lánczok egy csomóba ósszefutnak, annak az észbontó
osszevisszaságnak: a kellfisì kòzepén, széles hófehér talapzaton, mint vaiami
uralkodó a trónján, ott Ü1 a Khan-tengri karesú piramisa magányos, fenséges
nyugalomban, büszkén tekintve te a lábánál nyüzsgó hegytómkelegre, a
melynél kétszer, vagy háromszor is magasabbra emelkedik.
Temeszetes, hogy azonnal leugrottam a lóról, hogy vaiami szilárd
k6t6mbr6|> n y u |0dtan és kényelmesen merülhessek el a pompás panoráma
szemléletében, a ^ihez Attei adta nieg .a kelló mágyarázatokat.
A nap rendkívül tiszta, derült volt, s a ¡evegó oly átlátszó,, a milyen
csak Belsó-Ázsiában és a havasok kózt kiépzelhetñ ; élesen rajzolódott erre
a sótétkék háttérre az egyenlétes hó- és jégtakaró alá temeteti hegyvilág,
s: az ázsiai nap világosság-tengere olyan mély kék árnyékokat varázsolt a
vakító fényes hótómegekre, hogy az csipkeszerüen áttorottnek tetszett. Leg-
alább 160 verszt hosszan nyúlik el az a firnvilág, a melyet álláspontunkról
át lehetett tekinteni, és bármilyen hatalmas> bármilyen. nyomasztó ennek az
óriási bérczvonulatnak a tekintete, ezt a hatást mégis fólülmulja a részle-
leteknek dúsgazdag tomege, a melyben révedezó. tekintetünk sokáig hiába
keresi a kiigazodást, Itt van a Küljü-tau karesú, tü-hegyes piramisa, a mely
a Száry-dzsasz áttorését jelzi, itt van a. Száry-dzsaszyn-tau három óriási
esúesa, a melyek .szép formájuk tekintetében méltán sorakozhatnak a legT,
szebb alpi csúcsok mellé, itt vannak a Muzart-láncz tómeges és szornyü-
ségesen vad ormai, van itt glecser és jégtakaró, sok-sok kilométer hosszúságú,
a mely a sarkvidékre emlékeztet, de pillantásunk erról a sok pompás látni