r. A CHARATELEP ÁEIALÁNOS M()RFOL(')GTÁJA.
(A TELEP ALAKJA ÉS ANATÓMIAI SZERKEZETE.)
A Chara-tclcp szovettestet alkot, foltünö szabályos
tagoltsággal, a ruivel nem kis mértékbcn liasonlít
némcly magasabbraugú novény testéhez.
Tolcpónek fórésze a tòbbnyire liosszúra nynlt
lemjcUi (I. Tábla, ia , II. Tábla. la), melyet a
régibb és újabb botaniknsok egyaránt i-öviden
.s.-cí?-nak neveznek, de elég téveaen, m ert a telepos
novényeknek szárképletei nincsenek, teb á t a Cha-
raccáknak sem szabad ilyeket tn la jdonítanunk ;
meg kell ta rtan i az egyszerü tengehj (Axe) nevet,
a mely, ha valahol, itt van leg_jobban a helyén.
A tcngely aisó részén (végén) egyes csomóknak
(nodusok) nevezett helyeken, számos bosszabb-rovi-
debb, egysejtü, színtelen, tömlöt talá lu n k ; a más tc-
lepeseken is eloforduló g y o k é 'fo n a la k (rbizoidák)
ezek (I. Tábla 16, II. T. 16), melyek a víz iazap-
jab an eltei-ülve, nemcsak az egész novénytelepet a
talajhoz erösitik, hanem onné t .számára a kellö táp-
lálókot fel is veszik, teb á t ug}-anaz a feladatnk, mint
a Mobok hasonló szerveinek és a magasabbrangú
nóvények valódi gyokérkéifieteinek. Egyes buvárok
a Characeák gj'okérfonalait gj’okérnek mondják, a
mi csak úgy téves, m int az elöbbi is, m ert gyokere-
ket csak olyan novényeknek tula jdoníthatunk, me-
lyeknek edénynyalábokatmagában foglaló szárúkvan,
ilyen pedig még a Mobon sem fordul elo. Továbbá
g}'ökerekcn mindig tobbsejtü, endogén származású
képletck ertendök, már pedig a gyokérfonalak egy-
sejtüek, söt h a sejtfonalat is alkotnak, mindig csak
egyetlenegy felúleti fekvéssel biró sejtböl erednek,
teb á t miként a szorképletek, úgy ok is exogén szár-
mazásúak.
A tengely kózép és felsö részén szintén csomók |
vannak, melyek bol sürübben, boltávolabban követ- \
keznek egymás után, rendszerint azonban a ten- !
gely felso vége felé igen sürün állanak, sot a vég- i
csúcson — a tenyészókúpon — szorosan követik !
egymást, tôle lefelé pedig mindinkább, de egj’enle-
tesen távolodnak egymástól. E csomókon is oldal-
képletek erednek, a melyek már nem színtelenek,
nem is a talajban novekcdó tömlök, bauem zold-
színíí, tôbbé-kevésbbé raereven álló és a tengelybez
basonló szerkezetü képletek, melyek, minthogy a
tengely csomóján egy magasságban köröskörül suga-
rasan foglalnak belyet, sugarakniik neveztetnek
(I. Tábla le, 2, II. T. 1, 2, 3). A kik a Characeák
szárairól és gyökereiröl beszélnek, azok leveleknék
mondják. E gyñrüs állású sugarak tòbbnyire n a gyobb
számban jelenuek meg egy-egy csomón és
míg az egy magasságban lévôk szerkezet és nagyság
dolgában eg}’más közt csaknem mind egj’enlök,
addig a tengely csúcsa felé közeledök mindinkább
kisebbednek, fejletlenebbek, a csúcson levök pedig,
melyek a tengely tenyészô knpjára gyongéden rá-
simulnak, oly aprók, hogy csak nagyítóval észlelhe-
tök, elöbb óvatosan eltávolítván az óket elfedó,
lejebb esó csomókból eredóket. Valamint a ten-
gelyen, úgy e sugarakon is új csomókat lebet találni,
melyek azután ezeket is a tengelybez hasonlóan egyes
izekre osztják, vagy pedig szerkezetükón szintén
kétféle i'ész különböztethetö meg, nevezetesen am a r
említett csomók (nodus) és két-két csomó közt levó
részek vagy a osomókózók (internodium).
A sngarak száma egy-egy csomón a kiilónféle
Cbara-féléken különbözö ; öt a legkisebb szám s ez
a legritkàbb ; rendszerint b a t vagy nyolcz-tiz kép-
zödik, sót n éh án y esetben tizenöt is elofordul egy-
egy csomón. Allásirk a tengelyen váltakozó, de nem
soros, mivel a felváltva egymásután következö n o dusok
sugarai sem esnek egymás folé, hanem gyenge
csavarvonalban belyezkednek el a tengelyen, úgy,
hogy az egyes sngarak állása mindenkor képletben
iskifejezhetö. Legtöbbnyire az Via—Vis közöttinga-
dozik, mi an n y it jelent, hogy csak a tizenkettedik—
I. ábra. A melleksugarak és a kéreg különbözö formái.
S . Chara coronata.
a. nodus ogysoros mellék-
sugftr-koszorúval ;
¿). csupasz ¡nternodium-
részlet.
B. Ch. imperfecta.
a . nodus kótsoros oecllék-
BUgái-koszonWal ;
b. inteniodiurarészlet bià-
ny o s kéreggel (k .)
C. Ch. crinita.
a. nodus erösen fejlett két-
soros mellóksugár-ku-
Kzorúval ;
b. internodiumrészlet teljesen
iejlett, de caak ko-
zépsejtsorokbôl álló ké reggel
;
c. esoportosan álló tttskék.
D. Ch. fo etid a .
a. nodus kótsoros millók-
sugár-koszorúval ;
b. internodiumrészlet teljesen
íejlctt, bemélyesz-
tett, csekélyebb fejlett-
ségü kozépsejtsorokbôl
( k .) és kiemelkedo erô-
sebben kifejlett oldali
sejtsorokbül (m .) álló
kéreggel ;
c. görbitett egyenkéüt álló
tüskék.
E . Ch. ceralophijUa.
a. nodus, liàromsoros mel-
léksiigár-koszorúval ;
b. internodiumrészlet teljesen
fejlett kiemelkedo
küzépsojfsorokbél (k.)
és bemélyesztett oldnli
sejtsorokbél (m.) álló
ké r eg g e l;
tüskék.
F. Ch. fra g ilis .
a. nodus ké isoros mellék-
sU'’ár-koKZorúval ;
b. internodiumrészlet teljesen
fejlett kéreggel ;
k. küzcp sejtsorok;
m. oldali sejtsorok ;
n. a ko z épsejtiorok nodu-
(B. M io v la nyomán d-ô-szor
nngj-itva. A. C. 1>. E. F. rész-
ben természet után pyen^éu
nogj-itva).