rondeseii 5—G tagúak, az alsó I—3 tag jól fejlett
osoinóktól liatái'olt sugárkákat és ivarszerveket visel,
a tübbi pedig gyakran hosszúra nyúló, tóbbsejtü
végszelvényt alkot. Néha s iieni is oly ritkán eloforduló
eset az. hogy a sugarak elsÖ vagy legalsó
■2 tagjáuak van ugyan kérege, de a következö tag
vagy tagok, melyek még szintén ivarszerveket visel-
nck, m ár csupaszok ; ez jellemzo vonás és a faj meg-
Itatározása ily esetekben nem is marad kétes. A su gárkák,
úg}- mint a Chara fo d id á a , esak a sugarak
mellsö oldalán fejlödnek, a hátsókban esak m in t kis
szemolcsük jelennek meg, vagy még gyakrabban
csak mint apró kis gombalakú sejtok vannak jelezve.
Az ivarszervek egyenként vagy párosan fejlödnek a
sugarak alsó két vagy három csomóján; az a n th e ridiumok
küzépnagyságúak, kisebbek az oogoniumok-
nál. Az utóbbiak hosszúkás tojásdadalakúak, g}’ak-
rau csillagszerüleg szétálló rövid és tompacsúcsú
koronasejtekkel. Az oospórák barnásszínüek, felületükön
10—11 gyengén kiálló lécczel. 500—GOO ¡x
hosszúak.
Elöfordul sekely mocsarakban, tözeges helyeken
s más álló vizekben. Eg}’iiyári, kedvezö életviszonyok
között több éves is lehet. Kulturámbaii több
éveu át elég jól ta rto tta magát. Ivarérett telepek
már a tavasz végével jelennek meg.
Eormákban meglebetós gazdag faj. Általában meg
szokás különböztetni igen rövid s fejletlen tüskékkel
f f. sub in ermis) és erosebben fejlett, hosszabb,
eg}’onként álló tüskékkel biró formákat ( f. sub-
his¡iidae), a sugarak .szerint elálló, ósszehajló és
visszagörbült sugarakkal biró formákat {f. diver-
ijeiis, coiutivois et r e fra d u ) ath. Egy kiváló formája
a /’. Fontaiiesiann A B r . tsub. var.) ( ■= Chara squamosa
Desf. iu Flora Atlant. 1800), mely kis bokros,
roviden tagolt teleppel bír s föieg azzal tünik ki,
hogy a sugarak alsó internodiumai igen szélesek,
hengeralakúak vagy kiliasasodók, az oogoniumok
pedig nagy koronával b irn ak ; a koronasejtek e forman
hosszabbak s tompa csúcsaikkal csillagszerüleg
terjednek szét.
Chara gymiwphijUát gyüjtöttem Budapest kornyékén
a Bákos mezején, még pedig f. subinermisl ;
szórványosan fordultak elö egyes kisebb novénykék
a nagy kiterjedésü Tolypella-gyepek között. A riu s -
bnchi ¡urdo (Szepesm.) kornyékén nagyobl; töme-
gekben fordul elö egy kisebb völgy mocsaras rétjein
az erösen inkrusztált s7ibinerniis forma. A Gánócz
íSzepesm.) mellett g}-üjtött forma szép, világos,
zöldszinü, mészkéreggel niiicsen bevonva a /'. subi-
iw n u is A B r . majur roniiicens; sugarainak alsó
1— 2 vagy bárom tagja ogyos példányokon kéreggel
bír, a negyedik csupa.sz ; a kéreg c tagokon néha
hiányos is. a legtobbeken azonban valamennyi tag
kéregnélküli. A Chara gymnophyltá-múí sajátságos
formáját találtam Bá kosfalván egy k crt kisebb viz-
modenczéjében (1. Tábla) ; nevezetes cz toleg azért,
mert szép, sugártermetü tengelyének intornodiumain
helyenként a kózépsejtsorok és nem az oldali sorok
emelkednek ki, melyek gyengébb fejlüdósück.
E forma teb á t átmeneti alak a Chara contraria
gymnophylla formájához. Sugarai hosszúak, egészen
még legalsó tagjaikon is csupaszok ; az ivarszervek
jobbára 2 noduson foglalnak h e ly e t; az oogonium
nagy, csillagszerüleg széttcrjedÓ, tompa csúcsú korona
sejtekkel bir ; a sugárkák egyes nodusokon kisebbek
az oospóránál, másokon jóval kétszer is
nagyobbak, m in t az oospora. A mellék sugárkoszorú
többnyire megszakított, hiányos kisebb sojtektól al-
k otva; ku ltu ra a la tt is megtartotta oredeti saját-
ságait.
A rendelkezésemre álló gyüjteméuyekbol két.
eddig még nem közölt magyarországi termôhclyet
emlithetek ú. m. Balalun-füred kórnyékct és Bada-
pestnek délre esö vidékét. Elsö belyrol való a /'. tener-
r im a , condensata («in pratis turfosis pagi riríícs
leg. Simonkai» i8 7 3 ); az utóbbi helyen pedig elofordul
a /'. tenerior és /'. crassior («ad Pestliinum
versus Soroksdr leg. Simonkai» 1873). Mind a h á rom
formát B raun liatározta meg. (Herb. Simonkai).
Chara foetida A. Bii.
S y n o n ym á k ; lú ju P e tiin i fuc tidum .xiih cujiki ¡ypeiis C.
B a u h . (Proilr. K i2 3 l. l l i p in i n x fw t'n ia D i l lk n . C h a ra iiuijor
x a b oin crca J 'runUk V a ili- , Í.Vct. P a r is 1 7 1 9 ). C h a ra fu n icu -
la rix T h u i l l . (F l. d. P a r is 17991. C h a ra hatracho.'<¡i<‘n iia
T h u i l l . (u. o.). C h a ra ¡ ia /ii( la ta W a l lu . (Tra ct, d . Chara
A lg a vm ii g oii. A n n . b o t. 1.S15). C h a ra n d y a r ix ( L . ex. p .J
W a l lu . (u . o.) C h u ru m o n ta n a S c h lic ic h (Catal. H. 1 821).
(,'ha ra coUuhrnx A g . (S y st. A lg , 1 8 2 4 ). C h a ra lon tjib ra c te a ta
K ü rz , lin lle ic lie n b . F l. g c ru i. e.xciirs. 1 8 3 0 ). ( h u ra x trio la
K ü tz . lin F lo r a 1831.). C h a r a r e fr a c ta K ü tz . (n. o.) Ch a ra
utro rirc iix L ow e . (N o v it. íl. Mader. in T r an sa c t, o f th e
C anib rigd p b il. so c . I.s4 3 ). tjh a r a capeiunx l i . Mkyicu o x . p.
(P tla iiz en g e o g r . D o cum . in F lo r a 1 8 4 3 ). C h a r a ¡d d o .y iv r a
G a n t. (D io b ish e r bek . ostorr. Char. 1 8 i7 ) . C h a ra p o liis-
p e rm a K ü r z . (S p . A lg . 1 8 4 9 ). C h a ra c r is p a W a li-m . (F ö rsök
t i l l e u sy s t , u p p s tiilln in g af. v ä x t fa in ilj e u Char. 18.}3).
C h a ra s p h a n n o id n W a llm . (n. o.) C h u ru c o a r c tu ta W a l l j i .
(u . ü.) C h a r a fia llio id e s Giike. (F l. v . H a llo 18.ö(!). C h a ra
sem in u d a líiiT ¿ . (Tab. P h y c . 18.57). í7((t/vt chile tisis K ü tz
(u . o.) stb . C h a ra f o e tid a A, B r . (in F lo r a 1835).
Egylaki nóvény, rcndldvülien változó teleppel;
többnyire szürkés-zoldszinü vagy barnás-zóld, igen
ritkán tiszta, világo.s zöldszinü. Majd erosebben,
majd gyengébbcii inkrusztált és a szerint nagyobb ;
vagy kisel)!) mértékben torékeny. Kitkáliban találni
egyes nóvények telepét, bañera tolibnyire számos ■
telep nagykiterjodésü gyepeket vagy esetleg kisebb-
nagyobb fészkeket, tomegeket alkot. A tengely ;
kózépnagyságú, inkább vékony, mint vastag, majd 1
merev, egyenesen felálló vagy hoverö, felegycnesedo ¡
és utóbbi esetben nem ritk án a szomszédos tengo- :
lyokkel és ágakkal összevissza kuszált. Bekórgezése
tokéletes, a kéreg-sejtsorok száma kétszer annyi,
m in t a sugarak száma; a kózépsejtsorok gyeiigéb- ,
ben vannak féjlódve, m in t az oldali sejtsorok, miért ;
is az utóbbiak jobban kiemelkednek a tengely felületén.
Gyakran mind a kétféle kéregsejtsor csak- ■
nem teljesen egyenlö fejlôdésü, úg}- liogy iiyen-
kor igen nehéz, sot némely esetben lebetetlen biztosan
megállapítani, vajjoii a kérdéses novény Ch.
foetida vagy Ch. roidraria-e-, mert külalakilag és
egyéb tekintetben is ehhez áll legközelebli, söt az
utóbbin sem épen ritka eset. hogy a kéregsejtsorok
csaknem egyformák és a kozép sejtsorok sem erael-
kednek ki. livenkor rendesen más, alárendeltebb
jellemzo tulajdonságok felderítésébez látunk (pl. az
oospórák bebatóbb vizsgálásálioz), ezek azután a
dontók, és h a ezeket sem állap íth atju k meg biztosan,
vizsgálatunk eredményét kétesnek kell tekin-
ten ü n k mindaddig. a m ígmás alkalom adtaknr a két
faj közötti külónbségek egyikct a kérdéses nôvényen
fel nem találjuk. Tüskék a Chara-foetida tengelyén
gyéren vannak. legtobbnyire csak jelzik a kôzép
kéregsejtsorok gyengén vag}- erösebben szemölcs-
szerüleg kiemelkedo. isodiametrikus nodussejtjei.
A tipikus foetida alakokon a tüskék mindig a te n gely
barázdaiban állanak s ez a fajra jellemzö, a
Chara ro n trnriá-n. m in t cmlítve volt, a tengelynek
kiemelkedö élein foglalnak helyet. A Ch. fo d id a
tengelye többnyire gazdagon ágazik el. az egyes
ágak minden tekintetben megegyeznek a fótengely-
lyel. Az internodinmolc majd hossziíra nyúltak,
majd igen i-ovidek; erre nézve a változato.sság igen
nagy. A melléksugarak tóblinyire gyengén fcjlodtek.
két sorban foglalnak helyot a nodusok körül. A sugarak
száma egy-egy noduson G— 10 között ingadozik,
de többnyire 8 ; különbözö fejlódésüek, majd
igen rövidek, majd igen hosszúak, vagv hegves szog
a latt állanak el a tengelytöl vagy tóbbé-kevésbbé
abhoz simulriak vagy egészí-n elliajlanak töle stl».
Nodusainak száma 2—5 között változik. a jól kifejlett
nodusolitól liatárolt tagok mindig tokéletesen
liekérgezettek s fokozatosan rovidülnek; a sngarak
végszelvényct 2—4, toliljnyire lio.sszúra nyúló sejt
alkotja, közülök a legutolsó majd igen rovid, majd
az elözö sejtekbez liasonlólag hosszúra kinyúló.
A sugárkák épen iig}-, m in t a Ch. rOidrariá-n esak
a sugarak hasi oldalán fejlödnek ki teljesen. a sugarak
h áti oldalán többnyire csak m in t alig emelkedó
.szemölcsök maradnak hátra. A hasi oldalon levó és
az ivarszerveket környezö sugárkák viszonylagos
hossza szintén nag}’on válb>zik a különliözö formákon.
vagy hosszabbak az oospóránál vag}* rovideb-
])ck stb. Az ivarszervek egyenként vagy párosan,
ritkábban hármasan is fordulnak elö a sugarak n o dusainak
hasi oldalán. Az antheridiumok kozép-
nagyságuak, kisebl)ek az oogoniumoknál ; az utóbbiak
hosszúkásak, rövid, tompacsúcsú koronával
birnak. Az oospora legtöbbnyire sôtét barna, igen
ritkán foketoszinü, tojásdadalakú. mészkopenyi’éteg-
gcl bír, felületén 11— 1 4. kevésbbé élesen kiemelkedo
spirális lécczel. Hossza 410—5.50 ¡x.
A Chara-fodida a legkôzônségesebb s legelterjed-
tebb Chara-faj ; álló é.s lassan folydogáló vizekben
egyaránt elöfordul ; nag}'obb tavakban és mocsai*ak-
l»an csak a víz szélén találni. általában a sekélyebb
vizek fenekét vonja be, m in t p. o. kisebb raocsara-
kat, réti források lefolyását, árkokat, tözeges pocso-
Ivákat stb. Utóbbi helyeken gyakran vízzel sincs
borítva, hanem a levegön .szabadon tenyé.szik, de
ilyenkor rendesen igen erösen inkrusztált. A különbözö
termöhelyek természete szerint eg}- éves vag}-
tóbbnyári. Ivarzási ideje májustól októberig tart.
Formákban leggazdagabb Cbara-faj ez. 5’ala-
memiyi B iuaun megállapította nomenklaturája. a
telep jellemzo sajáto.s.<ágaitól kapja elnevezését.
I tt csak a legkozonségesebbeket említem ; a te lep
nagyságát megkülönböztetve. van /'. major,
f. minor és f. fiumilla. vastagsága szerint van f.
robnslior és /', lrn d la ; az internodiumok fejlettsé-
gét tekintve van f. dongala. f. rondensala és f.
ta.ra ; az inkrusztáczió szerint f. iiim isla ta . f. suh-
manda és f. tnnndn : a kéregsejtsorok minémüségét
tekintve van vag}‘ f. aegnistriala. csaknem eg}-enlö
kéreg.sejtsorokkal vagy /'. mdgaris. melyen az oldali
sorok g}-engén, de liatározottan t-melkcdnek a te n gely
felületén és f. rudis. melyen az oldali sejtsorok
oly erösen eraellcednek ki. hogy a kozép sejt