I'
I * .
oospóviík szintén csiráztnk, ñj nói ivarjellegü novénykék
keletkeztek és oospóníkat is termettek ;
igy ismetlödött ez évról-évve és jelenleg is tiszta,
konnyen és biztosan ellenóvizhetó k ulturám szintén
a szttznomzésnek koszoni létét.
A különbözö Chara-félék oospóráinak csirázó te-
lietsége különbözö. a legtobbeké évekig is o lta rt; az
egv’éveseké remlszerint egy évre, az évelókc több
évre terjed. Mindamellett nines Chnra-faj, melyben
az oospóra csirázó tehetsége századok, vagy épen
évezredekig eltartana, miként újabban egy kivált-
kép Magyarországon botanizál > florisztikus kovet-
keztetni vélte, ki egy órdekea Chara-faj tormôbelyét
csak ezen a niódon tn d ja mcgvilágítani es magya-
rázni.* Botanikai absurdum ez és mesebeszéd, m in den
tudományos alap nélkül.
IV. A CIIARA-FKLEK TELEPENEK ÉS ELEMEINEK
ÉLE’ri'ANA.
i
.\ Chara-félék mint tisztán vizi novények, élettani-
lag semmiben sem különböznek a hasonló körül-
mények között élo és elóforduló többi zöld moszat-
tól. Táplálkozásuk és gyarapodásuk ugyanazon tor-
vényeken alapszik; csakbog}' míg ott egyszerftbb
telep végzi nz élet funkczióit, addig itt a m ár ossze-
tettebb test különbözö tagjainak megvan a magok
külön életfeladata.
Mint valamennyi novénynek, úgy a Chara-féléknek
táplálkozási folyamata sem má.s, m in t a gyarapo-
dásra szükséges táplálékok felvétele. A talaj és kör-
nyékezet ad ta mái* cseppfolyós, teb á t könnyen fel-
veheto táplálék felvételére itt egv'részt a rbizoidák,
másrészt az egész telepnek csaknem összes felületi
sejtjei szolgálnak. A zöld moszatok többi családjain
itt-o tt vannak színtelen rhizoidképletek is, de nagy-
részt inkább a novények rógzítésére, az aljzatboz
való erosítésére, m in t a szükséges táplálék folvéte-
lére hivatvák. miért is rendszerint csekélyebb fejlettségüek
és gyaki-an csak apró tányéralakú diskust
alkotnak. A Chara-féléken az igen jól kifejlett rlii-
zoidképletek helyettesitik a gyokereket épen úg}',
m in t ^Mohoknál, m ert a nôvényt nemcsak a talajhoz
erösitik, hanem abban szétterjedvén, a szükséges
táplálék jó részét felveszik és tovább is szállitják a
novény forészét, a tengelyt alkotó elemekbe.
A rbizoidák mindig egyszerü, egyenletesen vas-
trtgodó, vékonyfalu, hosszú tömlök, melyek színtelenek
s nagvTészt plasmával és vízzel teltek ; csak
az á ta lakult rhizoidák az ügv’novezett bulbillák
mennek kivétel számba. melyek a nóvény felsöbb
részeiben gv'ártott tartalék tápláléknak tárbázául
szolgálnak, sot egv-es esetekben kozvetve új Chara-
novényeket is létesítenek.
A rhizoidáktól felvett táplálék a tengely legközelebbi
eknneibe kerülve, diffuzio u tján tovább szállít-
tatik ; ú tja sejtröl sejtre balad, végre a nóvekedés-
ben lévô részeklie. nevezetesen a telep és ágainak
csúcsát alkotó, még oszlásban lévô elemekbe, különösen
pedig sugarakba kerül, melyek, m int említve
volt, a tolop legfontosabb részeinek, az ivar-
szervekiiek liordozói. E helyeken a táplálék az új
meg új elemek képzésére illetöleg a m á r képzettek
gyarapodására folyton felbasználtatván, újabb meg
újabb szállítmányokkal helyettesíttetik, s míg ily
módon a gyarapodás belyein a diffuziónak folyton
zavart egv'ensúlya mindig belyre áll, addig a táplálék
felvételi helyén a beszerzés líj meg új erövel folyik.
De nemcsak a rhizoidák, hanem a tengelyek és
sngarak eg^'es elemei is bizonyos táplálék felvételére
valók, még pedig a vízben oldott állapotban eloforduló
táplálék az, mely a vízzel eg}-ütt vétetik fel a
sejtekbe ; itt azntán az asszimiláczió ismeretes folya-
m atán átesve, részint az elemek gj'arapodásárahasz-
n á ltatik fel, részint cliemiailag átalakítva, tovább
szállíttatik és m in t tartalék táplálék bizonyos sejtek-
bcn felhalmozódik.
A folyamat teh á t egészben véve ugyanaz, mint
valamennyi, víz a la tt tenyészô nôvényeknél, melyeken
testöknek vízbe merülö felülete jiasonlólag e
czélra is szolgál.
A tengely és sugarak összes sejtjei igen gazdagok
cblorophyllban, különösen a fiatalabb fcjlettségü
sejtek tartalm a a chloropbylltól csaknem egészen
zöld ; a nagj’obb, idösebb sejtckben a cliloropbylltar-
talom tetemesen apad s lielyét a kcményíto, m in t nz
asszimiláczió elsö látható s legnevezetesebb terméke
foglalja ol ; végre az igen fiatal, még fejlôdésben lévô
* S z e iie s i H ir n ö k X X V I I . é v i. 1889.
S3
sejtek fokép plasmával és vízzel telvék, cblorophyllt
alig vagy épen nem tartalmaznak ; ilyenek p. o.
a tenyészókúp vezér- és elsö szeletsejtjei, melyek az
ivarszervekkel egyetemben a telepnek IdplálL ele-
raeit alkotják ; a többi fóleg a telepet alkotó elemek
tápláló elemeknek is nevezbotók.
A táplálkozással karoltve jaro novckedés, valam
in t maga a táplálkozás és a vele rokon egyéb élet-
folyaraatok is ugyanazon tórvények szerint tortén-
nck, mint a basonló korülmények között élo töbiii
nôvényeknél. A Cbara-félékro a fénynek, bönek,
nehézségnek stl). ép úgy megvan a maga hatása,
m iut a többi nôvényekre.
Áltaiánosan ismert jelenség, hogy a fény csekélyebb
intenzitása a hosszanti nôvekedést rend-
kivülien elôsegiti. Sôtétebb p. o. àrnyékos helyeken
avagy nagyobb mélységben tenyészô Chara-félék szàr-
tagjai általában felette hosszúra nyúltak, úg}’ hog}’
tengelyök némelykor a három métort is meghaladja.
Hasonlólag igen könnyen megfigyelhetö jelenség a
Chara-félék nóvekedésekor a fény forrása folé való
torekvésok ; pozitiv heliotropismust árulnak el, a mi
igen jól látható az eg}'oldali megvilágításban tenyé-
szökön, különösen pedig ku ltu ra a la tt lévô Chara- \
novényeken. Míg a rbizoidák az igaz gyökerekhez
hasonlólag mindig pozitiv, addig a tengely m in d en kor
negativ geotropismusuak. Sajátságos és jellemzó
életjelenség a Chara-féléken a tengely torsiója, csa-
varodottsága, molyröl m ár volt szó. Ez élettani
jelenség a kuszó, tekeródzo tengelyeknek általános
jelensége, kivált m ereven vertikálisan felálló tengely-
képleteken azonban talán sehol sem található oly
feltünöen, mint épen a Chara-féléken. A jelenség
azon alapul, hogy az internodiumok kéregsejtjei
erösebben és tartósabban novekednek bosszirány-
ban, m int a tölük kói-ülzárt központi sejt, minek
kovetkeztében a k erületon és a czentrum között hizo- '
nyos feszültség áll elo, mely azután valamint a ke- '
rüieti sejtek spirális lefutását, úgy az egész inter- ’
nodium csavarodottságát okozza. Hogy az oldalágak
egyeiilotlen elosztásáiiak is része van a jelen- ¡
ségben, igen valoszínü ; legalább e mellett látszik
tanuskodni a kéregnélküli Cbara-féléknek jobbról |
balfelé csnvarodó tengelye. i
A Chara-félék egyes elemein több oly élettani
jelenség van, minóket vagy hozzájuk hasonlókat ,
más alsóbb vagy fclsóbbrangú novényeken csak r itkábban
észlolhetiii.
Mint ilyon életjelenség elsö liel}-en emliteiulö '
a plasma keringö mozgása (rotatioj, mely a Chara-
telep üHszes sejtjeiben a legtisztábban megfigyelhetö,
kivévén imént említett táp lált sejteket, teb á t részint
az alakító, részint a szaporitó, részint a tartalek táp lálék
tárliázáúl szolgálókat. A jelenség al)ban áll,
hogy a sejtek belsejélien lévô vastag pla-sma-réteg a
sejtfal mentón folytonosan áramlik oly módon, Ijog}’
minden egye.s részocskéje a sejtüreget ú jra és újra
mintegy megkerüli. Igen fiatal sejtekben, melyekben
a mozgás már raegindult, az egész tartalom ke-
ringésben van ; azonban a plasmának eg}- vékony
rétege a fal m ellett csakhamar nyugalomba jó ; itt
sorakoznak egymás mellé az idöközlien létrejott és
megzöldült chlorophyllszemcsék i.s, lévén ez a sejtnek
nyugalomlian levo, szorosan a falhoz fekvö
kiselib, vékonyabb plasma-rétege. E rétegen belül
terül el a plasmának legnag}’obb rétege és a sejt a
többi részeivel együttesen mindaddig végzi keringö
mozgásál, míg a sejt élete tart. Minthogy a plasma-
mozgAs e neme teljes kórforgás, teb át az aramias a
sejt egyili oldalán felszálló, a másik oldalán pedig
leszálló, onként következik, hog}’ a mozgás a fal felé
eso részében g}’orsabb, m in t a sejt közepe felé esö-
ben. A sejt másik két oldalának azon lielyén pedig,
bol a fel- és leszálló áramlásnak egymással érintkez-
nie kellene, ott a plasmának egy vékony rétege épen
teljes nyugalomban van és ez az a réteg, melyben
chloropbyllszemcsék nem helyezkednek el és mely
ennélfog\-a úgy látszik a szemlélônek, m in th a színtelen,
hosszú csík v olna; a plasma közomhös Oiíkjá-
n a k (Iiidifferenzstreifen) nevezik. A közömbös csík a
sugarak internodialis sejtjeiben tòbbnyire egyenes
irányú, a tengely és ágainak hosszú internodialis
sejtjeiben ellenben tóbbé-kevésbbé spirális lefutá-sú,
lévén az egész internodium is csavarodásban. Leg-
szebben látni a plasma feliéres közömbös csikját a
kéregnélküli hosszú inteniodiális sejteken, kevésbbé
jül vagy épen nem tisztán a kéregsejteken. különösen
mikor faluk csaknem átiátszatlan a mészlerakodás-
tól ; sohasem vehetö ki az inkább isodiametrikus
csomósejtekben, hol a plasma nyugalomban lévo
fali rétege is felette vékony lemez és az egész chlo-
rophylltartalom csaknem be van ágv’azva a keringö
plasmába. Alacsonyabb liofokon a plasma keringése
valamennyi sejtbeii lassúbb, mint a maga.sabbon.
m ert a hö gyorsitja a plasma mozgását; általában
úgy a maximális valamint az optimális és miiiimális
böfok batása a különbözö Chara-féle nôvényekre
nem igen ter ol, banem valamennyin csaknem tel