csomólíból.» J Írrtt is tOjosfii frjlett oospúnít ogy
magam gyüjtésíi iiiivéiiy™ sem talállam. A sngárkáli
esak a suganik iiasi ohlaláii fejlodiiek lí— 3—4 sziím-
ban. oly hosszúk vagy kevéssel hosszabbak. m in t a
vegszelvéiiynok egyes sejtjei, vastagságiik is azoké-
val teljesen megegyezik, államióan tomiavógttek.
A felsö luxlnson i-omlszcrint kcttosóvel elofonlnló
sugárka villaszerülcg áll el a sugártól, úgy hogy az
ntuhhi e.sakncin villásan clágazóuak látszik.»
A remlelkezésemrc álló gyüjteméiiyekbcn Ch.
conlrnria .[¡ir. Iiuila¡nvt kôrnyékérôl a k d cn fó h li
nuna ágból való, leg. D ie t z determ. auct. (1885 in
herb. Dietz), továbbá Ó-Iìiiddról a löpormalommil,
leg. S im o n k a i determ. ,1, Jiranii. (1878 in herb.
Simonkail é s Citbiifsml. leg. S im o n k a i , determ.
auct. (in bei-b. Simonkai).
Chara intermedia A. Bn.
S y n o n ym á k : C h a n Im p id a r a r . a r a c ili, .As. C h am
a a d m la t a K o t z . (P h y c o l. g e n . ISI.,'!). C h a ra p a p illa s a K C ta.
{Ph y co l. gei-m. h s k il . C h a ra h is p id a ra r . a n d f o la t a E n ii
(D e iils ch l. Ci-ypt. Id o r . 1S-4IÍI. C h a ra in te rm ed ia .1. Bn.
(Consp. Char. enr. Í8 6 7 ).
Egylaki. Telepe különbözö nagy'ságú, majd na-
gvobb, majd kisebb, külalakilag még legjobban
hasonlít, a Ch. Im p id a kisebb formáihoz, szür-
készôld vagy tiszta, világos, sôtétzôldsziiiii, a m int
inkrusztáczióval bír vagy egészen ment tole. A te n gely
majd vékony, majd vastag, mereven fel-
áll(í vagy h a jlo tt; gyérebben ágazik e l; iiiternodiii-
mai többnyire hossziira nyiíltak, söt egyes formákon
rendkivül bosszúak. A tcngely bekérgezésc egészben
véve a Ch. contrariá-éhoz hasonlít, itt i s a kozép kéregsejtsorok
csak igen gyengén, vagy cppen nem
emelkednek az oldali sejtsorok folé. Az internodin-
mokon keletkezö tüskék majd fejlettlenek, szemölcs-
alakiiak, majd bosszúak, vékonyak, tüalakúak és
akkor vagy egyenként, vagy esoportosan képzódnek.
A nodusok vastagok, különösoii az alsók erösen fel-
duzzadnak. A melléis siigárkoszorü kétsoros, á lta lá ban
erosebben fejlett elemokböl áll, m in t a Ch.
conírariá-ó, sSt némcly idetartozó forman az egyes
melléksugarak tetemes hosszaságot ¡s clérnek. A sugarak
száma 8— 10 a tengely felsö csomóin, az
£ j e le n s é g e t m á s Cha ra -fa jokon ¡a á sz lo ltem p l. a Cheira
r a r a ,la ta Z C . -m { i ñ . ábra O ). O v e s t o » i s é s z le lte a A’iír ifa
syru:ar¡>á-n (B o t. Ctrlbl. IV . k.).
alsók gyakran már su gáriiélküliek. 7—9 tagúak,
I hüHszuak vagy igen roviden, ívesen elállók vagy
üsszeluijlók ; csonióik száma hol kisebb, bol nagyobb,
többnyire 1— 4 ; a tölük Initárolt internodiumok
rendszerint teljesen bekérgczcttek, ritkábban már a
második csupasz. A sugarak végszelvénye majd liosz-
szúra uyült, majd rövidebb, 3—5 sejtü. A sugarak
csomóin a sugárkák köröskörül fojloduok, de a b á tsók
mindig kisebbek, m in t a mellsö old ilon állók,
söt némelykor csak m int kis kiálló szemölcsök jelennek
meg. Az ivavszorvok ogyonkcnt vagy párosan
jelennek meg a sugaiak ¡ilsó kct vagy bárom csomóján
. Az antheridiumok mindig kisebbek az oogo-
n ium n á l; az utóbbiak koronája kis tompacsúcsii sej-
tokböl áll s egészben vévc kis küpidomot oit. Az
oospórák nagyok, mószkopouyróteggcl birnak, sôtét
bai-naszinüek, felületükön 10—12 kiemelkedö lécczel.
Vastagságuk körülbelöl 550 g . , hosszúk 700__
770 g .
Mélyebb vizekben pî. tavakbau s nagyobb mocsarakban
tenyészik. Tobbnyári, kitartó, a mennyi-
bon a tengely alsó, erôsou feldu-zzadô csomói mindig
áttclelnek és az új vegetáczió beálltakor új telepeket
létesítenek. Iv arérett telepeket egész nyáron és még
összel is találni.
Formait nagyobbára a tüskék fejlettsége szerint
különböztetik meg ; leguevezetesebbek a f. papulosa
és /■. aculeata. Van azután /', Aga rd h ia n a A I h \, melyen
a tengely igen hosszúra nyúlt, tiszta zöldszinü,
nem inkrusztált, szórványos tüskékkel és hosszú végszelvényü
sugarakkal, az utóbbiakon csak 1—2, r itkábban
3 internodiumnak van kérge, egyes csomóin
köröskörül sugeárkák fejlödnek s a mollsök jó val
hosszabbak, m in t a bátsók.
Magyarországi termöhelye az irodalomban mind-
eddig nines felvéve.
A f. A g a rd h ia n a Budapesten a ÍAikdcs-fihrdó
melegvízi tavában fordul elo. Ugyanott a mélyebb
lielyek fenekén hatalmas gyepeket alkot ogy szcrke-
zetileg hozzá hasonló, do külalakilag lényegesen eltéro
másik formája is, a f. Um ma lis n. f., mely fóleg
azzal tünik ki, hogy igen hosszúra nyúlt tengellyel
bír, alsó részében az internodiumok igen hosszúak,
felsö részében rövidebbek, a sugarak kicsinyek,
mcgrövidült végszelvényeikkol ívesen a tongelyre
ha jlanak és ily módon z árt örveket alkotnak oly
annyira, hogy csak m in t nagyobb tengelycsomók
tünnek fel. A melléksugárkoszorú igen erösen van
kifejlödve.
Simonkai gyüjteményében a Ch. iidermedia f.
aculeata incruslá-iéX találtam 7‘í.’/iá?'megyéb0l. («E li-
mosis «Kubikii, propc ojipidum Krcsi 186H leg.
T ausciikri), determ. auct.)
Chara polyaeantha A. Bit.
S y n o n ym á k ; C h a n i h i y ú d a T h u ili.. (F l, cl, P a r is 1799).
C h a ra p e d u iic id a ta K ütz. ( in F lo r a - 1 8 3 4 ). C/i. xiiandiilii-
¡dojUa K ütz. (P liy co l. g e n . 18431. Ch. b a ltic a v a r. f a x tiy ia ta
H artm. (S k a n ilim iv ien s F lo r a 184G). Ch. h i.y d d a r a r . daxij-
a c u n th a H ¡w iid u c r in ita A. B e . o lim . C h a ra puiija vanth a
A . B k . Cliar. enr. 18(i7).
Egylaki nôvény. Tolepe kózépnagyságú, világos
vagy sôtétebb zoldszínü, többnyire mészkéreggel
biró. A tengely inkább vékony, hosszabb s rövidebb,
alacsony is lebet, ren d szerin t egyonesen felálló. Tokéletesen
bokcrgezett. A kéregsejtsorok közül a kozép
sejtsorok erosebben ki vannak fejlodvo s tobbé-
kevésbbó emelkednek ki, nodusaiból hosszabb, serte-
alakú, begyes tüskék fejlödnek, melyek rendszerint
esoportosan állanak, miért is az egész telep különösen
felsö részében sürü, tüskés felületü (innen
nevo polgacanlha). Némelykor igen gazdagon ágazik
el, az ágak legtöbbnyire csak a legalsó csomókból
erednek és olykor az egyes tclepeknek bokros
külsöt is kölcsönözhetnek. Az internodiumok majd
hosszabbak, majd rövidek, de sohasem nyuInak
igen hosszúra. A mellck sugárkoszorút két sorban
elhelyezkedo, jól fejlett, a tüskékliez hasonló alakú
sejtek alkotják.
A sugarak száma 6—8 egy-egy csomón, hosszúra
nyultak és a rövid végszelvényt nem számítva, ö.sszes
tfigjain teljesen bekérgezettek. A végszelvényt gyakran
csak egy rövid, kihcgj’ezett csúcsú sejt alkotja.
A sugái-kák a sugár minden csomóján köröskörül
fejlödnek, hosszúak, vókonyak és hegyes csúcsban
végzodnck, mindenkor az oospórák bosszát jóval
megbaladják. Ilitkábban cgj'enlö nagj’ságúak, ren desen
a hátsók valamivel rövidebbek, m in t a liasi
oldalon lévôk. A sugárkákat tekintve, a faj iiagj’on
hasonlít a Ch. hispida némely alacsonyabb formájá-
boz. Az antheridiumok kicsinyek, rendesen egyesével
jelennek meg a sugarak alsóbb nodusaiu. Az
oogoniumok nagyok, tojásdadalakúak, számuk egy-
egy sugárcsomón egy. Az oospórák nagj-ok, to jásdadalakúak,
erösen kiemelkedö, 10—12 spirális
lécczel.
Egyaránt jól tenyészik édes és félig sósvízben,
leggyakorihb termöhelyei kisebb tavak, árkok s más
álló vizek. Egynyári. Ivarérett telepeket oge.-ij? nyáron
á t találni.
Eormákban szegénycbb faj. A telep nagyságát te kintve
van f. lu.rior ós f. humilior.
A ’ú eddigi irodalomban egyetlenegy inagyarországi
tcrmóhely van felvéve : Biidapesl-nA, réti mocsarak-
ban a ¡iákos mezcjén BoRu.ís-tól (Synibola: ud pteridogr.
et Cbarac. Ilungariæ in Verhandl. d. zool. bot.
Ges. in Wien 1875 é.s «Biidapcstnek és kôrnyékének
novényzete» 1879). A nôvényt B r a u n liatârozta
meg, de kétesen liagyta: «nisi forma .species pra^ce-
dentis» (sc. Ch. hispida).
Magam Budapest kornyékén seliol sem találtam.
Chara gymnophylla A. Bit.
S y n o n ym á k : f.'hara fu e tid a ß . rjipiniophyUa A. B k (.Ann.
sc . n a t. 1834). C h a ra (¡¡pimuphiilla Ah ie rien six '^t'TZ. iFXiyccii.
g en . 1 8 4 3 ). C h a ra j'o c tid a a . g ym n o c la d a G a s t . iD ic b ishe r
b ek an n t, ö ster r. Charac. 1 8 4 7 i. C h a ra ¡/ym iu iph y lla A. B r .
( in H o r a 1835).
Egylaki nôvény. Telepe kózépnagyságú. minden
tekintetben a Chara foelidd-choz hasonló, többnyire
világos zöldszinü, inkrusztált, de vannak egész
tiszta, mészkéregnélküli novények is. Leginkább
kisebb-nagyobb gyepckben fordul elö, ritkábban
szálanként más Chara-novényok között is. Tengelye
vékony, bajlékony, majd hosszúra nyúló, majd igen
alac.sony, felálló és hevero, fcdegyenesedü. Tokéletes
kéreggel bír, a kéregsejtsorok közül az oldali sejtsorok
erosebben fejlödnek, de azért csak alig vagv'
igen gv-engén emelkednek a kozépsejtsorok folé ;
gyakran mindkettö csaknem egv’foraia fejlôdésü.
A kéreg tüskéi többnyire kicsinyek, egyenként
szemölcsök alakjában jelentkeznek a némelykor alig
kivehetö barázdákban ; ritkábban hosszúra ny ú ltak,
tompacsúcsúak és visszagörbültek, a kéreghez
simulóle. Néba igen gazdagon elágazik. különösen
midön sürü gyepeket alkot. Internodiumai majd
hosszúra nyúltak, majd rövidebbek. A csomók bol
erösen, hol gyenyébben fejlett mellék sugárkoszoru-
val birnak. Néhol a melléksugarak kcttos o rre helyenként
liiányos is, úg}- hog}- csak eg\- folfelé vag}-
Icfelé irányuló melléksugár ju t fejlôdésre, a párja
pedig egészen elmarad : má-skor meg rendetlentíl
foglalnak helyet a sugarak alján és látszólag sziiitén
megszakított koszorút alkotnak. A sugarak száma
9— 11. többnyire hosszúra nyúltak és arról neveze-
tesek, hogy eg}-es internodiumaik egészen kéregnélküliek,
csupaszok (innen ü íaj n e \e gijmnophnUa),