ésupiiHzláhú ágak, úgy ágelótelepek is keletkezhet-
nek, és igy küzvetve szintén létesítoi az nj tele-
peknek.
b )Iv a ro s szaporodás.
Ak ivarszoi'vck fojlfxlóao és azorlcozc-to, a tormékenyités folyaiuata
és az oosporii Icéiizodóso.
Az ivartalan szaporodásnál jóval elterjedtebl), az
üsszos Chara-féléknél általános az oospóra u tján való
szaporodAs, mely csaknem kizárólag mindig az ivar-
zási folyamat terméke.
Az ivarszervek, antheridiumok (hímivarszervek) és
oogoniumok (nöi ivarszervek) mindig a sugarakon
fejlödnek és pedig egy és ugj'anazon novényegj-énen,
a nóvény egy és ugyanazon, vagy különbözö csomóin,
m int az egylakiaknál (monoicns) vagy pedig
különbözö novényegyéneken, m in t a kétlaki (dioicus)
fajoknál.
Az antheridiumok gombalakúak (14. ábra 1\ és 15.
ábra i), F, G), nébol egy kis nyélsejten, nébol koz-
vctetleníil a sugár csomóin foglalnak belyet ; olÖbbi
esetben mindig végállásuak, azaz a sngár vagy
sugárkák utolsó sejtjének (csúessejt) helyén képzôd-
nek és akkor meddö, azaz antlieridiumokat nem
viselö sugárkákkal vétetnek kórül (17. ábra A , C és
18. ábra) ; az u tóbbi esetben az antheridiumok mindig
egy sugárkát helyettesítenek és a sugarak basi oldalán
fejlödnek (20 ábra A , C). Egy-egy csomón az
antheridiumok száma különbözö leh e t; vannak
Chara-félék, m elyeken csak egyetlenegj^ antheridium
foglal belyet a sugár illetöleg sugárka csomóján és
vannak Chara-félék, melyeken kettö söt kettônél több
is fejlödik egy-egy csomón. Nag\'ságuk is változó ;
á ltalában a kétlakiakon az antheridiumok jóval
nag}'obbak, m in t az eg5daki alakokon s elóbbieken
mindig több apermatozoid is képzódik, m in t az utób-
biakon.
Az antheridium mindig egyetlenegy sejtböl veszi
e redetét ; e sejten egy kis kiemelkedö dudora van,
melyet egy a tengeiyére merölegesen esö fal csakhamar
két új aejtre oszt fel, egy kisebb alapsejtre és egy
nagyobb egészen kiálló sejtre, az antheridium tu la jdonképi
anyasejtjére (14. ábra A é s 15. ábra E). Míg
az utóbbi sejt erösen legömbölyedik és tetemesen nö,
addig az alaj)sejt liosszautiirányában erösen kinyúlik,
sót felsö végévelaz antheridium gómbaJakú anyasejtjé
t belioi-pasztva, annak a kozéppontja felé irányul,
minek kovetkeztében a zt mindinkább elfedi, sÖt végre
csak kis alsó részlete látszik ki belöle ; ritkább ese- I
tckben az alapsejt oly hos.szúra nyúlik ki, hogy
mindkét sejtet tisztán ki lehet venni. A gombalakú
anyasejt a kellö nagyság elérte u tán mindig újabb
osztódásra készül, az alapsejt ellenben vagy már
állandó sejtté alakul át, vagy pedig elöbb szintén
még egy h a rán t válaszfal két sejtre k ü lo n íti; ezok
közül azntán az alsó, a tovább nem igen növekedö,
korongalakot öltö sejt ¡lyélsejl nevet kap, a felsö,
erösebben palaezkszerüleg kinyúló sejt ellenben meg-
marad alapsejtnek. Az alapsejtet ilyenkor az anthe-
ridium gombalakú anyasejtje egészen elborítja és
csak a nyélsejt marad szabad alsó felében. E két
sejt színre nézve is eltér, m ert míg a nyélsejt m in dig
cblorophyllt tartalmaz, teh át zoldszínü, addig az
alapsejt a plasmában beágyazott piros szemcséktól
piros szinü. Az antheridium gombalakú anyasejtjét
elöször egy meröieges fal két félgómbre osztja
(14. ábra B), erre m indkét sejtet egy-egy, ezen elsö
falra merölegesen esö új fal újabb két sejtre küloníti,
minek kovetkeztében az egész anyasejt négy
gömbnegyedre oszlott. Ezntán mind a négy leány-
sejtet az elöbbi falakra ugyanesak merölegesen eso
fal ismét két-két új sejtre, vagyis összesen nyolcz
sejtre azaz gombnyolczadokra osztja, melyek közül
négy felfelé, négy pedig lefelé az alapsejt felé esik.
A négy felfelé esö sejt szabad felülete gombhárom-
szöget ábrázol, a négy lefelé esö sejtnek pedig nines
szabályos hái’omszogü felülete, mivel ezen az oldalon
az alapsejt eredetileg behorpasztotta az antheridium
gómbalakú anyasejtjét és így mind a négy alsó sejt osz-
szeér0 ha rmadik csúcsa ép a behorpasztás kovetkeztében
letompul. A nyolcz s ejtkevéssellétrejotteután ú jra
oszlik és pedig a gömb felületével p árhuzamos falakkal
(14. ábra C és 15. á b ra A), minek tizenbat azaz
nyolcz lapos külsö kerületi és ugyanannyi gömb-
nyolczadot alkotó központi sejt az eredménye. A kerületi
sejtek ezentúl nem osztódnak, banem a nyolcz
kozponti sejtet ugyanesak a felülettel párhuzamos
falak basonló módon ú jra két-két sejtre külonítik
(14. ábra Z) és 15. ábra B), minek kóvetkcztébcn az
egész anthoridialis gomb végre huszonnégy sejtböl
áll, melyek kozül a nyolcz legnagyobb a gömb külsö,
a nyolcz kisebb a gömb közöpsö és a nyolcz legkisebb
sejt pedig a gömb belsö rétegét alkotja. E hn-
szonnég}' sejt létrejotte n tán az antheridialis gömb
erösen kezd növekedni; a nyolcz külsö sejt különösen
szélességi és bosszanti irányban kezd terjedni,
vastagsági irányban podig aránylag alig gyarapodik.
Eleintén e sejtek chlorophylltartalmuak, teh á t zoldszínüek,
külsö faluk egészben véve sima felületü;
azonban a falak külsö felületén csakhamar ránczok
támadnak a sejtek kerületétôl sugaras irányban,
melyek a báromoldalú sejtfal kozéppontja felé
mindinkább elsimulnak, úgy hogy e helyen a sejtfal
még ezntán is sima felületü marad. E helynek megfelelóen
a sejtek belsö fulához a kôzépsô réteg sejtjei
illoszkednek. Ezen ránczok a sejteknek sajátsá-
gos külsöt kölcsönöznek, a mit m ég inkál)b novel az
a nagy mennyiségü piros, szemcsés festoaiiyag,
A. Finta! tongely hosszmetszote liét s
gávrai, melyek kdziil az idüseLbik esúca-
aejtjébôl antlieridiumot fejle.'zt.
IÌ. Fiatal niitberidium a fejiodés elso
stádiumában.
C. és /).-u é l az anther. íokozato.R tn-
vábbfejlódése ; a gömlmyolczadok elöször
külsö kerületi és belsö kozponti sejtekro
oszlottak é s nz utóbbiakból már a ko-
zépsejtréteg is keletkezett.
E . Egy még fojlettobb antheridium op-
tikai átmetszethon.
F. Fiatal oogoninm optikai átmet-
szeten.
6 . F ejlettebb oogoii. opt. átmetszetben,
az oogonium csúcssejtje nlján egj- sejtet
Fil&rszky, Cbfkra-félék.
14 ábra. A Nitella flexilis ivarszervetuek fejlôdése. Sachs rajzai nyomán.
f x .) Rzelt le, mely nz oogonium caomó-
jához csatlakozik.
H. Oogonium még elürobaladottabb
stádiumban, a kéaôbb pe tévé (p .) alnkú-
Inndó csúessejt alján egy második a eso-
móboz c sa tk kozó kis sejtet ( y . ) sz elt le.
J . Fiatal oogonium, melyen a kéregsejtek
már balra esavaroduak.
A'. Teljesen kifejlett authoridium.
7/ Manubrium a spormatozoidákat lé-
te.sito egj'szerü sejtfoualakkal.
•V. Fia ta i anther, sejtfouálrészlet osz-
lásban lévo sejtekkel (550-szer nagyitya) ;
N. kifejlett author, sejtfouálrészlet érett
spermntozoídákkal (550-szer nagyitva) ;
O. spermatozoidák (550-szer n .);
P. teljesen kifejlett oogonium.
Mindenütt t. tengely; r, tenyé.szó
kúpja s. idü.sebb — s.' fiatalabb sugár ;
n'. a sugár alapesomója, i', elsö internodiuma,
n. elsö nodusa. a„ elsörendü
sugárkák; a. antliei-idium ; i. az antli.
alapsejtje, mely késóbb egj- alsó éa felsö
sejtre oszlik, az also marad nyélsejtnek,
n feLsöbö! lesz az anth. pnlaczkalaku
alapsejtje : se. pajzs.sejtek ; m. manubrium,
y . gömbsejtek, g', má-sodi'endü gömbsej-
tek, / . a spermatozoidák anyasejtjei al-
kotta anth sejtfonalak ; o. oogonium ;
>12/ . az oog. nyélsejtje ; es. az oog. csomósejtje
; v'. az oog. csùcsaejtje; *. ké-
regtömlök, k'. koronasejtek, p. pete.
I f