t i l .
J'*
ih
(»7 A teugüly toljuöüu bokúrgezott, a su- ^
garak kéreguélkiUick, vagy csak az i
altìó és logfoljobb még a másoclik tag '
kéreggel biro ; mindkét osot gyakran ■
egy és ugyanazon csomó sugarain j
észlelhetó ; az ivarszervek kcvoggel j
biró és kéregnélküli tagokon jelont- I
kezuek.
I « ) A hátsó sugárkák igon fojletlenek, |
mintegy jelezve vaimak isodia-
metidkus, ki nem emelkedo sej-
tekkol ; a kozép- és oldali kéregsejtek
egymás közt egyenlötlen
(dl. ijijiinioplii/liu A. B r .
1/9) A hátsó sugárkák csak kevéssel
rövidebbek a mellsoknél ; a kózép
és oldali kéregsejtek egymás közt
(.di. Kokeilií A. Br.
Ib ) A tengely és sugai-ak is jól kifejlett
kéreggel bíruak, csak a sugarak né-
lu'tny meddö tagja olykor kéregnélküli.
l a ) A tüskék igon fejietlenek, egyenként
állók, vastagok, rovidek
vagy egészen hiáuyzók. Az oospórák
kicsinyek.
2a) Az antheridiumok és oogoniumok
ritkán fordulnak elo
egy és ugyanazon sugár no-
dusiín, hanem rendszerint a
eugái’ külonféle nodusain,
egymástól elváltau keletkeznek.
Ch. Ilahenhorstii A. B r .
2b /Az antheridiumok és oogoniumok
a sugár ugyanazon
csomóin együttesen keletkeznek.
2 a / A sugarak hátsó sugárnem
isodiametrikus, a
csomóból ki nem emelkedo
kis sejtek alakjá-
bau állnak elo. Az egész
telop kozépnagyságú.
(di. fvclkla A. B r.
2,9/ A sugarak hátsó sugárkétszer
háromszor oly
bosszúak, mint ezélesek.
Az egész telep vaskos,
rideg.
(di. crasHicanlis S chl eic h .
ß ) A tüskék erösen fejlettek, hosz-
sziiak, egyenként és esoportosan
vagy csak esoportosan állók. Az
oospórák nágyolc.
2 a) A tüskék esoportosan állók.
A sugárkák a sugarak no-
dusain köröskörül csaknem
egyenlö hosszxiak. A telepon
nines inkruBztáczió.
(di. hoi'i'iihi. W ä h l st .
2/)/ A tüskék egyenként és esoportosan
állanak. Asugárkák
a sugarak nodusainak hátsó
oldalán félszer vagy még sokkal
rövidebbek, mint a hasi
oldalon. A telep mindig erösen
iukruezált.
2 a ) A kéreg kozépsejtsorai
nem egyenlö fejlettsé-
güek, az utóbbiak alig
emelkednek ki.
Ch. hispida A. Br.
2,9) A kéreg oldalsejtsorai
sokkal erösebbek, mint
« g y
hogy az utóbbiakat az
elöbbiek csaknem egészen
elfodik.
Ch. nidis A. B r .
r ) A kéregsejtsorok száma háromszor oly nagy,
miut az öket létcsíto nodus sugarainak száma
(Tnplosiichne A. Bi¡.).
a ) Kétlakiak. ( Dioccae.).
Icr/A telep tengelye jól fejlett tüskék-
kel bíi-.
I a ) A telepnek alsó, az iszapban el-
terjedo részén egysejtü bulbillák
képzódnek. A mellsö sugárkák oly
bosszúak, miut az oldalt állók, a
hátsók jóval rövidebbek.
(di. aspera ( Deth.) W il l d .
1,9) A telepen bulbillák nem képzod-
nek. A sugái-kák a sugarak nodusaiu
köröskörül megjelennek, de
a mellsó'k rövidebbek, mint az
oldalt állók.
Ch. ijalUoides D. C.
Ib) A telop tengelye tüske nélküli.
1 a ) A kéregsejtek igen vékony falúak,
a tengely vékony, hajlékony, in-
krusztáczió nélkül s csaknem átlátszó
; a telepnek alsó, az iszapban
elterjedÖ részén többsejtü,
operhez hasonló bulbillák kóp-
zodnek.
Ch. fragifura D u r .
1,9/A kéregsejtek vastagfalúak ; a
tongely vékony, do merov, csekély
inkruaztáczióval, fényos felületü ;
bulbillák nom képzódnek.
(dt. connivexis S alzm.
¡9) Egylakiak. (Moiioecac.).
1 u / A tengely hosszú, vékony tüskékkel
megi-akott ; a sugarak nodusai körös-
körül jól fejlett sugárkákat viselnek ;
az oospóra világos barnaszíntí.
Ch. teindspina A. B r .
1 b / A tongely tüskenélküli vagy csak kis
szemölcsökkel biró ; a sugárkák csak
a sugarak hasi oldalán keletkeznek,
a háti oldalon csak kisebb-nagyobb
szemölcsök vannak ; az oospóra fe-
kotoszíuü.
1 a / A tengely tüske- és szemölcs nélküli
; a kéreg kozép- és oldali
sejtsorai csaknem egyenlö fejlett-
Ch. fragilis D e sv .
1/9/ A tengely kisebb-nagyobb szemölcsökkel
bír ; a kéreg kozépsejtsorai
az oldali sorok folé emel-
koduek ; a telepen néha bulbillák
vannak.
(di. delicatula Ao.
I I I . A M ag y aro rszág o n ed d ig m eg fig y elt C h a ra félék
e ls o ro lá s a é s le irá s a .
1. SU B F . N IT E L L E A E . L eonh.
Nitella syncarpa (Thuill.) Kütz.
S y u o n ym á k : ('hara sipicarija T h u i l l . (F lo r. d . e n v . d.
P a r is 1 7 9 9 ) ; Chara capitata M e y e n ( iu L in n æ a I I , IS 2 7 );
Chara flexilñ car. sipicarpa W a l l r . (Co inp . F l. G e rin . 1833) ;
Nitella .\i/ncurpa var. leiopyrena A . B r . (Sc lrwe iz. Cliar. 1S47).
Nitella .sijncaipu Kütz. (P h y e o lo g ia g e rm . 1 845).
Kétlaki, vékonytengelyü, világos vagy sotétzold-
színtí novényke inkrusztáczió nélkül, ritkábban helyenként
iiikruRztálva, g)’akran azonban idegen szerves
anyagokkal tôbbé-kevésbbé bevonva. A tengely
internodiumai vagy hosszúra nyiíltak, vagy igen
rovidek ; az utóbbi esetben a nodusok igen kozel
esvén egj-máslioz, sugaraikkal kis fejecskéket alkotnak,
a mint különösen hímpéldányok ivaros nodu-
sain észlelni; a nöi, v alamint a meddö tengelyü
nóvények lazábban álló örvekkel birnak. A sugarak
száma egy-egy noduson többnyire hat, mely számot
gyakran két kisebb járulékos sugár nyolczra szaporítja.
A nöi ivarjellegü nôvényeken a sugarak egy-
szerüek, osztatlanok, csak kivételkép taláikoznak
egyes kétosztatúak egyik vagy másik sugárorvbeii ;
a hímivarjellegü és meddö novényeken a sugarak
állandóan két—négy sugárkát bocsátanak, teh á t 2—4
osztatúak. A sugarak utolsó sejtje hosszúra nyúló,
erös, vastagfalú csúcsban (muera) végzodik, a mi e
fajra igen jellemzö. Az antlieridiumok többnyire
egj’enként ülnek a sugarak csomóin, igen nag}’ok
és nyálkás burokkal vétetnek körül ; íiatal korban
téglavoros-, érett állapotban csaknem barnavoros
színüek. Az oogoniumok kettesével vagj' hármasával,
nem ritkán négj’esóvel is elöfordnlnak, kisebbek,
m in t az antheridiumok és kisebl) nyálkás burokkal
is vannak kórülzárva. Az oospóra tojásdad-gombded
alakú, sotétbarna, csaknem fcketeszinü, sima felületü,
ritkán gyengén kiemelkedö léczekkel, számuk
7—8. Szélessége 270—320 ¡j,., hossza 300—34.5 \¡..
Elöfordul kisebb, nagyobb tavakban, a sikságon
úgy, mint a hegyes vidéken, ú tmelletti árkokban,
tózegpocsolyákban stb. Egj'nyári novény; tavasz
végével csirázik, nyáron, azaz juliusban és augusz-
tusbaii ivarzásban van és összel az oospórák meg-
érésével egészen elpusztul.
Több formában jelcntkezik, melyek két csoportba
vonatnak ossze, nevezetesen :
a) Formae disHoluíac. A meddö és ? növenye-
ken a csomók sugaraikkal nem alkotnak fejec.skéket,
hanem lazán következnek egymásután és
h) Formae capituligerae. Mind a ? , mind a d*
novényeken a csomók sugaraikkal fejecskéket alkotnak,
csak a meddö telep az, melyen a sugárorvük
n éha lazán állanak.
Az egyes formák részint a tengely, részint a sugarak
minemüsége, részint a telep egj'éb tu lajd o n ságai
szerint is különböznek egymástól, m in t p. o. f.
conglobata, f. Jieteromorpha, f. longifolia, f. hrevi-
folia, f. laxa, f. capüuligera etc.
Magyarországon Nitella Hijncarpa Pozsony kör-
nyékéi-01 ismeretes, bol Ghara contraria («Chara
vulgaris» Wiener Tauschverein Schneller) között
fordult elö (1. Leonhardi: Die bisher bekannten
östeiT. Armleuchlergewäcbse 18G4.) ; talán ugyane
termöhelyröl .származó nóvényeket h atározott meg
Stapf O. és ism ertetett S chiller Zs. (Oesterr. bot.
Zeitsehr. XXXIV. Jg.) 1884-ben, teh át jóval kesöbb
m in t Leonhardi; továbbá SznboJas-megyehöl, Bog-
d d n y és T u ra kdzott az ú ttó l átszclt mocsárban
gyüjtötte Simonkai L . 1877 (determ. auct.).
Nitella c ap itata (N. ab. Es.) Ag.
S y n o n y n iá k : < 'h a ra c a p ita ta N . ah. E s. (iu D en k sc h r ift
^ (.1. bail-, b o t. G e se llsch . 1 8 1 8 .). I 'h a ra cu)nJlari.s Krcx;kek
j (F lo r. S ile s 1 8 1 4 ). C h a ra b o try o id e s K r o c k r r (in h e rb . A
l B raun m ü v é b e n ) . ( 'h a ra y r a c iì is W ahlbg. (F l. S n e c . 1.826).
I C h a ra e la s tic a Amigi (D e sc r iz . ili a lc u n . Cliar. e tc . 1 8 2 J |