i ,
■ It
|!l •
\Uvotkczik,
hogy a tciigcly mindegyik interiiodiumilii, az
öt hatái-oló felsö csomótól lefelé és az also csomótól
fólfelé novó kéregsejtsorok egymással találkozzaiiak;
a találkozás a sejtek gyors nóvekedéso kóvotkeztében
igen korán be is következik, még pedig rendszerint
nem az internodium közepe táján, luineni valamivel
lejeb b ; itt Ichot azután látni, bogy a kóreglebenyek,
valamint a sugarak is nom eg}unás folé esök, hanem
váltakozó elrondezésüek (12. ábra li, C, D).
A fol és lehágó sejtsorok ogyesülése ogészen sza-
bálytalan, minthogy a különbözö sejtsorok különbözö
fejlettségüek; lebctctleii is, hogy valamennyi
lüdik. Kósübl) az oldali sejtek a közepsö sejt fölött
és ala tt levo, hasonlóan keletkezö szomszédsejtekkel
osszeérve, és további nóvekedósokbon az interno-
dium nyúlásával is folyton lépést tartva, újabb sejt-
sorokat a lkotnak; ezek az úgynevezett o ldali- vagy
mellékAejkorok, melyeket a fö- vagy kozépsejtsorok-
tól eltérôleg nem két, hanem csak egyféle nagyságú
elom, azaz tisztán csak hosszúra nyúlt sejt allcot.
Minthogy ily módon mindegyik kozépsejtsortól
jobbra és balra is egy-egy oldali sejtsor fejlödik, a
tengely inteniodiumának kérge ugyanannyi kozép-
sejtsorból és kétszerannyi oldali sejtsorból, összesen
12. ábra. K é r e g f e j lo d é s
A. Igou fiatal internodium még cgy-
sejtii kéreglobeuyekkel ( l.) m. a tengely
csomójából eredó inellóksugiu-iik.
B .— C. A kéreg további fokozatos fejlôdése.
Mindenütt l. a felliágó l' a lohágó
k é r eglebeny; v . az egyes kércglebenyek
I, C h a r a f r a g i l i s t e u g e ly é n (S .íoh s ra jz a i n tán .)
vezérsejtje ; es. -a , n. annak c somója és
i. internodiuma.
I). Fiatal kifejlett kéreg ; a esouió közpon
ti sejtjébol pedig iiz oldali kéregsejtsorok
( 0.) nodnsai keletkeztek ; a csomó
kerületi sejtjeiböl pedig az oldali kéiegsejtsorok
fcjlodtek; a kozépsejtsoiokat
(k .) a kéreglebeny iuteruodiimiai és eso-
móinak kozponti se jtjii képozik ; c. a ko-
zép sejtsorok nodusainak centralis sej^e.
egy magasságban, egy övben találkozzék, mert az
osszeérést részben módosítják a szomszédos sorok is.
A kércglebenyek csomósojtjcit igen korán, még
miclótt a tobbi inteimodialis sejtek kinyúlnának, két
radialis, a tengely felületére merölegesen álló fal
líjra osztja (12. ábra IÌ, C, D), miáltal mindegyik
csomósejtbül három-három új sejt keletkezik. E b á rom
sejt némelykor alig változik bosszanti irán y b
an és az eredeti sejtsorban is megta rtja eredeti
helyzetét; az internodium kérgét ilyenkor egymással
teljesen egyenlö kozépsejtsorok alkotják és számuk
szigoxaian a sugarak számával egyenlö. Legtobbnyire
a zonban a három sejt közül csak a kozépsô marad
há tra, m in t úgynevezett közbeesö sejt, bosszanti
iráuyában alig nagyobbodva a kéreg eredeti fo- vagy
kozép sejtsorában, a töle oldalt osó két sejt ellenben
erösen megnyúlik és az eredeti fosejtsorok kozé éketeh
á t háromszor annyi sojtsorbói áll. m in t a hány
sngár található a tengely csomóin (I . áb ra A’). Ez
azonban nines mindig igy, mert némelykor az egymás
mellett eredö oldali sorok sejtjei nem egymás
mellé, hanem egymás folé és alá is sorakoznak, te h
á t együttesen esak egyetlenegy sejtsort alkotnak;
ez esetben az internodium kérge ugyanannyi kozép-
sejtsorból áll, mint a hány oldali sejtsorból, vag}'is a
kéreg sejtsorainak száma mindóssze kétszer akkora,
m in t a sugarak száma (1. ábra D, E ). E viszony
azonban az intornodiumnak csak felsö felében áll
fenn szigorúan, alsó felében már nem, mert, mint
említettem. itt az egyik kozépsejtsor rovására ren d szerint
a tengelynek egy oldalága fojlödik, a kozépsejtsorok
száma eggyel kovesbedik, m in t a sugarak
száma és mivel a melléksejtsorok a kózépsejtsorok
csomósejtjeinek köszönik eredetoket, természetesen
számuk is kisebb az internodium alsó felón, mint a
felson, vagyis : a bol az internodium kérgét pusztán
egyféle kózépsejtsorok alkotják, ott az internodium
alsó felén a sugarak számánál eggyel kevesebb sejtsort
találni, a bol pedig kozép és oldali sejtsorok
együttesen alkotják az internodium kérgét, o tt az
alsó folén a sorok száma kcttövel, illetöleg h árommal
kisebb a sugarak számánál. iÜtkábban változik a su garak
száma egy és ugyanazon tcngely különbözö
nodnsain, a mi lia meg is tórténik, a kéregsejtsorok
száma is a szerint módosul.
Az egyes kéregsejtsorok legtöbbnyire szorosan egymás
mellé helyezkednek, ez által a tengely inter-
nodiumának hosszúra nyúlt sejtjét a kéreg minden
ponton elfedi (1. ábra C, D, E , F ) ; a kéregsejtsorok
csak ritkán nem záródnak ossze, hanem kis lióza-
gokat hagynak magok között, melyekben azután a
tengelyiuternodialissejtje fedetlen marad (1. ábra /?);
de ez csak akkor tórténik, mikor a melléksejtsorok képzódése
hiányos. Mogtôrténik, hogy a teljesen össze-
záródó kéregsejtsorok még akkor is folytatják további
nôvekedésôket, mikor a tengely internodialis sejtje
tôbbé nem nyúlik tovább, ennek kovetkeztében azn
tán a kéreg helyenként az internodialis sejt felüle-
tétól clválik, összeteperedik, majd attól leválik és a
csupasz falát láttatja.
A kéreg fejlôdése a la tt a kozépsejtsorok nodusainak
visszamaradó kis kozépsojtje tòbbnyire szintén
kisebb-nagyobb változásoknak van alávetve; min-
denekelött a tengely feinletévol párhuzamos faltól
két újabb, egy beljebb esó' kis állandó, és egy kifelé
nézô nagyobb leánysejtre oszlik. Az utóbbi vagy
szintén állandó sejtté alaknl á t és tobbé-kevésbbé a
keregböl kiemelkedve, kis dudort (szemölcsöt) ábrá-
zol, vagy meglebetós hosszúra nyúlva, áralakú tüs-
kévó alakul, vagy pedig vízszintes és meröieges
falakkal ú jra több leánysejtre oszlik, melyeknek
mindegyike csakhamar külön-knlön hosszabb-rövi-
debb tüskévé növekszik: Elöbbi esetben a tüskék
cgyenként, ziláltan állanak a tengely internodiumá-
nak kérgén, az utóbbi esetben pedig megjelenésok
csoportos. Jellemzi a tüskéket, hogy az internodium
felsö felén fôlfelé, alsó felén pedig lefelé irányulnak.
A bol a kozépsejtsor csomósejtjéból keletkezö két
oldali sejt a melléksejtsorok képzéséhez nem járul,
ott azok is a kis kozépsô sejthez hasonlóan viscl-
kednek és szintén tüskéket alkotnak, minek követ-
keztében csoportjuk még gazdagabbá válik.
A sugarak kérge (13. ábra A , B , C, 1), E , F ) a
legtol)!) esetben tisztán a sugárkák alapcsomójáiiak
Idfoló es6 sejti’eiböl veszi eredetét. A sugarak legalsó
iuternodiumát is az elsö csomón keletkezö sugárkák
alapcsomóiból eredö kéix'gsejtsorok boiítják pusztán
s csak nébol találbatók rajta alóh'ól folfelé novó
kéregsejtsorok is, melyek a sugári alapcsomó sejtjeibol
veszik eredetoket egészen úgy, m in t a tcngely kéreg-
sejtsorai. A sugar kéregsejtsorainak száma mindenkor
függ a rajta keletkezö sugárkák alapcsomói kifelé
esö sejtjeinek számától ; m ert ha egy ilyen sugárká-
nak alapesomója két keinileti sejtü, akkor mindkettö
bosszanti irányban kinyúlik s míg az egyik folfelé
irányul, addig a másik lefelé növekedik ; az elöbbi a
sugárcsomó felettesö internodiumra simul, az utóbbi
ellenben a sugárcsomó a la tt fekvö internodium Ije-
kórgezésére készül. Ha a sugár alapcsomójának négy
kifelé esó sejtje van, közülök kettö felfelé, ketto pedig
lefelé liatol; h a még töl)l) a sugár alapcsomójának
kerületi sejtje, akkor is az egyik fele a felsö, a
másik fele az alsó internodium bekérgezéséhez járul
hozzá. Minthogy a sugárkák a sugár csomóin nem
váltakozó gyürüs állásuak, hanem a különbözö nodusok
sugárkái szigorúan egymás folé, azaz egy
vonalba esnek, szükségkép a kéregsorok sem alter-
nálnak, lianem a sugár internodiumának közepe
táján mindig csúcsaikkal osszeérnek, teh á t mind a
fel, mind a lehágó kéregsejtek egy és ugj-anazon von
alba esnek és íg}' elrendezésôkben lényegesen eltérnek
a tengely kéregsejtsorainak elhelyezkedésétÔl.
Nevezetes továbbá a sugarak kéregsejtjeire nézve,
liogy valamennyi hosszúra n yú lt hengeres sejt, hog}’
kisebb korongalakú sejt köztük sohasem található,
teb á t nálok a kéreglebenyek csomói teljesen h iányzanak
és m inthogy a tengely kérgében azok sejtjeiböl
fejlödnek, azért rajtok egyrészt sem melléksejtsorok,
másrészt podig sem papillák vag}- tüskeképletek, teh
á t a sugarak intcrnodiumain sem melléksejtsorok,
sem tüskék nem fejlödbetnek. Mindezek kovetkeztében
a sugarak kérge egészben véve csak eg}’féle
egyenes sejtsorokból épül, a melyek száma vagy a
sugárkák számának felel meg, vagy azok kétszerese
vagy tóbbszorese.
A tengely kéregsejtsoran-a jellemzö, hogy a ten gely
internodiumával együtt balfelé irányuló csava-
rodás van, a mely kisebb és nagyobb fokú leh e t;
ritkábban a sugarak kéregsejtsorai sem egyenes fu-
tíisuak, hanem szintén csavaros elhelyezkedésüek, a
mely ez esetben ellenkezö irányú és csekélyebb
mérvü. A Charatelep tengelyének e jellemzó saját