t
»
! i!
g(H is. így a leirt módon keletkezö eleö szeletsejt
az alapl'alára meröieges íaltól két újabb l'ólkorong-
aliikú eejtro szakad (7. ábra i'\ F , , F„) \ mindkettö
még az elötelep csomójába van ugyan mélyesztve,
de felso részokben rendesen tobbé-kevésbbé kiálló,
söt h a mind a kettö az elötelcpi sugárcsomó kelet-
kozésekor leirt módon tovább oszlik és kerületi és
kozponti sejtokro szakad, akkor az elöbbiek gyakran
erosebben kidudorodván, kis egysejtü kiálló suga-
rakkáis alakulbatnak. A tengelynek elsö izbon létre-
jó tt szeletjébôl fejlödik teliát a tengely elsö csomója,
mely, minthogy részben még az elötelep csomójába
be van zárva, a tengely alapcsomöjdnok (Basilarkno-
ten) is neveztctik. A másod-, harmad-, negyed- stb.
ízben keletkezö szeletsejt mind fokozatosan meg-
nyúlik, h a pedig a kellö nagyságot elérte, akkor vízÁ.
Chara intermedia tengely-
csomójft csupaszíábú ágak-
kal (természet után gyengén
nagyitva.)
B. Chara hispida idösebb ten-
geiycsomója csupaszlábú
ágakkaí é s ágolotolepekkol
(Mioula nyomán).
C. CVirtra gymnophylla elote-
lepe, melynek gyokérfonál
csomójából agelötelepek
erednek (természet után
gyengén nagyitva.) Mii.de-
nu tt í. tengely ; o. oldalág;
sugarak ; b. mclléksnga-
rak ; «. csupaszlábú iig ;
l. ágelotclepok ; e. oíote-
lep ; d . rbizoidesomó ; s.
sugárcsomó ; o. oospóra ;
g. elsö gyokérfonál; r. rhizoidok.
szintes, a liaránLfalakkal párhuzamos faltól ismét
kct sejtre oszlik, ú. m. egy nagy alsóra és egy kisebb
felsöre; az alsó sejt két liatárfala domború, a felsóé
ellenben liomorú. Az alsó sejt mindig gyorsan nove-
kedik és erösen mognyúlik. de somminemü falak
tóbb sejtre nem osztják, teb á t állandó sejtté, azaz
inlernodiummá fejlödik. A felsö sejt egyáltalában
rovid marad a aránylag csekély mértékben nagyob-
bodik, e belyett azonban gyorsan oszlik tovább s
miként az elötelep csomósejtje is, csakbamar két
nagyobb kozponti és több kerületi sejtet lioz létre,
vagyis átalakul iiodiisaá (7. ábra (7, II, l, K, L).
lutornodinmok és nodusok teb á t váltakozva fcj-
lödnok a vezérsejttül leszelt szcletsojtekböl, még
podig akként, bogy minden szeletsejt egy interno-
diumnak és egy nodusnak _ a közös anyasejtje. Az
elötelep csomóján lotrejövö vezérsejtról leszelt elsö
szeletsejtböl képz0dik a tengely alapesomója, a má-
sodikbói a tengely elsö szabad internodiuma és elsö
csomója, a harmadik szeletsejtböl a második in te rnodium
és második csomó és igy tovább.
A tengely csomóinak kerületi sejtjei mind alak-
jokra, mind számukra nézve rendszerint eltérnek az
elötelep csomójának kerületi sejtjeitol; a teljesen
kifejlett nodnsokon te tt metszeteken sem helyzetök,
sem elrondezésok tobbé nem oly szabályos; mindez
onnan van, m ert itt is mindig normális sorrendben
jelentkezö kerületi sejtek ujabb osztódásokon esnek
át, számuk többszörösödik s így természetesen változik
eredeti alakjuk s helyzetük is ; azon felül ök
alkotják a tengely csomóin eredö sugarak és oldalágak,
esupaszlábu ágak és ägelötelepek kiinduló
pontjait, mely ok miatt az egyes kerületi sejtek ismét
tóbbé-kevésbbé változnak.
Melléktengelyeknek a fotengellyel egyrangu, vagyis
azon tengelyek iievezendök, melyek a fötengelyhez
hasonlóan az elötelep sugár- vag}’ gyókércsomójából
veszik eredetoket. Néha ugyanis az elötelep csomóján
nemcsak a legidösebb kerületi sejt lesz a tongely
vezérsejtjévé, hanem m in d já rt a mellette levo, ko-
rára nézve második kerületi sejt is átalakulhat vezér-
sejtté, és nem sugái-rá, valamint a többi kerületi
sejt is, és üy esetben az elsö, vagy a fötengely mel-
lett keletkezö második tengely melléktengelj’nek
neveztetik. Hasonlólag melléktengelyek az esetleg
késübben keletkezö tengelyek is, b a a fötengely lét-
rejóvóse után az elötelep egy másik nodusából erednek.
Fejlodésok mindenkor a fotengclyével teljesen
megegyezik.
Az oldalágak mindig a fö- vagy melléktengely
csomóiból veszik eredetoket. Egy-egy csomón rende-
sen csak egyetlen egy ág fejlödik; igy van az a
Chara-nemnél, a Nitella-genusnál azonban néba
kettö is keletkezik. Minden esetben az oldalág egj’ct-
len egy kerületi sejtböl fejlödik és pedig mindenkor
az idösebbik sugár h ó naljában; hol két ág jelen tk e-
zik, ott a másik, a korára nézve a második, a sugár
hónaljából ered. Az ágak fejlôdése egyéliként a fö-
tengelyével teljesen megegyezik.
Az n. n. c3upaszlál)ú ágak lényegoklien szintén
csak kozónséges oldalágak; tòbbnyire az átteleló
Chara-félék nodnsain keletkeznek és ¡ledig nem a
legidósebbik sugár, banem bármcly más sugár hónaljában
és bánnoly kerületi sejtliöl. (8. ábra A.) Fö-
jellegök az, hogy még a kéreggel biró fajok also
intornodiumai is csupaszok. Mestcrségesen' is nevel-
hetók, h a p. o. az áttelolo Chara-fajok egyes nodu-
sait egy ideig vizben tartjuk.
Az oldal- és csupaszlábú ágak eg}’éb sajátságaira
még késóbb visszatérünk.
A csupaszlábú lígakboz hasonló korülmények kó-
zött fejlödnek némely Chara-fajokon végre ugyanesak
a nodusokból az u. n. ágclótelcpek (Zweigvor-
keime). (8. ábra 7?.) E képletek a spórából fejlödö elo-
telepekkel teljesen megegyeznek. Egy csomónak tobb
kerületi sejtje is kinyúlhatik egy-egy elôteloppé, melyen
azután szintén meg lehet külöiiböztotni a rbi-
zoidcsomótarhizoidokkal, a sugárcsomótaz egysejtü
sugarakkal, és a tengelyt fojicsztö vozérsejtet is. Ág-
elötelepek gyakran erednek a spórából fejlödö elötelep
rhizoidcsomójából is, söt (8. ábra C.) némelykor
a rhizoidok csomóiból is fejlödbetnek, lia elég
gazdagok keményitô tartalomban vagy keményitô-
tartôkkal szoros ôsszekottetésben állanak.
d) A sugarak és sugárkák, melléksugarak (stipularís
képlvtok) és kéreg fejlôdése.
A sngarak, melléksugarak és kéreg ôsanyasejtjeit
a tengely csomóinak kerületi sejtjei alkotják. Ezen
sejtek, melyek a fejletlen csomókon az állandó
kôzéjiponti sejteket egyszerü gyürüben körülövedzik,
a tengelynek további novekedésével fokozatosan
gyarapodnak és osztódás ú tján szaporodnak is.
Legelöször oszlik a kerületi sejtek legidösebbikje,
erre az u tán a következö és íg}- továbl). Mindegyik
osztódása olyformán tórténik, bog}- elöször egy vá-
laszt'al két sejtre osztja, egy alsóbb kisebb, és egy