(■
k
I f
\h
sógc es a kdep egész bahitusa nyiijt, in in tp l. a /'. lun-
¡lifulia, f. hrei’ifolia, f. r n m a , stb-nél.
A magyarországi flórábau eddig csak Kr</c7//b<)l
ismeretes : Sót'árüU. T u n lá u . S z á s z i'á iv s h nw í3aum-
GAii’i'KN és N iK jij-S zeh e it mellott S chuu találta. (Scnua
1)r. : Dio Siebenbürgi.s(dien Characeen, Oesterr.
Woclienblatt (857.) Ezen adatokat, mint kórdése-
sekot l’tdveszi L eonhardi és Nyman is, a már jelzett
munkájában. A m. Neiuzoti Miizeum IlAYNALD-féle
lierbariumálian egy kozelobbrólncm vizsgált N itcllá-t
lattam ' Cliara /lexHis L. s. proliféra Wählst, név
alatt. melyet H a y n a i .d a J h ín d lh n n gyüjtott.
Nitella mucronata A. Br.
S y iio n ym ú k : ('h o r a /ii i r a t c i Amici (D p sc r iz . <li a le . sp . ii
d i C hara lS 2 7 i. .Mti’lla a c iita A u . (iiiod ,). V lm m m u c ron a ta
A. B k . (iu A n u a l, d. se . u a t. I I . Sor. I . C h a ra B a r -
h im i B als. iC r iv e lli iu B ild . íta l. IS-iO). N ite lla PuheUatu
K g . (P h y e o l. g e u e r . 1.843). N ite lla e x ilie A. B r . (S c hw e iz .
Char . 1,8.47). N ite lla norveerica V a ij .m. (Ohai-aceæ 1 8 0 3 )
C h a ra h r c ríc a u lis B kktol. (F lo r. it a l. 18.54). N ite lla m u c ro n
a ta A. B r . (S e ln v e iz . Char. 1847).
Egylaki novény. Telepe eros, süi-tí g)’epeket alkot,
többnyire sotétzükLszínü. mé.szkéreg nélkül, de igen
gyakran .Bacilla) Íncedktó\ eliepve és akkor színe is
barnásfeketére változik. A tengely egyenesen felálló,
kevésbbé hosszú, de liajlékony es gazdagon elágazó ;
az ágak csaknem megkozelitik a fötengely liosszát,
a mi a telepnek sajátságo.s ágas-bokros külsöt ad.
A nodusok a tengely alsó felében távol esnek egymástól.
a tengely felso részében igen kozel állanak
egymáshoz é.s sugaraikkal többnyire kisebb-nagyobb
fejecskéket alkotnak. A sngarak száma egy-eg)-nodu-
sou ü: járulékos sugarak nem fejlödnek. Valamonnyi
sugár kétszer, söt a termö sugarak néha háromszor
is osztottak : a sugarak csomóján teb á t elsörendü es
ezek csomóin másodrendü sugárkák jönnek lé tre ;
gyakran a sugarak nem eg)-, Imnem két csomóval
birnak. úgy. bogy az alsó csomón az elsörendü s u gárkák
a másodrendü sugárkákkal együtt jelennek
meg. a második felsü csomón pedig csak elsörendü
ságárkák fejlödnek. A sugarak alsó tagja állandóan
legbosszabb. a kovetkezök, valamint a sugárkák is
fokozato.san kisebbednek. Legbosszabbak a sugarak
a tengely alsó nodusain. A sugarak és elsörendü su gárkák
végszelvénye nem egy, liancm rendesen két-,
ritkán báromsejtü. Az utolsó sejt igen rövid, keskeny
és kicsiny, a mely apró, kissé kinyidt csúcsban
imucro) végzôdili. Az antlieridiumok nagyok, egyenként
állók. Az oogoniumok többnyire egyenként
jelennek meg az antheridium alatt, ritkábban pá-
ros számmal. Nyálkás bnrok nem veszi körül az
ivarszerveket. Az oospóra tojásdad, széles vagy hosz-
szúká.s, sôtétbarnaszinü vagy csaknem fekete; felülete
godürkés és 7 vastag, erösen kiemelkedö spirális
léczet láttat. Hossza 260—300 ¡x.
Elöfordul tavakban, tóesákban, forrásokban, iaza-
pos árkokban, stb., termoliclyeibon egyáltalában
nem igen válogatós. Sekélyebb vizekben es mélyebb
vízmedenczékben egyaránt jól tenyészik. Egynyári,
de kedvczü viszonyok között tobbéves is. Ivarérett
; iiüvónyelíct némelykor már májusban találni, Idilon-
ben egész nyáron, söt még késô összel is ivarzásban
van.
Formái igen változnak s legkevésbbó sem áilan-
dók egy és ugyanazon termôlielyén. Általában szokás
az erösebb nóvényeket a kevésbbé erosektol
raegkülönböztetiü f. ¡rhnstior és f. teimior név
alatt.
Az irodalomban c.sak Magyarország társorszá-
gából, Szlavoniából ismeretes eddig T7jí/royáról,
ScHULZER (/. h eonhavdi : Die bisher bekannten
österr. Armleuchtergev.) leirásában.
S imonkai gyüjteniényében láttam A', irnteronalá-i
Baranya-mogyéhoì Selli/e koruyckérol (leg. S im o ii-
k a i 1873 determ. Braun), a var. heleromorpha-t
(pulcherrima) pedig Karczugròl (leg. S im o n ka i 1873
determ. Braun.)
Nitella gracilis (Smith.) Ao.
S y n o u ym iik ; C h a ra ijr a n lU Smith (E u g l. E o t.) C h a ra
c .cìlB B arhuuii (A m ic i D crcvìiì. d i .alcuni. Char. 1827. u .
n iu u k á já b a n ). C h a ra c a p ita ta Fun es. (S um m a v é g e t. Scaucl.
1 8 Í6 ) N ite lla ¡ /ra c ilis A g . (S y st. A lg . 1 8 2 4 ).
Egylaki nôvény. ïe le p e gyenge, sugártermetü,-
gyepei sürük ; világoszoldszíuü, inkrusztáczió n élkül,
különben tiszta felületü, melyon idegen szerves tes-
tek ritkán telepednek le. Az igen vékony tengely
gazdagon elágazik ; az ágak hosszúk, felállók. A n o dusok
egymástól távol esnek, a sugarörvök lazán
állanak. A mind egyforma nagyságú sugarak száma
noduson 5—6, ritkábban több. Valamennyi
sngár kétszor-háromszor osztott, teh á t elsö-, másod-
és ha rm adrendü sugárkákkal biró, úgy m in t a N.
mucronatá-n. csakliogy az egy nóduson jelentkezö
sugárkák száma soklcal nagyobb, így rendesen 4—5
elsörendü, 3—4 másodrendü é.s 2—3 harm adrendü
fejlödik; toválibá valamennyi hosszabbra kinyúlt
sejtekböl áll. Legnagyobbak az elsörendü sugarak,
a többi fokozatosan kisebbedik. A sugarak és
sugárkák végszcdvényei két vagy báromsejtück ; köztük
az alsó hosszú, az utolsó csak egy igen apró kis
csúcsot alkot. Az ivarszervek a sugarak és sugárkák
nodusain jolcntkeznok es pedig egy antheridium és
egy oogoninm egy-egy csomón; ritkábban találni
külon csomókon egy-egy antlicridiimiot és ismét
másokon egy-egy oogoniumot. Gyakran nines is ivar-
szerv valamennyi csomón, söt általában véve az
ivarszervek itt gyércbbck, m in t a más A7/cí/a-fajo-
kon. Mind az antheridiumok, mind az oogoniumok
kicsinyek, nyálkás burok nélkül. Az oospora tojásdad,
világos barnaszínü, felületén b— 7 gyengén kiemelkedö
spirális lécczel. Szélessége 200—250 [x.,
hossza 225—270 ¡x.
Elöfordnlhat különbözö helyeken, de nagyobb
mennyiségben seholsem ; különösen gyakori tó-
zeges mocsarakban. A A', gracilis is egynyári, de
leh e t tobbéves, a tormohelyck mineniüscgélicz kó-
pest. Ivaros egyénekct nyáron és összel találni.
Igen gazdag formákban. Az egyes formák csoportosítása,
a sugarak és sugárkák száma, v alamint fej-
lettségc szerint tórténik (M ig u l a szerint). Ilyenek :
a ) Formae gcnuinac, harm adrendü sugárkákat
viselü sugarakkal, fejecskeképzodés nélkül.
h ) Formae heleromorphae. Csak elsö vagy másodrendü,
ritkán harm adrendü sugárkákat víselo sugarakkal;
fejecskék kópzodésével.
('/ Formae simplieiores. A sugárkák képzôdése
csekély, fejecskék nem jönnek létre.
Az egyes formák itt is telepök sajátságai és egyéb
viszonyok szerint kapják clnevczesöket, miut pl. f.
elongaía, f. longifolia, f. brevifolia, f. condensata,
f. borealis stb.
Az irodalomban csak Fnléli/hol ismeretes Sóvár
és N a g y -S zcb e n kórnyékérol, ott és a Székelijfóld
több helyén, álló sekély vizekben (B u y j.) fordul elö
ScflüR szerint (Dio Siebonb. Characeen in Oesterr.
bot. Wüchcnbl. 1 8 5 7 . ) . Ugyanezcn ad ato t említi
L e o n h a rd i és Nym.ann is m in t kéteset. Magam a Ch.
gracilis egy közelcbb nehezcn meghatározható for-
m áját D ib tz S á n d o r í(Uf7ra eg y e i Charagyüjtései között
találtam, do csak tormclckes állap o tb an ; továbbá
igen szép póldáuyokban Simonkai L a jo s gyüjtemé-
nyében több magyarországi termöhelyröl, nevezetesen
Szaboles-mGgyékcA Bogdámj és Tara közt
ú tta l átvágott mocsárban ; gyüjtötte Simonkai, megh
a tá ro zta auct. ; továbbá állóvizekben Pe c ze-S zt-
Márton kôzelében, gyüjtötte Simonkai, meghatározta
auct. és Naggj'árad mellett a Vol/i korcsiiiánál gyttj-
tötte S lmonkai, meghatározta auct.
Nitella tenuissima (l)osv.) Coss. et Gkrm.
Synonyniák : C h a ra te n u issim a Dküvk.kx (Journ. hot. l>*0í»i.
C h a ra Jle.riliií ß . S te lla la ( . ' / W allr. (Ti-actatufl de Chara
Alfíarum genere. Annu« hoí. 181.5). C h a ra ¡/lomerutu Gmkl.
(Flor. Badens. )8 2 6 ). C h a ra jle .iU is va r. 0-nuÍMÍma B a u b r
(ín líeiclienlj. P'lora gcnn, ]8 ,3 0 |. C h a ra ¡/ra c ilis W allb.
(Flor. er. germ. 1831). N ite lla e.ri//u a Kabh. lín Kegh. B o t.
Zeit. 1 8 3 7 ). N ite lla tciiidWi/iri Coss. et G kumain (Atlas is4.5t.
Egylaki novény. Telepe igen kicsiny, fínoin és
laza ; világos-sotétzoldszínü, áttetszó, ritkábban mész-
kéreggel bev o n t; an n ál gyakrablian lepik el más
szcrvctlcn és szerves testec.skék lialmazai, olyannyira,
hogy termöhelyein egészen piszkos a külseje. A ten gely
fölötte linom, fonalszerü, sohasem egyenesen
álló, hanem rendszerint ferde irányú. A csomók,
melyeknek száma igen csekély, a tengely róvidségé-
nól fogva aránylag távol esnek egymástól, az in te rnodiumok
teh á t mindenkor megnyúltak. Ágak csak
csekély számban képzódnek és különbözö irányban
állanak cl a fötcngelytöl. A sugarak rendesen hato-
sával fejlödnek egy-egy noduson és sugárkaikkal
együtt sürü, gombalakú fejecskéket alkotnak. minek
következtcben az egész Nitellatelep tobbé-kevésbbé
Batrachospermum telcpbez hasonlít. Valamennyi
sugár kétszer-háromszor, söt nélia negyszer is osztott,
teh á t elsö-, másod-, harmad-, sót n egyedrendüsu-
gárkákat is visel ; a sugárkák száma az eg)-es nodusokou
3—6 is lehet ; természetesen legtöbb sugár
ered a sugarak csomoin (5—6), kevesebb (3— l-i az
elsörendü sugárkák csomóin és igy tovább. Fokozatos
osztódás kôvetkeztébcn a sugárkák fokozatosan kisebbednek
is, de azért az egy és ugyanazon nodiis-
bül eredö sugárka mind egyforma hosszú, az utolsó-
rcndüek pedig a sugár végszelvénnyel mindenkor
csaknem teljesen egyenlök, miként a meddö egyéneken
tisztán látni. A sugarak é.s sugárkák végszelvényei
állandóan kétsejtüek. ritkábban háromsejtüek,
a legutolsó sejt keskeny, kissé hosszúra ny u lt és
csúcsos hegyben végzôdô. Miud a sugarak. mind a
sugárkák összes sejtjeinek fala eros, eg)-enletes vas-
tagságú. Az antheridiumok igen kicsinyek é.s a su gárkák
között elrcjtettek. rendszerint csak másod- s
magiusabbrendü sugárkák csomóin fejlödnek. Az
oogoniumok, v alamint az antheridiumok is eg)-enkent
jelentkeznek azantheridiumokalatt. vag)-az elsörendü
sugárkák csomóin is ; tojásdadalakúak. aprók. vékonyfalu
kéregtómlokkel. Mind az antlieridiumokat.