erte után, vagy az alapjáii osztja két sejtre egy lui-
vàutfal. u. m. egy igen kicsiny nlsó korongalakú
sejtre és egy nagy, erÖsen gömbölyötlö felsö sejtre,
a potesejtiv, vagy pedig hátsó részében a eaúcstól
kezdve, szel le fokozatosan három lapos lus sejtet.
tömlükkel lépést tartan i nem tud, a hozzá simulò
kérogtomlok mindinkább jobbra csavarodnak és
végre m in t podordedon futó sejtek (14. áb ra / és
15. á b r a i í j a p etct köröskörül mintegy bekérgezik
s az oogonium burk át (kérgét, sporostegiumot) alkotmelyok
fordcu egymás alá helyezkcdvén, utóbb az jak. E kéregsejteket még hosszanti nôvekedésük
A. igen fiatai anlheridium é s oogonium;
B. fejlettobb antlieiidium és'oogonium ;
C. még fejletebb antUeridium, és oogo-
I). kifejlett antheridium de még fejlö-
désben levo oogonium ;
E . teljesen kifejlett antheridium (a .)
éa mellettc egy utólag keletkezett rendkivùli
nagy, még egész oszlatlan antbe-
ridiàlis anyasejt (a '.) ;
F. teljesen kifejlett oogonium és antheridiumok
;
G. abnormis oog..uium-képz0dés; nz
oogonium csúcssejtjének korai elpusztn-
làsa kovetkeztében u. i. pete nem fejlö-
dött és ennek folytivn pusztán csak a kéregtömlök
( k .i szabaclon s egymástól el-
vàltan jutottak kifejlodésre, fejlodés koz-
ben még meg is oszolvnn hosszirányban
két-két sejtre ; mindegyik tömlö esúcsán
a koronasejt (k'.) is làtható. (A betük
mind en ütt ugyauazt jelezik, mint a 14.
ábrában. Valamennyi kép természet
után Z e iss VA.)
oogonium csúessejt a lapjára kerülnek, s itt szintén
az oogonium csomó kozponti sejtjéhez esatlakoznak,
a foléjok esö nagy csúessejt pedig legömbölyödve,
hasonlólag petévc fejlödik (14. ábra G, II, l ) . k pete
fejlôdése kozben a fentebb említett öt tömlösejt
rendkivül gyors novekedésnek indul, az oogonium
eredetileg szabad csúcssejtjét, azaz p ete jé t felülröl
is korülzárja, s minthogy a szélességében tôi-ténô
novekedése m ia tt a hosszirányban kinyuló kéreg-
' kozben is, kózvetetlenül csúc.saik alatt, egy-egy vagy
két-két h a rá n t válaszfal tovább osztja, minek követ-
i keztében az oogonium kérge teljes kifejlôdésekor
nom öt, hanem tiz illetöleg tizenöt sejtböl áll, melyek
kettesével illetöleg hármasával öt soi-t alkot-
, nak. Erös bosszanti novekedése és csavarodása csak
' az öt kéregsejtsor alsó öt sejtjének van, a felsö öt,
I vagy tiz sejt ellenben kicsiny marad, a pete csúcsa
felett foglal helyet és az egész oogoniumot mintegy
A. két ivarérott oogoninm (o .) a termé-
keny ité si folyamat alatli stádiumban ; a
koronasejtek alatt a kóregtdmlok szét-
válnak és egymás közt tág nyilásokat
(ü .) alkoüiak a spermatozoidák befoga-
dására; a. a sz éle sitctt és kiürult nn-
tlieridiumoknak néhány, még a sugár-
csomón viaszamaradt pajzssejtje (természet
után Ze iss ^/A.) ;
B . egy ilyon pajzssejt külsö follile o ;
C. ngyauilyen pajzssejt belülrol to-
kiiitve a vele még kapcsulatbau lévo ma-
nubriinnmal (m.)-, g. gombsejf ; g'. má-
sodrangu gömbsejtek : f. sperinatozoid-
funalflk ;
I). két izo lá lt másodrangú gombsejt
(y '.) igen fiatai, sarjad zó spermatozoid-
fonalakkal; ( f.) , B - E . természet után
Ze iss VE.) ;
E . teljesen érett, a teleprííl már lehul-
lü tt oospóra, csucsán három kis apró
tuskével (természet után Zeiss * A.) ;
F. érett, de a tob'ppel még kaposo-
latban lévo oospóra : k. levetett korona ;
s’, sugárkák jtfrmészet ufan Z e is s* .,! .(;
G. spermatozoidák (természet után
Zeiss <,D.)