orccliK'k, töbluiyire nagyobb számban, sût i'cjlödhct-
nck a Cliara-tolcp tcngolyónek alsó csomóiból, vagy
biímioly csomó keríileti sejtjeiból is, lia ezek valami-
kep a talajba kerülvc vagy ahboz órve, a természet
n yujtotta viszonyokhoz alkalmazkoclnak s nem fol-
felé nönek, lianem m in t szintelen tömlök a talajba
lefelé hatülnak.
Mind a fö, mind a mollékrhizoidák egyes sejtjei
ritk án tartják meg egész terjedelmükben hengeres
alakjukat, hanem rendszerint két sejt érintkezése
helyén, teliát a ferdo válaszfalakon {3. ábra Av, Bi<)
különösen a feljebb esö (idösebb) sejt erösen kidora-
borodik és e részcbon a különbözö irányban halado
falaktól csakbamar több kisebb sejtre szakad, melyek
anyasejtjük helyzetót tekintetbe véve, csakis a gyo-
kérfonal eg}dk oldalán képzôdbetnek. E sejtek is
bosszú tomlókké nyúlva, utóbb pedig ferde válasz-
falaktól több sejtre is elkülonülve, basonlólag gyo-
kérfonalakká lesznek, de minthogy a fö- és mellék-
rbizoidákból egyaránt ágazbatnak ki, gnokérfonal-
d g a kn sk neveztetnek (6. ábra Ar, Br). Ezek szerke-
zctükben scmmiben sem térnek el a fö-, iíletoleg a
mellékgyôkérfonalaktôl, csak épen nagysági-a nézve
különböznek némileg, a mennyiben mindig kisebbek
s g}’engébbek m int amazok. Nébol a gyókérfonal-
ágak tobbé-kevésbbé átalakuiva egyszerü,
kis gömbalakot öltenek s m in t ilyenek CHornócska
vagy hulbillanGYcn ismeretesck (6. ábra C, 7A-Abul-
billák majd kiscbb, majd nagyobb számban kelet-
koznek a gyôkérfonal egyes izcin, vékonyfaluak s
valóságos kis tái'házai a tartaiéktápláló anyagoknak.
Nevezetesok e képletek élettani tekintetböl is, mert
n é b a a z ú j Cliara-telepek tisztán ilybnlbilláknak kö-
szönik létüket.
c) A fötengely (melléktengely) és oldalágak, a csu-
paszlábú ágak és ágeló'telepek fejlôdése.
A fötengely mindenkor az elötelep nodusainak
egj'ikébôl vagy másikából veszi e red etét; akàr a rbi-
zoidbôl, akàr a sngárcsomóból fejlödik, a fötengely
összes sejtjeinek ösanyasejtje (7. ábra A), mindig az
illetô csomó kerületi sejtjeinek legidösobbikje.
E sejt a csomó többi kerületi sejtjoitöl eltérôleg
gyors novekedésnek indnl s csakbamar a csomóból
erösen kiálló dudort alkot (7, ábra B). A kellö nagyság
elérte u tán egy a bossztengelyére merölegesen
álló b arántfa ltól egy kisobbik s egy nagyobbik sejtre
szakad. A kisebbik sejt állandó sejtté alaknl s m in d végig
az elötelep csomójában marad (7. ábra C), a
nagyobbik sejt azonban erösen kidudorodik, kúpala-
kot ölt s a tengely egymetszésü vezérsejtjévé alakul.
.4 ~ n . Cliara contraria.
A. gyokérfonálzat (gyengén
nagyitva), g . az oospórá-
vtil (o .) m ég kapcsoliit-
lian levö elsö vagy fögyö-
kérfonál, a. mellék gyi>-
kérfonalak, d. rhizoidcsomó,
Ï'. rhizoidák, v. a
gyokérfoniil ferde válasz-
f a la i;
B. Gyokérfonálrészlet (erö-
sebbcn nagyitva : Zkiss
llIA .) V. ferde válaszfal,
a gyokórfouál kidom-
borodó s kisebb sejtokrc
oszlott részóbül fojlcido
rbizoidák.
C---D. Chara aspera.
C. ignzi bnlbillálc 8-szor na gyitva
;
D. egy ilyen bnlbilla 30-szor
nagyitva. {A —B. természet
után, G—D. Migula
ntán.)
E sejt, melynek b a tá ra alul egy sík, korongalakú
vi'üaszfal, felül pedig egy erösen domboru fal, a ten gely
fejlôdésében iievezctes, mert a teljesen Idfejlo-
dütt tengely összes alkotó elemci e vezérsojt folyto-
nos mükodósének köszönik eredetoket.
kad (7i ábra A’)'; az _alsóblj Iforongalakú sejt szintén
szeletscjttó, második szelotsejtté lesz, a felsö kúpalakú
pcdig i.smét marad vezérscjtnek s igy tart az
tovább, a mig a Chara-féle novény él, illetöleg a te-
nyésztési idoszakot a nyngalmi iddsznk fel nem
A—F . Az elötelep sugárcso-
móján keletkezö Cliara-
tengoly fokozatos alaku-
lá sa (vázlatosan) ;
L". Bugáresomó oldalt te-
kintve n liatal tenyészô
kiipjával (Migó la ntán) ;
t.legidosebb k erületi sejt,
m in t a tengely összes
elemoinuk ösanyasejtje
(A. és B .) ; be lölok elet-
kc z ik az a . állandó sejt
és V. vezérsejt (G .) ; nz
ntóbbiból fejlödik sz. 1.
elsö szeletsejt 6s v. vo-
zérsejt az uj vezérsejtbôl
ism é t sr. 2.
milaodik szeletsejt és v.
vezérsejt keletkezik (E.) ;
5 és F".-né\ az e lsö szeletdiumok
(i.) alakulásának
vázlatai.
L . Chara hisp id a tenyészô
kùpja(kipræparàlva, ter-
mész etután , Ze iss II/D.)
V. vezérsejt, sz. legutoljára
képezett szeletsejt,
es. legfelsü csomó a su-
gárdudorokkal, s. fiatal
Mihclyt a vezérsejt a kellö nagyságot elérte, a
bossztengelyére meröieges b arántfaltól két sejtre
oszlik (7. ábra Ì)), molyek közül az alsó korong-, a
felso az anyasejthoz basonló k ú p a lak ú ; az elöbbi
szeletscjtnek neveztetik, az utóbbi vezérscjtnek m arad.
Mindkettö, de különösen a vezérsejt, erösen
növekedik tovább, s ncmsokára az elsö liarántfallal
párhuzamos b arántfaltól ismét két leánysejtre szaeejtböl
keletkezö télko-
rongalaku sejtek lú tba-
tóJc, meJyekböl utóbb az
alapcsomó (es.) összes
kerületi é s kozponti
sejtje keletkezik ; s. elsö
sugár ;
-K . a vezérsejt folytonos
osztódásától létesitett
csomók (es.) és internováltja,
a mikor — m in t az illeto fajokon észlel-
b etni — a vezérsejt is beszüntcti mükódését. A ten gely
végén mindig a kúpalakú, egymetszésü vezér-
sejtet találni, mely folytonosan egy irányban bozza
létre a korongalakú szelejtsejtek bosszú sorozatát.
Míg a vezérsejt ilyetón mükodése szakadatlanul
tovább tart, a tôle leszelt szeletsejtek is novekednek,
söt mindnyájan öröklik az anyasejt osztódó 1