felsöbb nagj'obb leánysejtre ; az alsó állandó sejtté
alakul. a felsöt ellenben egy vízszintes fal csakbamar
ú jra két sejtre szakítja, inelyek közül az alsóbb az
clöbb keletkezö állandó sejthez csatlakozik és a
sngár alapcsomósejtjévé alakul, a másik felsö pedig
a sugár vezérsejtjévé lesz, és m in t ilyen rendesen
a tengely csomójából m ár kissé kiipalakot ölt.
(9. ábra A.)
A sugári alapcsomósejtet a csomó onyasejtjeihez
hasonlóan tovább osztják a különbözö, a tengely
is van eltéréa ; míg ii. i. a tengelyen a szeletsejtek
átalakulása akropetalis, addig a további alakulás itt
basipetalis sorrendben tórténik, Elöször a sugár
csúcsát alkotó, állandó sejtté változott vezérsejt fejlödik
ki teljesen, erre a vele hatiii-os szeletsejtek fejlödnek
ki véglegesen, ekképen a sugár egyszerü végso
tagjait alkotva, és csak azután fejeztetik be a fokozatosan
lejebb esö, idösebb szeletsejtekböl keletkezö
nodusok és internodiumok alakulása. Az utolsó
szeletsejtek bizonyos száma (1— to b b jú j válaszfalak-
A. Vázlat n siigai-ak és a
tengely kérgének keletkezé-
sóre s tovább fejlodésére a
Cbara-genusnál. a. a tongely
i,- t.® Î.* i f a tengely inter-
nodiabs sejtjei k om k szerint;
nodnsai kon ik szerint; k. a
nodusok belsó kerületi sejtjei
; a. a nodusok külsö kerületi
sejtjei, melyek már az
alakulnudó sugarak alapcso-
móit alkotják é s lejebb a tengely
kérgének anyasejtjeit is
szolgáltatják, A sugarakon az
erösebben kibúzott falak az
e redeti szeletsejteket hatái'ol-
ják, melyek a sugái- esuesa felé
osztaüauok maa'adiiak (vég-
szelvényt a lk o tv a ). a sugái-
alapja felé pedig a tengely sze-
letscjtjeihez hasonlóan ujab-
ban oszlanak és sz intén nodusokat
(es.) és interuodiumokat
( t.) allcctiiak.
B. a .—f. A kerületi sejtek
fokozatos fejlôdése a sugarak
nodusaiban (vázlatosan).
irán y ára ferdén esö válaszfalak és így Ö a kiinduló
p o n tja úgy a melléksugarakuak, v alamint a kéreg-
nek. A sugár vezérsejtje ezalatt szintén tovább nö,
tovább oszlik s a sugarakat létesíti.
A sugarak fejlôdése egészben véve a tengely fejlö-
déséhez haso n lít; a vezérsejt itt is a korongalakíi
szeletsejtek egész sorozatát alkotja, melyek hasonlólag
felváltva csomósejtekké és csomokközti sejtekké
lesznek. A tengely vezérsejtjéhen a szeletsejtek kép-
züdése k oiiátlan, a augarakban ellenben korlátolt,
in ert bizonyos számú szeletsejtek képzódése u tán a
vezérsejt mindig állandó sejtté alakul s nem oszlik
tovább. Nevezetes, hogy a sugarak többi fejlôdésében
tól csomó és csomókozti sejtekre nem különül el,
hanem megmarad egj’szerü róvid s ejtsornak; az osz-
tatlan szeletsejtek a sugarak csúcstagjainak vagy
végszélvényének mondatnak. (Endglieder, Endseg-
ment.) (13. ábra /?, /).) A lejebb esö idösebb szeletsejtek,
v alamint a tengely szeletsejtjei egy-egy haránt-
válaszfallal két-két sejtre osztatnak, egy-egy alsó és
egy-egy felsöre. Az alsó erösebben megnyúlik és
á llandó'sejtté, azaz inte rnodiumraá alaknl, a felsö
pedig rovid korongalakot ölt és nodussá lesz. Az
utóbbi nem oszlik úgj-, mint a tengely csomósejtjei,
melyeket egy meröieges fal ké t fólkorongra oszt,
(9. ábra B.) hanem a tengely felé eso oldalán egy
ivalakú fal szeli le belole az clso kerületi sejtet,
(9. áb ra C.) ezt hasonló módon követi azntán a m á sodik,
ugyanesak a tengely felé esö oldalán, a liar-
madik ismét az elsö mellett, a negyedik a m ásodszor
keletkezö mellett és így tovább folyik a kerületi sejtek
képzódése a sngár belso oldalától kezdve két
oldalt a sugárnak hátsó, azaz a tengelytöl elfordított
óblala felé, bol végre a kerületi sejtek osszeérve, egy-
szorü gyürüt vonnak az egyetlenegy osztatlan kozponti
sejt koré. (9. ábra 1). E. F. G.) A sngárcsomók
kerületi sejtjeinek száma mindig jóval kisebb, mint
a tengelyéi. Een d szerin t 4—5 közt ingadozik s csak
ritkán képzódik több. p. o. 6—7 kerületi sejt.
A sugarak ilyképen fejlödö nodusainak és inter-
nodu.sainak száma is változó a különbözö Cbara-
féléken, de azért az egyes ffyokon legtobbnyire á llandó,
sót faji jclloggelbír egészen úgy, m in t a fontebb
már említett csúcstagok száma is. Vannak Charafélék,
melyeken a sugarak összes tagjainak száma
2—5 közt és olyanok, melyeken 7— 12 kozt változik.
Igen ritkák a még tóbbtagú sugarak.
Némely Chara-félóken a tengelynek bizonyos, a
talajba folytatódó rószeinek csomóin a sugarak (zökl-
színü sugarak) nem fejlödnek, hanem helyettök sajátságos
képletek keletkeznek, melyck sokszor az
á ta lak u lt rbizoidképletokhez, az u. n. bulbiláklioz
basonlítanak, a mennyiben szintén telvék tai-talék
tápláló anyagokkal, azaz keményítóvel, s így csaknem
színtelenek vagy fchérszínüek. E képletek a
tengely-csomó kcrületébon köröskörül foglalnak b e lyet
s nem egyebek, mint áta lak u lt sngarak. Számuk
egy-egy csomón 5 -^7 között változik ; osszességok-
ben sajátságos kis csillagokat alkotnak, melyek
aimyi karból állanak, a h án y áta lak u lt sugár van
egy-egy noduson. {10. ábra A . B . C. D.) E csilla-
gocskák fejlôdése a rendes sugarak fejiódésével csaknem
azonos. A tengely csomója azonban szintén
központi és kerületi sejtekre k ü lö n ü l; bizonyos kerületi
sejtekböl további oszlással azntán itt is kis sugarak
koletkeznek, melyek azonban csak eg}'etleneg}-
nag}’obb, kissé feldnzzadt sejtböl állanak, a mely a
esúcsán legfeljebb 2 vagy 3 más apró sejtet visel. Az ¡
elöbbi sejt a csillagkar egyetlen egy internodiumá-
nak, az utóbbi sejtek p edig egyetlen egy nodusának és
hozzátartozó sugárkáiuak tekiutendók. liitk án még
e csomó kôzepébôl is kiemelkcdik egy kisebb sejt,
melynek csúcsából hasonlólag néhány apro sejt ága-
zik ki. mintegy helyettesítve a uormálisan fejlödö
sugárkákat. A csillagkarok kozott foglalnak belyet a
t'üarszky, Chaia-félék.
karokká ki nom nyúlt kerületi sejtek, liol ketteséveí,
hol tobbesével, a melyek mindvégig aprók nmrad-
nak és mintegy elválasztásául szolgáhiak az egyes
karoknak. Ily csillagocskák összes alkotó eletnei
teh á t a tengely csomójának központi sejtje, a kerületi
sejtek belsö g}'ürüje és a részlam kis karokká
alakuló, részben változatlanul maradó kerületi sej-
t(dí külsö koszorúja. Valamennyi tartalék táidálú
anyagokban, nevezetesen koménj-ítóben igen gazdag,
együttvéve szintén bulbillát alkot, mely azonban
A .—D. Tolypellnpsis sM lig era . — A. Több tcngcljTáazlet tengelyi
c sillagalaku bulbilláklcal (természetca nagysügban); — B. tengely-
részlot egy ílycii tengelyi csillagoeakával (S-szor nagyitva); -
C. ugyanez alulról, — 1). felülrol tekintve. — E . Citara fra g ifera
szabálytalan alakú tengolyi bulbillúkkal. (8-8zor nagyitva) (Mind
Migula rajzai ntán.)
m int tongely-gumócska jól megkülönböztetendö a
rhizoid-gmnócskáktól, mert míg az utólibiak mindig
eg}'sejtüek, azaz átalak u lt rhizoidok, addig az elöbbiek
mindig többsejtüek és sajátságosan á talakult
csomói a talajban szétterjedó tengelynek.
Némelykor a tengelyi bnlbillákon nem látni szabályos,
sugaras csillagszerkezetet, banem más, p. o.
gömbölyüded, vcse-alakút, vagy tobbé-kevésbbé karé-
lyos külsejüt, bogyóaiakút, fürtöset, stb. (10. áb ra K.)
a m int t. i. alkotó elemei egyeiiletesebben, vagj- ke-
vésbbé egyenlóen g}-arapodnak az egész telep fejlo-
désekor, vagy pedig az egész képlctet kisebb, beljebb
álló és nag}-obb kidudorodó kerületi sejtek alkotják.
Az ilyen különbözö, h atározatlan alakú l)ulbillák
szintén keményítóvel telvék és annak mintegj- tár-
házánl szolgálnak. hogy helóle a fejlodésben levö
telep, vagy ép a belölük keletkezö íiatal nóvény teste
folépüljon.