esnok egymástól. A tengely internoclinmain a kéreg-
Bojtsorok száma liávomszor akkora, m int a sngaraké ;
mind a kozc}». mimi az oldali sejtsorok jól kifojlöd-
vek. csaknem toljescn egyenlök. A tüskék szórványosan
jelcntkeznek, egyenként állanak, hosszúak,
liegyes csúcsúak es majd egyenesen elállanak a
tengelytöl, majd csekély mértékben fel- vagy lefelé
gorbültck. A mellék sugárkoszorú kétsoros, elemei
a felso nodusokon rendszerint hosszabbak, m in t az
alsókon, s egészben véve tobbé-kevésbbé tüskékhez
hasonlitanak. A sugarak száma 8— I I a tengely
egy-egy nodusán, majd hosszúak, majd rövidebbek
és rendesen hegyes szög a la tt egyenesen állanak el
a tenyolytöl ; 4—6, teljesen bekérgezett tagból es
egy 2—3 sejtü csupasz rövid végszelvénybol á lla nak.
A sugárkák a sugarak összes csomóin köröskörül
fejlödnek, a bátsók mindig rövidebbek, a
mellsok jóval hosszabbak az oogoniumoknál, vala mennyi
fokozatosan keskcnyedik a csúcs felé ós
hegyben vogzödik. Az ivarszervek a sugarak alsó
csomóin rendesen egyes számban vannak, általában
kisebbek, m in t más Cliara-fajokon. Az oogoniumok
valamivel nagyobbak az antheridiumoknál és rövid
kis tompa koronával birnak. Az oospórák tojásdadalakúak,
barnaszínüek, aijukon kis tüskévcl, felületükön
12— 14 olesen kiáiló spirális lécczel; 440—
-i80 ¡x. hosszúak.
Elöfordul édesvizi és félig sósvizü tóesákban,
mocsarakban és más sekélyebb, álló vizekben. Egy-
eves ; ivarérett telopeit nyáron találni.
Formákban kevésbbé gazdag faj ; van f. Icpto-
p h y lla és /'. brachyphylla, /'. macrolcles stb.
Az irodalomban eddig ismertetett magyarországi
egyedüli termöhelye Fók m ellett van, hol sósvizü
pocsolyákban Chara crinifa között terom.WALDsxEiN
ct Kixaibel (Iter baranyensc 1799 «Chara hispida»
név a la tt testo B r a u n . 1. L e o n h -a r d i Dio bisher bek.
öesterr. Armlgw. 1864.). Ezen ad ato t Sydow is közli
{Die bish. bek. europ. Char. 1882.)
Magam nem talá ltam még, do láttam és meglia-
tároztam S im o n k a i gyüjteményében ; az apró kis,
bokrostelepü példányok f. dcpauperlata Á .B r . Sza-
bolcs-megyehöl valók és Bo g d á n y és T u ra közt
ú tta l átvágott mocsárban tenyésztek (1877).
C h a r a f r a g i l i s D e s v .
S y n o n j ’iu a k : C h a ra v u ly a r is L . (F lo r. S n e c . I 7 4 5 ). C h a ra
(fioh u iañ s T huill. (F lo r . d. P a r is 1 7 9 9 ). C h a ra c a p iU a cm
T huill. (n . o.) C h a r a p u lc h e lla W allr. (A u d u s b o t. 1S15).
C h a ra llc d it i'jii A g . (S y st. A lg . 1824). C h a ra p iiU ß r a (A. o.)
C h a ra r in /a ta K ü t z ( iii F lo r a 1 8 3 4 ). C h a ra trich o d e s K ü tz
(u. o.). C h u ra fu liu la ta Hart.m. (S k am liiia v . F lo r . 1 8 4 6 ). C h a ra
fiilc r a ta G a n t e r k r (Oeste rr . Char . 1 8 17) stb . C h a ra f r a ç /ü ù
D esvkaux (iu L o ise lo n r bo t. N o tiz . 181.')).
Egylaki, különbözöen nagy tolepü nôvény, majd
élénk világos, majd sôtétzôldszinü, egészen tiszta
vagy mészkéreggel bevont s ez utóbbi esetben szür-
készoldszínü. A tengely majd igen hosszúra nyúló,
majd igen rövid, egyenesen felálló, vékony merev
és nagyon tôrékeny. Elágazása igen változó, vannak
gyéren és gazdagon elágazó, bokros formák is.
A majd hosszabb, m ajd rövidebb internodiumokon
a kéregsejtsorok száma mindig háromszor akkora,
m in t a sugaraké, a kozép kéreg- és az oldali sejtsorok
teljesen egyforma fejlettscgüek ; az elöbbiek tü sk é ket
nem alkotnak, mié rt is az egész tcngely tüske
nélküli ; a kozép kcregscjtsorok csomósejtjei ritkáh-
ban emelkednek ki apró kis szemölcsök alakjában.
A mellék sugárkoszorú is igen fejletlen, két sorban
elhelyezett kis sejtekbol alkotva. A sugarak száma
egy-egy noduson 6—9 között változik, többnyire
hosszúak, vókonyak, ívesen vagy morcvcn állanak el
a tengelytöl; csaknem egész bosszában teljesen bekérgezettek,
az utolsó 1—2 sejtü igen rövid végszelvény
kivételével ; csomóiknak száma 5—8. A sugárkák
a sugarak alsó csomóin fejlödnek ki és p ediga hasi
oldalon, bol az ivarszervek foglalnak h elyet; a sugarak
hátsó oldalán gyakran csak kis gómbalakú sejtekkel
vannak jelezve, a sugarak felsö meddö csomóin
pedig rendszerint egészen hiányzanak. L egtöbbnyire
rövidebbek az oogoniumoknál s csak ritkábban
emelkednek rajtok tú l; számuk rendesen 4. Az
ivarszervek kozépnagyságuak, cgyenként, ritkán p á rosan
fejlödnek a sngarak csomóin. Az oogoniumok
hosszúkásak, a koronasejtek tobbé-kevésbbé n y ú ltak,
tompa csúcsaikkal osszezáródnak vagy gyengén
szétállanak. Az oospóra hosszúdad, mészkopenyréteggel
bír, fckotc szinü, a lján kis tüskét, felületén
13— 14 kiemelkedö spirális léczet visel; hossza
5 5 0 — 6 0 0 [j..
Igen gyakori novény ; a legkülönbözöbb termöhe-
lyeken elöfordul, de mégscm oly kôzônségcs és m in-
d c n ü tt tenyészô, m in t a Ch. foetida. Egynyári és
tóbbéves is, sekélyebb vizekben egynyári, a mélyebb
vizekben kitartó. Iv arérett telepeket egész nyáron és
még késo összel is találni.
A Chara fragilis formákban igen gazdag. Az
egj’es formák, valamint a más Chara-fajokon is a
telep különbözö részeinek fejlettsége, valamint a
télep egyéb jellemzó sajátosságai .szerint kapják
elnevezésôket. Igy van f longibracteata és f. hrevi-
hracteata, f. longifolia és f. brevifolia, /', strep-
lophylla csavarodott sugarakkal, f. barhata erösebben
fejlett sugárkoszorúval stb.
Az irodalomban eddig ism ertetett magyarországi
termöhelyek: «In lacu Patai-ló ad oppid. I la t-
van.» — «f. longibracteata brachyphylla Pcslini in
p ratis paludosis ad molam Pascaleusem» B o r b á s
(1. «Symbolae ad ptev. et Char. Hung.» in Verhandl.
d. zool. bot. Ges. Wien 1875. és «Budapestnek és
kôrnyékének novényzete» 1879.); — N a g y -S zeb en
körül és S ó v á r -t tiszta lassú vizekben és tavakban
S cH U R (1. Die Siebenbürg. Char, in Oesterr. bot.
Wochenbl. 1857.). L e o n h a r d i szerint (Die bisher
bekannt, österr. Armlgw. 1864.) ez utóbbi adatokat
bamisnak keil tokintenünk. mert kitü n t, hogy egy
késóbb L E O N H A R D i-tü l megbatározott s e helyröl
fragilis név a la tt beküldött nôvény Chara foetida és
nem Chara fragilis volt. Továbbá Pötschen Pozsony
mellett gyüjtötte S c h i l l e r Z s . , s meghatározta
S t a p f 0 . (Oestorr. bot. Zeitsehr. XXXIV. Jg. 1884.)
Végre Horvátországban Scu rig n a mellett, Fiume
kôzelében is gyüjtöttek Ch. fra g ilis -t L e o n h a r d i
szerint.
A tölem gyüjtött formák és raagj'arországi term ö helyek:
f. brevibracteafa A . Br., brevifolia A. Br.,
Budapesli növenykerli tó; Szl.-Mihdlyon több helyen
és Kelenfóldi mocsarakhn,n, innen évek óta kulti-
válom; — f. brevibradeala A. Br., tenuifolia A . Br.,
Ó -Butldröl ku ltn ra a la tt ; — f. longibradeala A . Br.
doitgifolia A. Br., f. longibradeala A. Br. brevifolia
vegyesen a többivel együtt és tisztán is a Bdkoson,
Bd ko sfa lva és K ó h á n yn közt. v alamint a S z l.-
Mihdlyi pusztán. Nag}- mennyiségben elöfordult
Ch. fragilis brevibradeala brevifolia A. Br. a
P .-S z l.-L ö r in c z kavicsbányai tóban is, de az utóbbi
idöben ez egészen kiszáradt ; ú jabban ugyane form
át ¡gen büségosen csak a Szt.-MÍhál>j melletti
mocsarakban láttam tcnyészni.
A rendelkezésemre álló g}'üjteményekben talái-
tam Ch. fra g ilis -i G’u/jf-megj-éból (leg. D ie t z S . i n
herb. D ie t z ) , továbbá //er/e,s--megyóbül «ad urbem
liaivan» (1873. leg. S im o n k a i ) és «ad Villdny»
(1873. leg. S b io n k a i ) ; S'2rt5oZc.s’-m.-böl var. Jlcd-
wigii Ag., azután f. hrachyphylla s tr id a A . Br.-i
és egy közelebb meg nem határo zo tt formât (mind
három Deweísen-lM 1873. 1. S im o n k a i ), B a ra n ya
m.-ból ugyanesak var. Tledwigii Ag. és f. nigricans
valamint f. brachyphylla s tr id d -t (mind «ud.pagiim
Sellye.» 1. S im o n k a i ), Békás-Megyerrol egy közelebbröl
meg ñera határozott formát. Valamennyit
B r a u n determinálta (I-Ierb. S im o n k a i ) ; továbbá
/'. bre vih ra d ea ld -t Szabolcs m.-ból «Bogddny és
T u ra közt úttal átvágottmocsárban» (1877. leg.
S im o n k a i determ. anct. in Herl». S im o n k a i és f.
longibracteata longifolia A. Br. ^ Ch. Iledwigii
A g .- i Nag yvá ra d vidékéról K ö rö s -T a r jd n mellett
(1877. 1. S im o n k a i , determ. anct. in lierb. S im o n k a i ).
Végre K a n it z A g . egyet. tan á r ú r szives kozlése szerin
t a hudapesli császd.rfürdó' nagy ¡»assinja is mint
a Ch. fragilis termöhelye emlitendö, I ía y n a l d érsek
gyüjtötte i tt e nôvényt, melyet a kolozsvári egj’etemi
novénytani intézet gyüjteményében örzik. Magam
ez utóbbi termóbelyen Ch. fra g ilis -i egy ízben sem
láttam.
Chara delicatula Aa.
S y n o iiy in á k : C h a ra p u k h éH a v a r. d e lic a tu la W allk. (Comp.
F lo r . g e n n . 1 8 3 3 ). C h a ra f r a ijil is p a illu s a B auer (in herb.).
C h a ra a n n id a ta W allm. (Fö ra ök t ill on sy s t e in . tipp st, a f
v ä x tfa in ilj. Charac. 18Ô3). C h a ra f r a y l l ù r a r . d e lic a tu la
L eonh. (D io ö ster r. A rm lgw . 18(33). C h a ra d e lic a tu la Ag.
(S y stem . Alg a r . 1 824).
Egylaki, a Chara fragilis-hez közel álló nôvény.
Telepe kozépnagyságú vagy kicsiny, alacsony; vilà-
gos vagy sôtétzôldszinü, egészen mészkéreg nélküli
vagy csekély inkrusztáczióval. A tongely rüvid vag}'
hosszúra nyúló, hajlékony, nem merev s nem tô ré keny,
többnyire beverö, ritkábban feleg}'enesedö
vagy felálló; vékony és gazdagon elágazó, miért is
az egész telep tobbé-kevésbbé bokros külsejü. A ten gely
alsó nodnsai rendszerint vastagok, felduzzadtak
és gyakran jól kivehetö fehérszínü, szabálytalan
alakú bulbillákat viselnek. A kéregsejtsorok száma
háromszor oly nag}’ m in t a sugaraké, többnyire
egyenlütlenül fejlettek, s mi jellemzö e fajra, a
kozép sejtsorok csekély mértékben rendszerint az
oldali sejtsorok fólé emelkednek. A tüskéket itt is
szemölcsök helyettesitik, melyek majd kisebb, majd
nagyobb mértékben emelkednek ki a tengely felü-
letéból. A mellék sugárkoszorú a nôvény felsö részében
áltaiánosan jól kifejlödött, alsó részében g}'ak-
raii hiányos. A sugarak száma egy-egy noduson
5—8 között változik ; küzépnagyságúak vag}' rövidek,
vékonyak és nagyrészt a tengelytöl mereven
elállók vagy csekély mértékben a tengely felé h a jlók;
összes internodiumaik teljesen bekérgezettek,
csupasz végszelvényóket többnyire két rövid kis sejt